Az amerikai Smith and Wesson a világ legnagyobb maroklőfegyver-gyártója. Kínálatukban nagyon sok központi gyújtású lőszert tüzelő öntöltő pisztolyt találunk, melyek jó része önvédelmi, illetve szolgálati fegyverként használatos. Az itt bemutatásra kerülő Super9 eltér ezektől abban, hogy kifejezetten az európai piacra szánt sportpisztolyról van szó.
Generációk
A Smith and Wesson céget 1852-ben alapították, azonban ? meglepő módon ? öntöltő pisztoly nem szerepelt gyártmánypalettájukon egészen az 1950-es évekig. 1955-ben viszont a cég bemutatta az első USA-ban készült, 9 mm Parabellum lőszert tüzelő öntöltő pisztolyt, a Model 39-et. Ez a fegyver teljes egészében saját konstrukció volt, noha a korabeli sajtó úgy jellemezte, hogy a Browning Hi-Power összeházasítása a Walther P38 elsütőszerkeze-tével. Érdemes megjegyezni, hogy ez a double action elsütőszerkezetű pisztoly vált ? a műanyag tokosok kivételével ? minden későbbi nagy kaliberű Smith and Wesson öntöltő maroklőfegyver alapjává. Természetesen azóta ennek a fegyvernek számtalan továbbfejlesztése, illetve altípusa, változata látott napvilágot. Legjelentősebb ezek közül a Model 59 volt, mely azonos az M39-cel, de kétsoros, 14 töltényt befogadó tárral rendelkezik (az M39 8+1 lövetű volt). Az M59 azért is érdekes fegyver számunkra, mert a magyar FÉG fegyvergyár ezt másolva hozta létre a P9R típuscsaládot, ezért az itt bemutatásra kerülő Super9 megjelenése, illetve szerkezeti megoldásai ismerősek lehetnek a hazai közönségnek.
A rengeteg Smith and Wesson öntöltő pisztoly között, melyeket az 1950-es évek óta gyártottak, aszerint szokás különbséget tenni, hogy melyik generációba tartoznak. Az első generációs S and W pisztolyok sátorvasa egyszerű, sima felületű, legömbölyített volt, nélkülözték a passzív ütőszeg-biztosítást, típusjelzésük pedig kétjegyű szám volt (pl.: M59, M69). A második generációs fegyverek jórészt a nyolcvanas évek szülöttei, az akciófilmekből divatossá vált szögletes, agresszíven előreugró sátorvassal rendelkeztek, ütőszeg-biztosításuk és növelt méretű hüvelykivető nyílásuk teszi őket azonosíthatóvá. A második generációs pisztolyok típusjelzése háromjegyű szám (pl.: M694).
A legfrissebb sorozat a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején megjelent harmadik generáció, melynek tagjai ismét visszatértek a legömbölyített, de recézett felületű sátorvashoz, illetve jellegzetességük, hogy markolathéjuk egy darabból van és hátulról csúszik rá a markolatra. Ezek típusjelzése általában négy számjegyű, melyben a kódok a kaliberre, csőhosszra, felületkezelésre, anyagra vonatkoznak (pl.: M5903: 9 mm Luger, 4″ csőhosszú, alumíniumtokos, rozsdamentes acél szános, teljes méretű pisztoly). A Super9 a harmadik generációs Smith and Wessonokra épülő, de azoktól több ponton eltérő sportfegyver.
Mitől sportfegyver?
Felületes ránézésre a Super9 szinte azonos a többi Smith and Wesson pisztollyal. Azonban ha egy, a gyártó nomenklatúrájában full size-nak ? teljes méretűnek ? nevezett modellel vetjük össze (pl.: M5906), akkor feltűnik, a Super9 csöve és szánja hosszabb. A cső teljes 5″, azaz 127 mm hosszúságú a normál változatok 4″ (102 mm) csövével szemben. Ezután feltűnik az, hogy az elsütőbillentyű egy kicsit ?furán áll?. Ennek az az oka, hogy a pisztolyba csak single action elsütőszerkezetet szereltek, tehát revolverező lövésre alkalmatlan, ellentétben a többi harmadik generációs öntöltővel, melyek DA/SA vagy DAO elsütőszerkezettel rendelkeznek. Sportcélra ugyanis nem sok értelme lenne a viszonylag nehéz sütésű revolverező funkciónak. Ráadásul így biztonságosan lehetett a sütést finomítani az önvédelemre már nem biztonságos érték alá csökkentve az elsütőerőt.
