Mint ismeretes, pár nappal ezelőtt, kifejezetten és nevesítetten a sportlövőket negatív diszkriminációban hagyó, számos súlyos szakmai hibát is tartalmazó orvosi érvényességről és vizsgálatokról szóló miniszteri rendelet módosítás született. Ez ráadásul még a vadászok igényeit és a miniszterelnökhelyettes korábban tett ígéreteit is ignorálta – feltételezhetően az igazgatásrendészet nyomására.
Erre válaszul a sportlövő szövetségek az FCB (Fegyverügyi Civil Bizottság) által létrehozott alábbi módosító indítványt terjesztették be az ezügyben illetékes korményzati vezetőknek.
http://www.hunshooting.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1491:Balogh-Laszlo-tajekoztatoja
A beadvány/javaslat teljes szövege, részletes indoklással:
“Dr. Simicskó István Úr!
Sportért és ifjúságért felelős államtitkár
Tisztelettel kérem, hogy a 22/1991 NM rendelet alkalmazásával kapcsolatos alábbiakban részletezett észrevételeinket és javaslatunkat a hivatkozott rendelet módosítása esetén figyelembe venni szíveskedjenek.
Az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatosan Szövetségünket nagyon sok sportolónk illetve sportolni vágyó keresi fel, felhívva figyelmünket, a sporttevékenységet hátrányosan érintő gyakorlatra.
Tisztelettel:
Balogh László
Főtitkár
Magyar Sportlövők Szövetsége
Gondjaink:
1. A sportlövészt a 22/1991 NM rendelet 2. § (1) b) pontja a II. alkalmassági csoportba sorolja, míg a 7. § (4) bekezdés a sportorvosi alkalmassági vizsgálatot emeli az alkalmassági feltétel szintjére. Ennek köszönhetően, mind a két rendszer negatív oldala érint minket: míg egy 40 év alatti vadásznak mindössze 6800 + 3000 Ft-ba és kb. 2 munkanapba kerül az orvosi alkalmasság kérdése 10 éves viszonylatban, addig egy sportlövész számára ez 68000 + 30000 Ft és kb. 20 nap. Vagyis amikor fizetni kell, akkor II csoportba tartozunk, amikor pedig a frekvenciáról van szó, akkor sportorvoshoz járunk. Ez elfogadhatatlan diszkrimináció, hiszen ugyan azt a fegyvert tartjuk, mit a vadászok, és sportlövész sem követ el több bűncselekményt fegyverével, mint egy vadász! A jelen rendszer szerint egy 110 éves vadász is kétszer annyi időre kap orvos alkalmasságot, mint egy 20 éves sportlövész!
A rendelet jelenleg hatályos szövege: 2. § (1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az előzetes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni: b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. 7. § (4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik. 2. Jelen gyakorlat szerint a sportlövészeknek 6800 Ft-os díjat kell fizetniük a sportegészségügyi ellátásért, ami szöges ellentétben áll az 1997. évi LXXXIII. kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvénnyel, mely 10. § (1) e) pontja kimondja, hogy az sportegészségügyi ellátás korosztálytól függetlenül ingyenes: 10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult: e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.
Céljaink:
– Váljon el a sportegészségügyi alkalmasság és a fegyvertartáshoz szükséges egészségügyi
alkalmasság kérdése egymástól végre!
– A sportlövész is kerüljön tisztán a II. alkalmassági csoportba. A fegyvertartással kapcsolatos
adminisztrációhoz csak a II. csoportos orvosi kelljen, ne a sportorvosi. A sportorvosi alkalmasság
sportszakmai kérdés, kötelező marad így is, hisz az a versenyengedély kiadásának feltétele marad
továbbra is.
– A sportlövésznek is a II. csoportnak megfelelő gyakorisággal kelljen a fegyvertartáshoz szükséges
vizsgálatokat elvégeztetni, tartásijába azt bejegyeztetni, ne évente.
– A sportlövész ne fizessen többet a vizsgálatokért mint más fegyvertartó.
– A sportorvosi vizsgálat ismét legyen külön térítés mentes a sportlövész számára az 1997. évi
LXXXIII. törvénynek megfelelő módon.
Rendelet módosítási Javaslatunk:
22/1991. évi NM rendelet
4/A. § (5) A KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem
kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi
hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) Melléklete szerint kiállított
sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési
eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékűnek minősül.
