SIG Sauer P938 Equinox – mini tesztcikk
SIG Sauer P938 Equinox – mini tesztcikk
Az amerikai SIG Sauer (New Hampshire állam, Exeter) által gyártott szuperapró, 9 mm Luger kaliberű “M1911-et” volt szerencsénk tesztelni a Gepárd Lőtér jóvoltából. Ráadásul talán a legszemetgyönyörködtetőbb, és legnehezebben fotózható Equinox változatot. (A szokásoknak megfelelően egy mini tesztcikkben foglaljuk össze tömören a tapasztalatokat – aztán majd videóban és Kaliber cikkben részletesen kifejtjük.)
NEM1911
Azt mindenekelőtt szögezzük le: bár nagyjából egy lekicsinyített M1911-nek néz ki a P938, de egyáltalán nem az. Lényegében a single action kakasos elsütőszerkezeten kívül minden más csak hasonló, de nem olyan!
A kengyeles-bordás reteszelés helyett Browning-SIG megoldás került a fegyverbe, nincs barrel bushing a csupán 3″-es cső szánba kapcsolódásánál sem.
A biztosító leengedett kakasnál is bekapcsolható, a kétkezes biztosító és a szánakasztó nem közös, hanem saját rugós rögzítést kapott, a hüvelyvonó pedig kívülről is látható. Jó, még a nyomógombos tárkioldó hasonló.
És persze markolatbiztosító sincs, tehát a cocked-and-locked viselés esetében rendkívül jól kell tokot választani a biztonság érdekében. Vagy cső alá töltve kell hordani. Mindenképpen csak nagyon gyakorlott, nagyon M1911-fan felhasználóknak javasolt elsődleges önvédelmi fegyvernek.
Részleges szétszerelés
Hasonló azért az M1911-éhez, a töltetlenség ellenőrzése után az illesztőjelig hátrahúzott szánnál kell kihúzni a szánakasztót, majd levehető a komplett szán.
A helyretoló vezetőrúd full length, és acél, de a helyretoló rugó vége olyan, mintha simán fogóval lecsípték volna, simán megvághatja az ember kezét, különösen összerakáskor. Ez az egyébként rendkívül finoman kidolgozott fegyvernél nem szép baki.
Kicsinyke
A pisztolyka alutokos, alig fél kiló, lapos, kicsi, PPK-méretű, de legjobban a képek közt levő K-frame 6-lövetű revolver, vagy a 8 centis pengéjű zsebkés mellett látszik milyen apró.
A markolat is nagyon kicsi, nagy kezűeknek nem fog feküdni, mi is csak a 6 helyett 7 lőszeres, ujjtámaszos, hosszabb tárral tudtuk igazán megfogni.
Nem akadálymentes, de könnyen uralható
9×19 mm-es 8 g FMJ Magtech lőszerrel 100 lövést adtunk le. Eközben 3 akadályom is volt, mind csőretöltési hiba, a lőszer nem csúszott teljesen be a töltényűrbe, a szán végére kell ilyenkor rávágni, hogy csőre menjen. Ezek mindegyike lassabb pontlövészkedésnél következett be, amikor nem fogja olyan keményen a fegyvert a lövő. De stressz alatt, önvédelmi szituációban sem garantálható mindig a tökéletes megfogás…
10 méteren 5 centi körüli 5 lövés szórása, a tiszta, rövid, de eléggé kemény sütés és a kicsiny markolat ellenére. Az irányzékok nagyon jól láthatóak. A 20 méteres próbálkozás már nem lett oly jó, a kis markolat és a kemény sütés okán jól látszott, hogy balra elhúzom a lövéseket sütés közben. A legjobb egy 8-a lőlapon 7-es környi 5-lövéses szórás volt. Végülis a célnak (önvédelem) ez tökéletesen megfelelő, nem sportfegyver.
A kis méret és rendes szolgálati lőszer ellenére nagyon kellemesen uralható, kicsit rúg még gyors tüzelésnél is. 5 méterről gond nélkül mellkason belül lehetett tartani a gyors duplákat.
Egy probléma azért felmerült: a markolathéjakat tartó csavarok szépen lelazultak már néhány 10 lövés után, és a panelek lötyögni kezdtek, kézzel kellett utánhúzkodni. Ez egy ilyen, kifejezetten prémium árazású (300+ ezer forint) terméknél nem igazán akceptálható.
Összességében a P938 az M1911-fanoknak Amerikában ez egy igazi kis ékszer lehet, melyet tényleg mindenhova magukkal tudnak vinni, és mégis komoly teljesítményű lőszerrel üzemel.
www.sigsauer.com
Vass Gábor