Mint egy soha ki nem alvó parázsdarab úgy tüzesedik fel újra és újra a különböző fórumokon és facebook oldalakon a vita, hogy viselhetjük-e csőre töltve az önvédelmi (leginkább gáz-riasztó) fegyverünket. A vitázók egyik fele ismeri a jogszabályi hátteret, a másik pedig a korábbi előélete nyomait nem képes levetkőzni. Lássuk, mit mond erről a fegyverjog.
Mit mond erről a hatályos fegyverjog?
A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következőket mondja:
„38. § (1) A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy
b) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselési engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, – a személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyver kivételével – rejtve viselheti;”
Nagyon sokan abból indulnak ki, hogy a „betárazva” szerintük azt jelenti, hogy tárban van a töltény (éles fegyver esetén lőszer), viszont ebben az esetben a „véletlen elsülés ellen biztosítva” résznek a mondatban nincs értelme. Mivel a kormányrendelet szövegében nincs arról szó, hogy a fegyver nem lehet csőre töltve viselés során, ezért a csőre töltés tényét semmi sem tiltja, ellenben például a rendőrség szabályzatával.
(Továbbá a véletlen elsülés ellen biztosítva megfogalmazás sem azt jelenti, hogy valami külső manuális biztosítót kell akaratlagosan „ON” állásba fordítani, hiszen egy billentyű- vagy markolatbiztosító, vagy egy kakas biztonsági állás is biztosítási megoldás. A véletlen elsülés kizárása itt az „operative term”.)
Mit mondanak a szolgálati szabályzatok?
Érdekes megemlíteni, hogy a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról nem tartalmaz semmilyen a polgári fegyvertörvényhez hasonló leírást. Viszont a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasítás a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának és biztonsági követelményeinek meghatározásáról, a lőfegyverek, lőszerek és fegyverzeti tartozékok kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének (lásd: police.hu) több ízben is foglalkozik ezzel.
„9. A szolgálati lőfegyver viselése, szállítása
68. A rendőr szolgálati lőfegyverét abban az esetben veheti elő és töltheti csőre, ha a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 54. §-a szerinti lőfegyverhasználat feltételei, valamint az Rtv. 55. § b) pontjában meghatározottak fennállnak.
69. A fegyveres biztonsági őr szolgálati lőfegyverét abban az esetben veheti elő és töltheti csőre, ha a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.
70. Ha a lőfegyver-használati jogosultság megszűnt, a csőre töltött fegyver csak fesztelenített, biztosított módon kerülhet ismét a meghatározott hordmódba. Ezt követően a lőfegyver ürítését, a szolgálati feladatok függvényében, a legrövidebb időn belül, a biztonsági előírások maradéktalan betartásával, a lőfegyver csövét semleges irányba tartva – figyelemmel a nem szándékosan bekövetkezett lövés során estlegesen létrejövő gurulatra – végre kell hajtani.
72. A speciális szolgálati – így különösen csapaterőbe szervezett vagy személyvédelmi – feladatokat ellátó rendőr a részére személyi felszerelésként vagy az adott feladat végrehajtására kiadott szolgálati lőfegyverét a végrehajtást elrendelő elöljáró utasításainak megfelelő hordmódban, vagy külön utasításra töltve vagy töltetlenül, de minden esetben fesztelenített állapotban hordhatja
Jól látható tehát, hogy azok, akikre a rendőrség szolgálati szabályzata vonatkozik, jóval nagyobb hátrányban vannak akkor amikor a valóban fegyvert kellene használniuk. (Mondhatjuk: esélytelenné vannak téve egy váratlan támadás ellen.)
Miért mondják azt egyesek akkor azt, hogy tilos?
Azért mert ezen emberek nagyrészt vagy volt rendőrök, katonák, titkosszolgálati alkalmazottak vagy olyan szerencsétlenek, akik ilyen tapasztattal rendelkezőtől kérnek felvilágosítást a polgári fegyverjoggal kapcsolatban. Fegyverkereskedőként szinte hetente találkozom olyan „vásárlóval” aki csak a szolgálati szabályzatot képes idézni ilyen esetekben. Holott a szolgálati szabályzatok, csak a hivatásos állományban lévők részére alkalmazhatóak a szolgálat ellátása során. Igen, amint eljön a delikvens a testülettől (leszerel, nyugdíjba megy) onnantól ugyan olyan utolsó senkiházi civil lesz, mint én. Tehát rá is a polgári fegyverjog fog vonatkozni és nem a szolgálati szabályzat.
Juhász Ákos