KaliberInfo

Sandy Hook, Remington, magyar sajtó – ÉS A VALÓSÁG

Rendet teszünk a kamu-katyvaszban!

 

A múlt héten végigment a hazai sajtón a hír a Sandy Hook-i iskolai mészárlás áldozatainak fizetendő, magyar szemmel gigantikusnak tűnő kártérítési összeg kapcsán. Ahogy azt megszokhattuk, a valóságot ismét nem sikerült interpretálni. A sok-sok buta cikk közül most kiemelnék egy tipikusat és elemzem a valóság tükrében.

 

https://444.hu/2022/02/15/fegyvergyarto-fizet-karteritest-sandy-hook-iskolai-lovoldozes-karosultjainak

(szerző: Sarkadi Zsolt, megjelenés: február 15., kedd 21:32)

 

 

“Fegyvergyártó fizet kártérítést a Sandy Hook iskolai lövöldözés károsultjainak”

 

Már a cím sem igaz, hiszen a fegyvergyártó (Remington csoport) már nem létezik, csődbe ment, feldarabolták, a darabjait pedig már tavaly eladták. (Lásd hírünket erről: http://www.kaliberinfo.hu/hirek/remington-szetdarabolas-a-licitnyertesek/

illetve részletes elemzésünket a 2022-es KALIBER ÉVKÖNYVben!)

Fizetni a jogvédelmi biztosításért felelős biztosítótársaságok (négy cég) fognak.

 

“A Remington fegyvergyár megegyezett a 2012-es Sandy Hook iskolai lövöldözés áldozatainak családtagjaival, és összesen 73 millió dollár, azaz kb. 22,7 milliárd forint kártérítést fizet a családoknak. Ez az első eset az Egyesült Államokban, hogy egy fegyvergyártó pénzügyi felelősséget vállal egy iskolai lövöldözésért.”

 

És megismételik mindkét valótlan állítást: a Remington mivel már nem létezik, nem egyezhetett meg, és nem vállalhatott pénzügyi felelősséget.

A cég maradványait megvásárlók nem jogutódjai a Remington márkáinak, még garanciális javítást sem vállalnak.

Hírünk erről: http://www.kaliberinfo.hu/hirek/remarms-mi-marad-a-nehai-remington-tipusokbol/

 

“2012-ben a Connecticut államban lévő Newtown Sandy Hook Általános Iskolájában a 20 éves Adam Lanza 26 embert ölt meg három fegyverrel. Ezek közül egyik sem volt Remington gyártmányú, a lőszerek viszont igen.”

 

Ha most ezt elolvassuk és a következő mondatot is, akkor végképp nem lesz érthető a hír. Az újságírónak sem tűnt fel, hogy a két mondat kioltja egymást.

Ugyanis történetesen a mészárlást elkövető az illegálisan (rablógyilkosság útján) megszerzett és az iskolai lövöldözésben is használt Bushmaster XM15-ES2 öntöltő puskáját a Remington gyártotta. (Hiszen a Bushmaster márkát 2006-ban felvásárolta a Remington csoport.)

 

“Az áldozatok családjai nem csupán ezért vonták felelősségre a Remingtont, hanem azért is, mert véleményük szerint agresszív marketinghadjáratával olyan, labilis személyek számára is propagálta a fegyvervásárlást, mint Adam Lanza. (BBC)”

 

Az áldozatok családtagjai pont, hogy nem tudták semmi másért beperelni (ha ezt értjük a felelősségre vonás alatt) annak idején a Remingtont, csak az adott államban sikerült egy jogi kiskaput találni, ami felelőtlen reklámtevékenységről szólt. (Tehát a szerző kifejezetten a valósággal ellentétes megfogalmazást használt.)

Ugyanis a Protection of Lawful Commerce in Arms Act (PLCAA, 2005) törvény értelmében a fegyvergyártók és -kereskedők nem vonhatók felelősségre legálisan forgalomba hozott fegyvereikkel elkövetett bűncselekményekért. (Természetesen a HIBÁS termékek esetére – például leejtéskor elsülő pisztoly – nem terjed ki a védelem.)

És bár a fegyvercég jogászai vitatták a reklámtevékenység miatt perelhetőségnek (hiszen az ámokfutó még csak nem is legálisan vásárolta a fegyverét), az ezzel kapcsolatos beadványukat a Legfelsőbb Bíróság nem volt hajlandó tárgyalni.

Mivel pedig a jogi huzavona immáron 8 éve tart, a biztosítótársaságok jobbnak látták a megegyezést, mintsem egy további évekbe és sok-sok dollármillió ügyvédi költségbe kerülő pereskedéssel folytatni. (Megjegyzendő, hogy az ügyben beperelték a Newton-i Oktatási Hivatalt, hogy az iskola nem volt elég biztonságos, sőt, még az elkövető anyjának házát biztosító társaságot is.)

Nincs tehát a fegyvergyár által elvesztett per (mint az máshol elhangzott), mely az USA-ban precedensértékű lenne, csupán egy kártérítési ügyvéd és egy csoport biztosítótársaság egyezett meg, az előbbi a busás jutaléka, az utóbbi a veszteség-minimalizálás okán.

Hogy AMÚGY lehet-e ezen történésnek negatív következménye az USA fegyveriparára? Igen, a jogi biztosítások díjtételeit bizonyára emelhetik erre hivatkozva – a végén ezt is a vásárló fogja megfizetni.

Viszont ez a kis írás nem erről szól, hanem azt igyekszik megmutatni, hogy amit a hazai mainstream sajtóban olvasunk/hallunk/látunk fegyverjogi kérdésekről, eseményekről az jobb esetben csak lustaságból és butaságból eredő tévedés, de inkább nettó hazugság és gyakran pont az ellenkezője igaz.

 

Vass Gábor