Egy volt igazgatásrendészeti kiemelt fegyverrendészeti főelőadó, Dr. Szabó Csaba (PhD r. őrnagy, tanársegéd.) még a 3D nyomtatókat is nyilvántartásba venné és hatóságilag ellenőrizné, nehogy esetleg fegyvert lehessen nyomtatni azokon. Legalábbis többek között erről szól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének gondozásában megjelent Nemzetbiztonsági Szemle 2017. IV. számában publikált “A 3D nyomtatási technológiával előállított tűzfegyverek biztonságpolitikai kihívásainak vizsgálata a fegyverrendészet aspektusából” címet kapott tanulmány. Ehhez fűznénk néhány kritikai észrevételt.
(https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/nemzetbiztonsagi-szemle-2017-4-szam.pdf)
Előzmény: minden nyomtatott fegyver anyja, avagy a “Liberator”
A tanulmány alapját azon elképzelés szolgálja, hogy a 2013-ban létrehozott úgynevezett “Liberator” 3D nyomtatással elkészített fegyverhez hasonlókat kezdenének el gyártani nem csak a terroristák, hanem a polgári lakosság is. Aki esetleg nem hallott volna még a “Liberator”-ról annak dióhéjban a következőket kell tudnia, ez egy 3D nyomtatóval előállítható egylövetű pisztoly, amit a Defense Distributed hozott létre, a teljes gyártási dokumentációt 2013. Május. 6-án hozták nyilvánosságra és pár nap alatt több mint tízezer alkalommal töltötték le egészen addig, amíg el nem távolították a weboldalról. Ez nem állította meg a terjedését, azóta is megszámlálhatatlan mennyiségben töltötték le a különböző torrent oldalakról. Ahhoz, hogy létrehozzunk egy “Liberator”-t 15 alkatrészt kell kinyomtatnunk műanyagból, egyet pedig fémből (vagy legyártanunk más módon) ez pedig az ütőszeg. Az eredetileg legyártott fegyver egyébként csak pár lövést volt képes leadni, és a bemutató közben meg is semmisült. Akkoriban slágertémává vált a nyomtatott műanyagpisztolyokkal való riogatás, de mivel a gyakorlatban aztán nem nagyon történt semmilyen valódi bűncselekmény ezekkel, így a hisztéria abbamaradt. Ugyanakkor a most tárgyalt tanulmány – olybá tűnik – visszaugrik az időben 5 évvel korábbra, és erősen pánikoló felfogást mutat.
Az egyetlen dokumentált nyomtatás, ami rendőrségi letartóztatással végződött, Japánban történt, ahol egyébként a magyar fegyvertörvényeknél is szigorúbb a jogi szabályozás. (http://www.asahi.com/english/articles/AJ201405090053.html) A legnagyobb visszhangot talán egy Izraeli újságíró által kinyomtatott “Liberator” keltette, amit sikeresen bevitt az Izraeli parlament épületébe, itt viszont meg kell jegyezni, hogy mindezt lőszer nélkül tette – a lőszer viszont általában bőven tartalmaz annyi fémet, hogy a detektorok kimutassák. Hasonló próbálkozás több országban történt egyébként, de jellemző mindegyikre, hogy a fegyvert több alkatrészre szétszedve jutatták be azt különböző kiemelten őrzött objektumokba. Hazánkban az index.hu újságírója próbálkozott volna meg a nyomtatással (https://index.hu/tech/2013/06/17/bortonbe_megy_ha_fegyvert_nyomtat/), de csak a jogszabályi háttér értelmezésig jutott el, és törvénytisztelő állampolgárként nem gyártott lőfegyvert.
(Megjegyzendő, hogy 3D-fémnyomtatás, lézerzszinterezés segítségével kísérletileg készítettek valódi nagykaliberű öntöltő pisztolyt is, de a szükséges technológia nagyságrendje a 3-5 millió USA dollár között mozog, még iparilag sem elterjedt és rentábilis.)
Jó-jó, de mi áll a tanulmányban?
