SIG Sauer MCX Virtus: NEM AR-15, csak úgy néz ki! – 1. rész
A pár évvel ezelőtt bemutatott SIG Sauer MCX típuscsalád első legfontosabb jellemzője, hogy bár kívülről – felületes ránézésre – ez is csak egy újabb AR-15-klón a csillió másik közül, de valójában teljesen más belül (és ha jobban megnézzük, akkor kívülről is).
A második legfontosabb jellemzője, hogy erre a modellcsaládra alapult az a fegyver, melyet idén év elején az NGSW-tender győztesének nyilvánítottak. Az NGSW pedig nem más, mint az amerikai haderő következő generációs első vonalbeli egyéni lőfegyvere! Így aztán a luxus-árazású, korlátozott piaci sikert elért különlegesség egyből a figyelem középpontjába került.
A videóban szereplő SIG MCX Virtus öntöltő karabély .223 Remington kaliberű, szerencsére a tárai stanag-kompatibilisek, meg a pisztolymarkolata is az. De például már az elsütőszerkezet sem csereszabatos az AR-15-ökével (ezt a 2022 végi Spear LT modellnél már korrigálták), és persze a kezelőszervek is hasonlóak, de teljesen ugyanolyanok, cserébe majdnem teljesen kétkezes.
A legfontosabb azonban, hogy a teljesen behajtható (és hosszban állítható) válltámasz érdekében a teljes helyretolószerkezet a zár fölé került a tokban, mely hosszan előre is nyúlik, hogy helyet kapjon a gázdugattyú-rendszer – de erről bővebben majd a második részben. Ennek az elrendezésnek is köszönhető az a kritikánk, hogy kifejezetten orrnehéz lett a fegyver, cserébe nincsen gyakorlatilag hátrarúgása.
Az MCX tehát egy inkább katonai/LE felhasználásra optimalizált, felettébb masszív és precíz konstrukció, mely jórészt kizárja az AR-15 ökoszisztéma hihetetlen gazdagságban tenyésző kiegészítőinek/cserealkatrészeinek alkalmazását.
Folytatjuk!