A kellemes sütés áldozatává vált a szánban található passzív ütőszeg-biztosító, hogy annak rugóját ne kelljen a sütésben részt vevő ujjunk erejével mozgatni. Személy szerint én ezt nem tartom feltétlenül helyes cselekedetnek a tervezőktől, hiszen ezt a fegyvert feltételezhetően dinamikus mozgást igénylő lövészsportokban is használni fogják, ahol számolni kell azzal, hogy a pisztolyt töltött állapotban ütés éri, vagy esetleg leejtik. (Noha meg kell jegyezni, hogy a véletlen leeséskori elsülés esélye a modern, repülő ütőszeges pisztolyoknál elhanyagolható.)
A biztosító funkciója is módosult a csak normál lövésekre alkalmas elsütőszerkezetnek köszönhetően. Az eredetinél a felhúzott kakast a szánon elhelyezett biztosítókar lefele fordításával lefeszteleníthetjük, egyúttal az ütőszeget is blokkolva és szétkapcsolva az elsütőszerkezet elemeit. A Super9 esetében akár felhúzott (megfeszített), akár fesztelenített kakasnál biztosítunk, a biztosító csak két feladatot végez: az ütőszeg blokkolását és az elsütő-szerkezet szétkapcsolását a megszakító lenyomásával; fesztelenítés nem történik. Ez olyankor praktikus, amikor például egy szituációs lövészversenyen egyes kondícióból (csőre töltött, bebiztosított fegyver) lehet kezdeni a tüzelést, és ezt a biztosító gyors felnyomásával könnyedén és gyorsan megoldhatjuk. A pisztoly biztosítókarja bebiztosított állásában amúgy is kellemesen lelóg a szán vonala alá, így hüvelykujjal igen könnyen kezelhető. Az a kérdés azért felmerül, hogy miért nem kétoldali ez a biztosítókar, hiszen a felhasználási cél miatt teljesen lényegtelen, hogy az mennyire szélesítené ki a fegyvert, ugyanakkor lehetővé tenné a balkezes használatot is. A fegyver sportos jellegére utal a mikrométeres állítható hátsó irányzék, mely olasz, LPA gyártmányú és dicsérete-sen kompakt méretű, illetve a hódfarkas rögzítésű, cserélhető célgömb.
Természetesen mindezek ellenére ne higgyük, hogy a Super9 ideális pontlövő sportpisztoly, hiszen egyetlen mozgó csövű öntöltő pisztoly sem az, ilyen téren egy középkategóriás forgópisztoly messze felülmúlja a legjobb öntöltőket is. A Smith and Wesson Super9 inkább egy általános felhasználású sportfegyver, mellyel, ha kedvünk tartja, mind a statikus (pontlövészet), mind a dinamikus (IPSC, Steel Challenge) sportlövészeti ágakban bízvást indulhatunk.
Kaliberek és működés
A Smith and Wesson Super9 eredetileg mint a gyártó első multikaliberű pisztolya került forgalomba, háromféle lőszerhez való 3 db csővel. Ezek a lőszerek az elterjedt és közismert 9 mm Lugeren kívül a 9×21 IMI és a .356 TSW (Tactical Smith and Wesson). Ez utóbbi egy érdekes, meghosszabbított 9 mm-es Luger lőszer, melybe annyi lőport töltenek, hogy a .357 Magnumhoz hasonló torkolati sebességet és ballisztikát produkáljon (emiatt major kategóriába tartozik a szituációs lövészetben). Ez a lőszer azonban nem terjedt el, holott az S and W már több, mint fél évtizede próbálkozik népszerűsítésével. A háromféle kaliber egyszerűen a cső cseréjével váltogatható, minden más alkatrész változatlan marad. A Magyarországon kapható változat, illetve az általunk tesztelt példány csak a 9 mm Luger csővel volt ellátva.
A Smith and Wesson Super9 az alkalmazott lőszerekből következően a reteszelt záras öntöltő maroklőfegyverek közé tartozik. A jól ismert Browning-FN rövid csőhátrasiklásos, csőfarlebillenéses reteszelést találjuk benne, mely esetében a cső töltényűre előtt kiképzett reteszelőborda a szán megfelelő kimunkálásába kapcsolódik. A megszokott FÉG P9R pisztollyal szemben itt csak egyetlen reteszelőborda van a gyűrűn, melyre a ?borda? nem is megfelelő kifejezés, hiszen a cső teljes kerületén végigfutó gyűrűről van szó, hasonlóan a szovjet TT-piszto-lyéhoz. A csőfar lebillentését a P9R-ről ismert tokon levő ferde vezetőpályák, illetve a hasonlóan ferde ellendarabokkal ellátott csőszakáll kapcsolódása végzi. A pisztoly csőszakállán került elhelyezésre az adogatópálya is. A harmadik generációs S and W öntöltők csövén van még egy érdekes jellegzetesség, a csőtorkolati rész külsején kerek, ívelt formákat láthatunk. Ez a cső megvezetését végzi a szánon levő vezetőhüvelyben, és elvileg a fegyver pontosságát javítja. A szán teljes hosszában megtalálhatjuk a vezetőléceket, ez is egy szórást javító tényező. A pisztoly helyretoló rugója és annak teljes hoszszúságú vezetőrúdja a cső alatt található.