“Bizonyításra került, hogy a 3D nyomtatási technológiával előállítható az emberi élet kioltására alkalmas tűzfegyver. Jelenleg jogilag nem került meghatározásra és szabályzásra, hogy a technológia lőfegyverként, vagy lőszerként történő alkalmazása milyen büntetési tételt von maga után. “
De bizony meghatározásra került, lásd Büntető Törvénykönyv, csak éppen nincs odaírva, hogy a fegyvernek fémből vagy műanyagból kell lennie. Az engedély nélküli tűzfegyver gyártás nyilvánvalóan lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, ami 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Teljesen mindegy, hogy esztergapadon vagy 3D-nyomtatón hozzák létre illegálisan a tűzfegyvert. Esztergapad pedig sokkal több van kint kontroll nélkül. Ha pedig műanyagból akarunk fegyvert készíteni, akkor is rendelkezésre állnak a forgácsoló megmunkálási formák.
“Hazai és nemzetközi környezetben is végeztek gyakorlati kutatásokat arra vonatkozóan, hogy a 3D nyomtatási technológiával előállított szúró- és vágó eszközök, valamint tűzfegyver alkatrészek a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontos létesítményekben alkalmazott csomagátvizsgáló berendezések azonosítani képesek-e ezeket az eszközöket.”
Lehet, hogy csak azért mert sosem voltam rendőr, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy olyan támadó, aki késsel végrehajtott támadást szeretne elkövetni, az egy méregdrága 3D nyomtatót megvásárolva elkezdjen különböző kések nyomtatásával kísérletezni a helyett, hogy ezeket a késeket készen megvásárolná. Mert bizony a kereskedelmi forgalomban számos cég kínál ilyeneket párezer forintnak megfelelő összegekért (Fobus, Cold Steel), de egy mezei PVC vízvezetékcsőből egy reszelővel és fűrésszel tökéletes, fémmentes szúrófegyver hozható létre.
Sokan elfelejtik, hogy az egyébként életlen csak recézett műanyag éttermi késeket eltörve is olyan hegyes (tehát szúrásra alkalmas) eszköz hozható létre, amit nem kell, becsempészünk, sehová hiszen a legtöbb üzem vagy kiemelt biztonságú épület étkezdéjében előfordul. Sokkal nagyobb meló lenne becsempészni egy nyomtatott kést, mint bent vásárolni egy ebédet.
(Arról nem is szólva, hogy a 3D nyomtatás kockázata – ha van ilyen -, hogy nem kell fizikailag semmilyen tárgyat vinni sehova, hanem csak fájlokat kell egy akárhol levő nyomtatóra letölteni.)
“Az Egyesült Államokban a jogszabály csak a lower receivert – a lőfegyver tokjának az alsó részét
– jelöli meg lőfegyver fődarabként. Ennek értelmében egy félautomata karabély főbb alkotórészeit el lehet készíteni házilag 3D nyomtató segítségével.
“
Alapvető tévedés. Házilag bármely (nem NFA, tehát pl. nem sorozatlövő) lőfegyver szabadon elkészíthető saját, otthoni használatra az USA szövetségi fegyverjogszabályai értelmében. Csak a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz kell az említett fődarabot sorszámozni, meg persze egyéb feltételeknek megfelelni.
3D nyomtatóval gáz-riasztó átalakítás?
„Magas a kockázata annak, hogy a riasztófegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek valódi tűzfegyverekké alakíthatók át, mivel egyes terrorcselekmények során átalakított tűzfegyvereket használtak.”
A jelenleg forgalmazott gáz-riasztó fegyverek elsöprő többségükben csak olyan mértékű átalakítás után válhatnának tűzfegyverré amely átalakítás gyakorlatilag megegyezik egy teljesen új fegyver legyártásával. Nehéz elképzelni, hogy az amúgy is lágy ötvözetekből készül gázfegyverek egyes részeit még puhább műanyag nyomtatványra kicserélve hogyan lenne abból valódi tűzfegyver.
