Véleménycikk: Vissza a jövőbe – a fegyverjogon át?
A fegyverjogszabályok köztudottan tele vannak illogikus, szakmaiatlan dolgokkal, felesleges bürokratikus csuklóztatásokkal. Minél többet olvassuk a hatályos normaszöveget, annál több ilyet találunk. De itt van ez az alábbi, amit már több éve nem tudok megfejteni miképpen és mi okból lett így szabályozva.
253/2004 kormányrendelet – Lőfegyver, lőszer átadása, átengedése
“37. § (1) Egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver, lőszer – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – lőfegyver-kereskedőnek, a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lőfegyvertartási céljának és jellegének megfelelő lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A kereskedelemért felelős miniszter rendeletében a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezet, valamint a lőfegyver-kereskedő részére történő átadás kivételével az egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver átadását* – az átadás várható időtartamának megjelölésével – legkésőbb az átadást megelőző napon kiállított teljes bizonyítóerejű magánokiratba** kell foglalni, amelyet az átadott fegyver vonatkozásában az átadó részére kiadott engedély hatályosságának teljes időtartama alatt meg kell őrizni.”
Biztosan jogilag és ideológiailag kevéssé képzett vagyok, de MIÉRT a tényleges átadás ELŐTTI NAPON kell elkészíteni azt a magánokiratot a két engedélyes közti fegyver kölcsönadásról? Miért nem jó AZNAP, amikor az átadás megtörténik?
És mi van akkor, ha az okirat megszületik, de valami okból mégsem jön létre az átadás legalább egy nappal később (pl. elromlik valamelyik fél autója)? Olyankor van egy valótlan tartalmú okiratunk? Rögtön össze kell azt tépni mindkét félnél? Esetleg be kell pattanni a DeLorean-ba és meg nem történté tenni?
Mennyire életszerű az, hogy legalább egy nappal előtte összejön a két fél, aztán elbúcsúznak, majd másnap ugyanezzel a dokumentummal az átvevő fél már elviheti a lőfegyvert? És akkor mi van, ha mondjuk 23 óra 59 perckor állnak neki megírni (mondjuk a vadászházban) az okiratot, de nem fejezik be éjfélig? Akkor kivárnak teljes 24 órát? Ha pedig sikerült befejezni, akkor 0 óra 1 perckor már viheti is?
Holott egy ilyen átadási aktusnak pont olyankor is lehet racionális értelme, ha mondjuk az átadó fél teszem azt hirtelen el kell, hogy menjen olyan helyre, ahol a lőfegyver biztonságos tárolását nem tudja megoldani. Ugyanakkor kéznél lenne egy engedélyes, aki vigyáz a lőfegyverére. Mégsem teheti ezt meg jogszerűen, mert a 37. § (2) ekképpen rendelkezik, a józan ész meg a közbiztonság is csorbul.
Mi lehet akkor ennek az értelme? Talán az, hogy legyen egy olyan újabb apróság, ami miatt az amúgy abszolút jogkövető, de a jogszabály minden félmondatát nem kívülről fújó engedélyes engedélyét, fegyvereit el lehet venni és jól meg lehet bírságolni? Mondjuk van ilyen bőven a fegyverjogban, egyfajta szemléletet tükröz.
Azt persze fel sem tételezem, hogy a jogalkotó visszadátumozásra bujtogatna, hiszen a magánokirat-hamisítás az BŰNCSELEKMÉNY!
VG
—
* 2. § 36. átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül; (2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről)
** Ahhoz, hogy egy magánokirat teljes bizonyító erővel bírjon, meg kell felelnie bizonyos formai követelményeknek, amit a polgári perrendtartásban találhatunk meg. Elég, ha a listából csak az egyik teljesül, és máris teljes bizonyító erejű okiratot kapunk.
- Kézzel írt okirat: valaki az okiratot az elejétől a végéig saját kézzel írta és aláírta
- Tanúzás: amikor két tanú az okiratot aláírja a címük feltüntetésével.
Egy dolgot igazol csak: hogy az okiratot kiállító személy a szeme láttára írta alá, vagy a dokumentumon szereplő aláírást a sajátjának ismerte el.