A Fegyverügyi Egyeztető Fórum sajtóközleménye az EU-direktívamódosítás kapcsán
A mai napon a Belügyminisztérium illetékes szerve hivatalosan felkérte a Fegyverügyi Egyeztető Fórumot (FEF), hogy vegyen részt a jogalkotási folyamatban, véleményezze a az EU direktívamódosítás kapcsán szükséges teendőket a fegyverjogszabályok módosítása terén.
A FEF ennek kapcsán az alábbi sajtóközleményt adja ki:
“
EU fegyverdirektíva-módosítással kapcsolatos hatások, teendők
Az Európai Tanács elfogadta a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelv módosítását. A változó irányelv ugyan szigorúbb a korábbinál, de messze nem tartalmaz annyi tiltást, amennyit a kezdeményezői eredetileg szándékoztak keresztülvinni. Példának okáért az eredeti tervek szerint az antik fegyverek és másolataik más-más elbírálás alá estek volna, amivel önhibájukon kívül és indokolatlanul kerültek volna nehéz helyzetbe ilyen fegyvermásolatokat birtokló sportlövők, múzeumok, magángyűjtők stb.
Hazánknak – a többi EU-tagállamhoz hasonlóan – ugyan jogharmonizációs kötelezettsége van a direktíva elfogadása által, de fontos látnunk, hogy elhamarkodott intézkedések bevezetéséhez vezető sürgető lépéskényszerről nem beszélhetünk, hiszen a módosítások hazai jogrendbe való átültetésére 15 hónap áll rendelkezésünkre.
A hazai hatályos joganyag több ponton már most is szigorúbb a vonatkozó Uniós irányelvnél, példaként említhetjük, hogy nálunk hiányzik a pusztán bejelentéshez kötött lőfegyverek köre, hiszen Magyarországon minden lőfegyver engedélyhez kötött.
Nem volna szerencsés a jogharmonizációs folyamatot öncélú, sőt kontraproduktív szigorításokra felhasználni, épp ellenkezőleg: fontos, hogy éljünk azokkal a mindeddig kihasználatlan lehetőségekkel és mozgásterekkel, amiket az irányelv eddig is biztosított a tagállamok számára, például a gyűjteményi lőfegyvertartás lehetőségének megteremtésével. Az elmúlt 15 évben Magyarországon már került sor olyan fegyverjogi racionalizálásra, ami semmilyen módon nem rontotta a közbiztonságot. Példaként említhetjük a gáz-riasztó fegyverek tartásának engedélymentességét, a házi lőszerszerelés vagy az elöltöltő fegyverek vadászati célú használatának engedélyezését, a megszerzési engedély eltörlését, a lőfegyvertartási engedély visszavonásig való hatályosságát. A magyar fegyvertartók megmutatták, hogy tudnak felelősséggel élni a megengedőbb jogszabályi környezettel. A Flóbert fegyverek engedélyhez kötése ugyanakkor mindenki számára nyilvánvalóan nem vezetett eredményre.
Az irányelv módosítása hazánkban a polgári célra használt fegyverek közül szinte minden kategóriát érinthet, de a sportfegyvereket sújtja legjobban, hazánkban azonban a sportcélú lőfegyvertartás jelenleg is szigorúan szabályozott. Ilyen keretek között a hatályos és a módosuló Uniós szabályozás is nem egyszerűen megengedi, hanem kifejezetten ösztönzi bizonyos fegyverfajták tartását és használatát. Példaként említhetjük, hogy amennyiben az EU-s jog szó szerinti átültetése történne meg, úgy a jelenleg a Magyarországon tiltottnak számító „A” kategóriába tartozó sorozatlövő fegyverek tartását is engedélyezni kellene mindenkinek, aki ma a sportcélú lőfegyver tartására jogosult.
Az Uniós joganyag változó részének hazai jogrendszerbe történő átültetése nem alapvető változtatásokat, tömeges fegyverelkobzást vagy liberalizációt, sokkal inkább technikai jellegű pontosításokat jelent, melyeknél azonban fontos a precíz és műszakilag is szakszerű szövegként való átültetés. Bizonyos esetekben tagállami hatáskörben kiegészítések is javasoltak, hogy az uniós irányelv ne eredményezze jóhiszemű állampolgárok önhibájukon kívül történő kriminalizációját. Jó példa erre a nagy kapacitású tárak tiltása. Jelenleg a tárak (kapacitásukra való tekintet nélkül) nem regisztráció- vagy engedélykötelesek hazánkban, tartozhatnak engedélymentesen tartható és hatástalanított fegyverekhez is. Fontos, hogy amennyiben az eredetileg tiltani/engedélyhez kötni kívánt, nagy kapacitású tárak engedélymentes fegyverhez is tartozhatnak, regisztráció- és engedélymentességük megmaradjon.
A módosított direktíva előírásai miatt kedvezőtlenül érintett területek tekintetében az irányelv szinte minden esetben megfogalmaz olyan lehetséges kiviteleket, melyekkel, ha hazánk jogalkotói élnek, a hazai fegyvertartás szabályait szükségtelen lesz további szigorításokkal terhelni. Ilyen esetek lehetnek a teljesség igénye nélkül:
– Szükséges a sorozatlövőből öntöltőkké átalakított fegyverek tartására vonatkozó nemzeti szabályozás kialakítása, mert ha csak az átkategorizálást végezzük el, akkor több dinamikus lövészsport-ág lehetetlenül el
– Az éles eredeti fegyverből kialakított gáz- riasztó fegyverek tekintetében is hasonló a helyzet, itt több tízezer hazai érintettről beszélhetünk
– A hazai fegyverpiac igen fontos szegmensét jelentő, emberélet kioltására alkalmatlan, gumilövedék kilövésére is alkalmas gáz- riasztó fegyvereket a lőfegyverektől elkülönítetten kell kezelni a jogalkotás során.
A direktíva negatív hatása azonban nem kerülhető el a hatástalanított fegyverek esetében és kockázatokat hordoz az éles lőfegyverből átalakított gáz riasztó fegyverek esetében. E területeken a Fórum olyan jogszabály módosítási javaslatokkal él majd, mely megfelel a direktíva előírásainak, ugyanakkor a lehető legkevésbé korlátozza az ilyen jellegű fegyvert tartó magánszemélyek megszerzett jogait.
A Fegyverügyi Egyeztető Fórum mindenkor kész az EU-konform jogszabály-előkészítést munkájával segíteni, ahogy szakértő tagjai ezt a legutóbbi átfogó fegyverjogszabály-felülvizsgálatot megelőzően is tették. Munkánkat azzal a céllal és igénnyel végezzük, hogy Hazánkban teljesen EU-kompatibilis, az ellenőrző és engedélyező hatóságoknak kellő rálátást biztosító, de az állampolgárokat szükségtelenül nem korlátozó, polgárbarát és racionális fegyverjogi szabályozás születhessen meg.
Bp., 2017. május 11.
Fegyverügyi Egyeztető Fórum
“
