Tanfoglio – -pisztolyok
Az itáliai Fratelli Tanfoglio fegyvergyártó cég gyártmányai közt a legfontosabb modellcsalád tagjai a műanyagtokos Force?99 és az acéltokos T95 pisztolyok. Ezek közül nyílt alkalmam megismerkedni kettővel egy budapesti lőtéren.
Rengeteg változat
A CZ?75 pisztolyt a világ minden táján másolják Izraeltől Svájcon keresztül egészen az USA-ig. A konstrukció kiválósága méltán rászolgált erre, sőt egyes ?másolatgyártók? akár az eredetinél is jobb maroklőfegyvert hoztak létre, vagy olyan kiviteleket készítenek, melyek a cseh gyártó termékei közt nem is szerepelnek. Ezt az utat követte a Tanfoglio is, mely korábban TZ?75 néven gyártotta ezeket a pisztolyokat az Egyesült Államok piacára, ma pedig a European American Armory nevű USA-beli importőr cég Witness modellsorozatát adják. A Tanfoglio CZ?75 klónok típusválasztéka igen széles, nagyon fontosak ezek közül a különféle standard és open IPSC-fegyverek, melyek csak single action elsütéssel rendelkeznek (a többi Tanfoglio revolverező elsütőszerkezetű), gyakran növelt, kompenzátoros csővel és optikai irányzék-előkészítéssel, növelt kezelőszervekkel is fel vannak szerelve. Ilyen open kategóriás ? természetesen egyedi igényekhez alakított ? sportpisztollyal nyert IPSC-világbajnokságot a francia Eric Grauffel 1999-ben. Az egyéni igényekhez való hozzáigazítást a Tanfoglio Custom Center végezheti, hiszen, mint minden jelentősebb fegyvergyártó, a Tanfoglio is rendelkezik saját ?tunningműhellyel?.
A hagyományos acéltokos pisztolyok gyártása mellett nagyon fontos, hogy az eredetivel szemben a Tanfogliónak van műanyag tokos típuscsaládja is, a Force?99. A Lady Force sorozatú Tanfogliók különféle élénk, rikító színekben (rózsaszín, sárga, narancs, kék) pompázó műanyag tokot kaptak, melyek elvileg az amerikai piac hölgyvásárlóinak megnyerését szolgálják, bár én személy szerint inkább a klasszikus színek mellett voksolok.Mind a műanyag, mind az acéltokos pisztolyok többféle csőhosszal és tokmérettel készülnek, hogy sport- és szolgálati pisztolyokon kívül a rejtett viselésű önvédelmi fegyverek piacán is jelen legyenek. Létezik tokbiztosítóval és szánon levő biztosító-fesztelenítő karral készült kivitel is. A gyár különféle kiegészítők ? csövek, váltószánok, markolathéjak, kétoldali kezelőszervek ? egész tárházát is előállítja.
A Tanfogliók széles választékának másik vonzereje, hogy a sokféle anyagú és méretű pisztoly igen sokféle kaliberben kerül gyártásra. A megszokott 9 mm Luger, .40 S and W mellett a 9×21, .38 Super Auto, .45 ACP, .45 HP, 10 mm AUTO lőszerhez és készülnek Tanfogliók. Érdekes azt megjegyezni, hogy az első 10 mm AUTO kaliberű öntöltő pisztoly, az amerikai Bren-Ten ugyancsak a CZ?75 alapjaira épült, de azt a tengerentúlon soha nem tudták megbízhatóra elkészíteni, a Tanfoglio pedig még kompakt műanyag tokos pisztolyt is készít ehhez az erős lőszerhez. A Tanfoglio fegyvergyártó cég rendelkezik az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal is.
A kipróbált pisztolyok szerkezete, működése
Az általam kipróbált modellek egy acéltokos T?95 és egy műanyag tokos Force?99 pisztoly volt, mindkettő állítható irányzékkal felszerelt standard modell. ?rméretük 9 mm Luger, tárkapacitásuk 16 db lőszer, táruk kétsoros. Az acéltokos pisztoly felépítése gyakorlatilag azonos az ismert cseh modellével, rövid csőhátrasiklással reteszelt, a cső a töltényűr előtt levő két reteszelőbordával kapcsolódik a szán megfelelő kimunkálásaiba. A lövéskor létrejövő cső-szán hátrasiklás végén történő kireteszelést pedig a szánakasztó tengelyének a csőszakáll íves furatába kapcsolódásakor létrejövő kényszerpályán való mozgás végzi. A cső alatt elhelyezkedő helyretoló rugó vezetőrúdja teljes hoszszúságú. Az acéltokos pisztoly esetében a tokon megtalálható szánvezető lécek a tok teljes hosszúságában végighúzódnak, csakúgy, mint például a SIG P210-nél (és a szánt kívülről vezetik meg, nem úgy, mint az öntöltő pisztolyok többségénél, ahol a tok vezetőlécei a szán belsejéhez kapcsolódnak). A műanyag tokos fegyvernél a tokba felülről behelyezett acélkeret két-két kiálló része felelős a szán megvezetéséért. Ezek a sínek a tárkamra előtt és mögött helyezkednek el, és kiemelkedésüket a pisztoly síkjából hűen követi a műanyag tok külsejének alakja. A műanyag tok érdekessége még, hogy a gyártási szám a markolat tetejénél, bal oldalt, egy beágyazott fémlapon kapott helyet.