Ennél már az is egyszerűbb, ha minden áron nyomtatni akarunk, hogy nyomtatunk egy „Liberator”-t, hiszen ehhez elérhető a komplett fájl. Vagy a szintén nyilvános (és sokkal hatékonyabb) második világháborús Sten-géppisztoly gyártási utasítását követjük egy lakatosműhelyben.
(A terrorcselekmények során mit használtak az egy jól hangzó humbug, hiszen kicsit utána olvasva (akár lapunkban) megismerhetjük azt a köztudott tényt, hogy a Charlie Hebdo és Bataclan merényleteknél használt fegyverek nem gáz-riasztóból, hanem Szlovákiából beszerzett expanzné-akusticke (nálunk: engedélyköteles színházi) fegyverekből készültek. De nem 3D-nyomtatással, hanem egyszerű fémipari szerszámokkal. Ráadásul ezek szabad forgalma már északi szomszédunknál is megszűnt azóta. A 3D nyomtatással semmilyen összefüggésbe nem hozható.)
Az ex-fegyverügyes vágyálmai?
„annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy a 3D nyomtatók magánszemélyek által történő adásvételénél – összhangban a tűzfegyverek és lőszerek adásvételével – tilos legyen a készpénzes fizetés „
Jó kérdés, hogy valóban a hatályos fegyvertörvényből dolgozott-e az alkotó (vagy valamiféle vágyálmaiból), mert jelenleg semmi sem tiltja, hogy az engedélyes lőfegyver vásárló készpénzzel vásároljon, vagy akár ingyen, ajándékba kapja a lőfegyvert.
1984?
És eztán jön a hatósági jogkörök kiszélesítése, nyilvántartásba vétel, talán még az engedélyhez kötés is, és hasonló nyalánkságok:
„A rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti szolgálati ága feladatrendszerének, valamint a közigazgatási ellenőrzési hatáskörének és jogkörének kiszélesítése a 3D nyomtatót gyártó, forgalmazó, vásárló, valamint telepítő jogi- és magánszemélyek vonatkozásában. „
„A kötelező – hatóság felé történő – online regisztrációval biztosíthatóvá válna a nyomon követhetőség a 3D nyomtatók telepítési helyének vonatkozásában. Az online bejelentés minden olyan esetben kötelező érvényű lenne, amennyiben a 3D nyomtató értékesítésre, leselejtezésre, avagy a telepítés helyének a megváltoztatása történne. Erre a bejelentésre a 3D nyomtató tulajdonosának 8 nap állna rendelkezésére, amely elmulasztása büntetési szankciót vonna maga után. A bejelentés a 3D nyomtatókra és a tárolt adalékanyagokra terjedne ki. A hatóságnak minden naptári évben egyszer kötelező jellegű lenne az ellenőrzés végrehajtása a 3D nyomtatót üzemeltető természetes, vagy jogi személyek vonatkozásában. Az ellenőrzés tényéről hatósági jegyzőkönyv készülne.”
Tehát a tanulmány alapján minden már megvásárolt 3D nyomtatót be kellene jelenteni. Éves szinten, pedig mintha egy lőfegyver tároló hely ellenőrzése miatt megjelenne a rendőrség és ellenőrizné, hogy megvan-e még a 3D nyomtató. Meg a hozzá való adalékanyagok (és azt hogyan? Naplózzuk, hogy elfogyott 200 gramm egy bögre nyomtatásához, kész). Hajmeresztő.
Összességében az egészen korrekt és szakszerű tanulmányba számos jogi, technikai tévedés került, de leginkább problémát a felfogásban érzünk. A probléma irreális felnagyításával aránytalan korlátozó adminisztratív intézkedések követelése a szokásos rendőri gondolkodási sémát tükrözi: “ha valamivel vissza LEHET élni, akkor azt MINDET TILTSUK BE!”. Virág elvtárs örömmel pödörné meg a bajszát: “nem lennék most az imperialisták helyében!”
J. Á. – V. G.