A fegyver anyaga rozsdamentes acél, mely mattra van polírozva, ezzel alkotnak kontrasztot a fekete színű kezelőelemek, illetve a markolathéj. A fegyver részleges szétszedéséhez a szánt kissé (nem teljesen) hátra kell húzni, majd a szánakasztó tengelyt kivenni, és a szán a hüvelykivető lenyomása után előre lehúzható a tokról, majd a helyretoló szerkezet kiszerelése után kivehető a cső is. Az összeszerelés fordított sorrendben történik, de ügyelni kell, hogy a szán visszarakásakor a hüvelyvonót és a megszakítót elnyomjuk az útból. A fegyver kezelőszervei a jól megszo-kott, konvencionális helyeken vannak, kezelésük könnyű, ösztönös. Érdekesség a P9R-hez képest, hogy a szánakasztóban egy külön kis rugó által nyomott rúd van, mely egy, a markolathéjak alatt levő kis fémlaphoz nyomódik, ezzel fixálva a kart alsó helyzetében. A 15 töltény befogadására alkalmas, kétsoros tár kialakítása is említést érdemel, hiszen a fenék rögzítése eltér a megszokottól, mivel a tártest hajlik rá, és nem fordítva. A tár rozsdamentes acél, műanyag adogatólemeze piros színű, ami egy igen praktikus, biztonságot szolgáló megoldás, hiszen egyetlen pillantással akár méterekről lehet a tár töltöttségét/töltetlenségét ellenőrizni.
A célfekete leküzdése
A Smith and Wesson Super9 dobozának kinyitásakor már feltűnik, hogy milyen szemrevaló, látványos fegyverről van szó. Kézbe véve érezhető, hogy ebben bizony van anyag, hiszen kellemesen nagy súlyával szinte beleül a lövő kezébe. A pisztoly markolata sokkalta keskenyebb és kényelmesebb, mint a magyar rokoné. Nagy ötlet volt a kakasrugóházként is funkcionáló, egyúttal a tokra hátulról rásimuló fekete műanyag markolathéj. Ugyancsak kellemessé teszi a fogást a markolat elején levő recézés. Mindezek ellenére ebben a kategóriában vannak azért ennél sokkal ergonómikusabb modellek is, például a SIG P226S vagy a Walther P88 Competition.
A lövészet során 124 graines FMJ lövedékkel szerelt Lapua 9 mm Luger töltényeket használtunk, melyekkel a pisztoly tökéletesen működött (a Smith and Wesson harmadik generációs öntöltők egyébként is megbízhatóságukról ismertek). A lőtt lőszer az erősebb lőszerek közé tartozik ebben a kaliberben, ennek ellenére a hátrarúgása jelentéktelen volt a nehéz, teljesen acél fegyvernek, és a hosszú cső miatti enyhe orrnehézség csak fokozta ezt. Ez nagyban megkönnyítette a gyors, szituációs gyakorlat jellegű ráduplázó lövések leadását, amelyek a lágy sütés miatt pontosak is voltak. A kellemes sütésnek köszönhetően a Super9 pontlövő pisztolyként is tökéletesen megállta a helyét, 20 méterről nem teljesen koncentrálva is a 8-a lőlap feketéjében tudtam tartani a lövéseket. Az irányzékok erre a feladatra is tökéletesen alkalmasak. A jelentéktelen hátrarúgás és a kényelmes sütés melletti jó szóráskép és a tökéletes megbízhatóság miatt a Super9 egyike azoknak a fegyvereknek, melyekkel kifejezetten élvezet, pihentető szórakozás a lövészet.
Az ára
A Smith and Wesson Super9-cel való lövészet élvezete költséges mulatság, hiszen a fegyver ára 270 000 forint. A piacon tehát az új amerikai pisztolynak nem lesz könnyű dolga, hiszen ebben a negyedmilló forint feletti árkategóriában olyan kiváló pisztolyokkal kell versenyeznie, mint például a SIG Sauer P226 sportváltozatai, a Walther P88 Competition, a Para-Ordnance P18-9, az SPS Standard vagy a HK USP Expert.
A gyártó internetes oldala:
http://www.smith-wesson.com
Vass Gábor