Mindkét fegyver szétszerelése azonos. A töltetlenség ellenőrzése után a szánt kissé hátra kell húzni, hogy a tokon és szánon bal oldalt hátul levő illesztőjelek (kis kör alakú bemarások) egy vonalba kerüljenek. Ezután ki kell nyomni a szánakasztó tengelyét, és a szán máris levehető a tokról. A szánból először a helyretoló rugót és a vezetőrúdját kell kivenni, majd a cső is kivehető. Mindkét pisztoly csöve kívül-belül keménykrómozott, hagyományos huzagolású (noha a Tanfoglio gyárt poligonhuzagolt csöveket is).
Módosított elsütőszerkezet
Az általam kipróbált változatok esetében az eredeti tokbiztosítós változatához képest kis mértékben ? és nem feltétlenül előnyére ? módosítottak az elsütőszerkezeten. A fegyver double action/single action elsütőszerkezettel készül, tehát revolverezésre alkalmas. A tokon levő biztosítókar az eredetin csak a kakas felhúzásakor aktiválható, míg a Tanfoglión fesztelenített kakasnál is, ami önvédelmi vagy szolgálati fegyverként felhasználáskor nagyon kevéssé célszerű, hiszen a véletlenül bekapcsolva hagyott biztosító kioldása jelentős időveszteség lehet éles szituációban. Ugyanakkor semmi értelme sincs, hiszen a viszonylag nagy revolverező erő tökéletesen megvéd a véletlen elsütés lehetőségétől. A biztosító ráadásul blokkolja a szán hátrahúzását is, tehát még azt sem mondhatják a tervezők, hogy azért helyezték el, hogy bebiztosított állásban lehessen csőre tölteni vagy üríteni a pisztolyt. A Tanfoglio pisztoly a sok konkurens modellen is megszokott passzív ütőszeg-biztosítóval is fel van szerelve, mely egy, az ütőszeget rögzítő rugó által nyomott keresztcsap, melynek kioldására csak az elsütőbillentyű teljesen hátrahúzott helyzetében kerül sor. Bár az ütőszeg-biztosító ezt feleslegessé teszi (a felhúzáskor vagy fesztelenítéskor leszaladó kakas nem okozhat elsütést), a Tanfogliókon megtartották a kakas félfelhúzott állását, mely szemmel láthatóan sokkal jobban felhúzott pozícióban helyezkedik el a szükségesnél.
Két pisztoly – azonos szórás
A két kipróbált Tanfoglio közül az acéltokos megfogásra sokkal kényelmesebb volt, a komfortérzetet pedig különösen emelte a gumi markolathéj és a hosszú hódfarok a markolat felett, melytől szinte kesztyűként simult a markolat a kézbe. Ez a hódfarok nem engedi azt sem meg, hogy a kakas beleverjen a kézbe, ha kicsit rosszul fogja a lövő a pisztolyt. Ugyanakkor rejtett viseléskor könnyen beleakadhat a ruházatba. A műanyag tokos pisztoly markolata sokkal keskenyebb, inkább kis kezűeknek való, és bár felülete érdesített, korántsem fekszik olyan jól a kézben, mint az acéltokos változaté. A sátorvas kialakítása is alapvetően eltérő az acél- és műanyag tokos pisztolyok közt, a műanyag tokosé magasabbra engedi tenni a középső ujjat, így tényleg elmondható, hogy ez a változat a kisebb kezűeknek lehet megfelelő. A kezelőszervek a CZ?75-nél megszokott, kényelmes helyen vannak, a szánakasztó kezelése igényel csak némi nyújtózkodást. Az elsütőbillentyű alakja leginkább az ugyancsak CZ?75 klón Jericho pisztolyéra emlékeztet. Az acéltokos fegyver elsütése jónak mondható mind normál, mind revolverező lövéskor (bár érzésem szerint a CZ?75-é kissé jobb). A műanyag tokos Tanfoglio Force?99 sütése revolverező erő tekintetében sokkal keményebb a műanyag nagyobb súrlódása miatt, mint amit az acéltokos pisztolynál éreztem.