Indoklás: A módosítás célja a sportlövészek és a többi II. alkalmassági csoportba tartozó
lőfegyvertartó számára az egységes egészségügyi alkalmassági rendszer biztosítása, illetve a világos
különbségtétel az alkalmassági és a sportorvosi orvosi vizsgálat között.
5. § (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23. § (1) bekezdése
szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a
sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja
alapján „nem alkalmas”, illetve „nem versenyezhet” minősítést kap.
Indoklás: A módosítás célja a sportlövészek és a többi II. alkalmassági csoportba tartozó
lőfegyvertartó számára az egységes egészségügyi alkalmassági rendszer biztosítása, illetve a világos
különbségtétel az alkalmassági és a sportorvosi orvosi vizsgálat között.
6.§ (2) A lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli
egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított alkalmas vagy alkalmatlan – továbbá a KR1.
23. §(1) bekezdésében meghatározott személynél versenyezhet vagy nem versenyezhet – minősítés
tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgálószerv a rendőrségnek a lőfegyvertartási engedély kiadására
illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatja.
Indoklás: A KR1. 23. §(1) bekezdésében meghatározott személynél a lőfegyvertartási engedélyt kiadó
rendőri szerv a versenyengedély meglétét egyébként is vizsgálja. A versenyengedély kiadásának
egyébként is feltétele a „versenyezhet”minősítés megléte, ezért szükségtelen azt a rendőrségnek
külön vizsgálnia, illetve nyilvántartania.
7. § (2) Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőszemély –a
KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével –, aki
a) a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként,
b) a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként,
c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként,
d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként
időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
Indoklás: Orvosszakmai szempontból nem indokolható, hogy egy ember alkalmasságának időtartama
attól függ, hogy melyik társadalmi szervezet (vadászkamara vagy sportszövetség) tagja.
7. § (4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2.
szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.
Indoklás: A sportlövészek negatív diszkriminációja tízszeresére növeli a sportlövészek anyagi terheit 40 éves életkor alatt, mint a vadászfegyverekre tartási engedéllyel rendelkezők esetében. Ezt a diszkriminációt nem tartjuk elfogadhatónak.
8. § (1a) A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy – a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – orvosi alkalmasságának megállapítása a gépjármű-vezetői egészségi alkalmassági vizsgálatával egyidejűleg is történhet. A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendeletben meghatározott térítési díjat a vizsgálatok egyidejű elvégzése esetén is mindkét vizsgálat tekintetében meg kell fizetni.”
Indoklás: Nem indokolható, hogy egy sportlövész miért ne vehesse igénybe az egyidejűleg történő vizsgálatok lehetőségét, ha ugyanúgy a II. alkalmassági csoportba tartozik, mint egy vadász fegyver tartó személy. Azt sem tartjuk indokoltnak, hogy egy elvégzett vizsgálatra kétszer kelljen eljárási díjat fizetni két külön indokkal.
Még szerencsésebb lenne, ha a vezetői engedélyhez szükséges orvosi alkalmasság teljes mértékben megfelelne a fegyvertartáshoz is. Ehhez szövegjavaslatunk:
8. § (1a) A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező orvosi alkalmasságának megállapítására az érvényes gépjármű-vezetői engedély vagy az ahhoz tartozó alkalmassági vizsgálat igazolása is szolgálhat
10. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon – a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.
Indoklás: A módosítás célja a sportlövészek és a többi II. alkalmassági csoportba tartozó lőfegyvertartó számára az egységes egészségügyi alkalmassági rendszer biztosítása, illetve a világos különbségtétel az alkalmassági és a sportorvosi orvosi vizsgálat között.
10. § (2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11. §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik.
Indoklás: A módosítás célja a sportlövészek és a többi II. alkalmassági csoportba tartozó lőfegyvertartó számára az egységes egészségügyi alkalmassági rendszer biztosítása, illetve a világos különbségtétel az alkalmassági és a sportorvosi orvosi vizsgálat között.
Az általunk javasolt módosítás hatásai:
A módosításunk nem érinti a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok és rendkívüli alkalmassági vizsgálatok rendszerét.
A sportlövész fegyvertartáshoz szükséges egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos anyagi és időbeli terhei azonosak lesznek a vadászok terheivel, így megszűnik a negatív megkülönböztetés.
Az éves sportorvosi vizsgálat rendszere megmarad, hiszen a versenyengedély kiadásának előfeltétele az érvényes sportorvosi engedély.
A sportorvosi vizsgálat az 1997. évi LXXXIII. törvénynek megfelelően nem kerül majd pénzbe a sportlövészeknek.