A két pisztollyal 15 méterre lőttem, amelynek eredménye több egybefüggő 2?3 lövéses luk lett a lőlapon mintegy 5 centis körön belül. A revolverező lövés sem tágította sokkal a szórást. Az acéltokos pisztoly nagy tömege miatt nagyon jól volt kezelhető a hátrarúgás, még a gyorsabb egymás utáni lövéseknél is. A műanyag tokossal való lövészetnél sokkal jobban oda kellett figyelni a nehezebb sütés miatt, és a hátrarúgás is sokkal jobban érzékelhető volt a kisebb tömeg okán, ennek ellenére nem volt rosszabb a szórása a másiknál. Mindkét fegyveren alacsony profilú, mikrométeres állítású irányzék volt, mely már szinte túl jó is ebben a kategóriában. Az alkalmazott lőszer a Remington 147 graines Subsonic Jacketed Hollowpoint volt, 50 leadott lövésből akadály nem volt.
.22 LR váltókészlet
A mintaként szolgáló CZ?75 sikeréhez igen nagymértékben hozzájárult, hogy a Kadet váltócső/váltószán segítségével könnyedén .22 Long Rifle kaliberű, olcsó, peremgyújtású lőszert tüzelő sportpisztollyá lehetett őket alakítani. A Tanfoglio is elkészített egy hasonló készletet. A szán itt egy darabból van, anyaga alumínium, a cső és a szán hoszszabb, mint a nagy kaliberű, teljes méretű változatoknál. A szán kis tömegére azért van szükség, hogy kis teljesítményű lőszerrel is öntöltő legyen a pisztoly, mely természetesen még így is csak szabad tömegzáras. A gyengébb helyretoló rugó és vezetője túlnyúlik a normál hosszúságú központi gyújtású szán elején, így véletlen összecserélésére nincs mód (ez egyébként alapos hüvelyrobbanáshoz vezethetne). A .22 LR konverziós készlet tárja ? a központi gyújtásúval ellentétben ? nem acéllemezből, hanem műanyag öntvényből van, egysoros, adogatását egy csavarrugó végzi. A .22 LR váltókészlet a teszt során nem működött egyik tesztpisztolyon sem, a töltény vagy nem ment csőre, vagy a kakas többszöri ráütésére sem következett be sütés. Ennek oka két apró gyártási hiba, az egyik a műanyag tár sorjássága, mely akár egy körömreszelővel megszüntethető. A másik egy kicsit komolyabb: a hüvelyvonó hosszabb a szükségesnél, ezért a csövön kialakított vájatban korábban fekszik föl, mielőtt a töltény fenekét elérné a peremágy. Emiatt aztán az ütőszeg sem képes megfelelő erővel ráütni a peremre. A hibákat egy fegyvermester negyedóra alatt képes orvosolni.
Kiváló ár/érték arány
A Tanfoglio általam kipróbált két pisztolya közül az acéltokos, rozsdamentes acél kivitelű modell kényelmes fogásával, jó lőhetőségével, látványos megjelenésével rendkívül jó benyomást tett rám, kidolgozottsága jó, csak a belső felületeken van minimális megmunkálási gépnyom. A pisztolyhoz szériaáron járó extrák ? az állítható irányzék, a gumimarkolat, a szán elülső recézései ? még kedvezőbb választássá teszik a T?95-öt. A masszív felépítésű pisztoly és a bevált konstrukció hosszú élettartamot enged sejtetni. A műanyag tokos Tanfoglio Force?99 alakja korántsem annyira elegáns, mint acéltokos társaié, könnyű viselhetősége kis súlya miatt azonban sokban kárpótolhatja az ilyen pisztolyok leendő tulajdonosait. A nehezebb sütés önvédelmi célra még bőven elfogadhatónak mondható, a markolatot pedig a lövő a saját kezébe fogva ítélheti csak meg.
Minden Tanfoglio pisztolyhoz 2 db tár tartozik, a .22 LR váltókészlethez csak egy. A váltókészlet ára 60 ezer forint körüli, kis reszelgetés után elvileg a Jericho pisztolyhoz is alkalmazható. A Tanfoglio pisztolyok ára kategóriájukban igen kedvező, a Force?99-nek gyakorlatilag nincs vetélytársa a műanyag tokos pisztolyok piacán 95 ezer forintos árával. Az acéltokos változatok 120?130 ezer forint környéki árukkal, a sok alapárú extra miatt sokkal jobb ár/érték arányt tudhatnak magukénak, mint a CZ?75 esetében tapasztalható. Az importőr ígérete szerint rövidesen forgalomba kerülnek nálunk is a Tanfoglio sportmodelljei is, melyek az alapmodell árának mintegy másfélszeresébe fognak kerülni. Az sem mellékes, hogy a Tanfogliók tulajdonosai elmondhatják: olyan márkájú pisztolyuk van, mint a világbajnoknak.
A gyártó internetes oldala:
http://www.tanfoglio.it
Vass Gábor
