Röhm Twinmaster – – Moduláris ikermester

A Röhm két évvel ezelőtt bemutatott és egy ideje Magyarországon is hozzáférhető légpisztolycsaládja egy új, eddig nem látott kategóriát hozott a piacra. A Twinmasterek különféle kivitelei ugyanis egymásba átépíthetőek, moduláris felépítésűek, és valahol a hobbi és sportfegyverek határmezsgyéjén helyezhetőek el.

Közös mag

A Twinmaster légpisztolyok mindegyike közös a tokrészben. Ez a fődarab a nem teljesen bezáruló (alul nyitott) sátorvassal egy egységet képez. A tok anyaga szerencsére nem a jól megszokott olcsó spiáteröntvény, hanem jó minőségű alumínium. Ebben foglal helyet az elsütőszerkezet, melynek anyaga acél (mind a kakast, mind az elsütőbillentyűt vonzza a mágnes). Az alkatrészek külső felülete számomra kicsit durvának tűnt, ami vélhetően a precíziós öntés eredménye. A karakterisztikára azonban egy szavunk nem lehet. Az alapkiviteleknél double action / single action elsütőszerkezet döbbenetesen jó (gyorsító vagy egyéb trükk nélkül!).

Gyári adatok szerint revolverezve 18 newton (1,8 kg), míg single actionben 4,5-6 newton (0,45-0,6 kg) közt állítható. A revolverező sütés finomságának érzékeltetésére annyit, hogy a legtöbb önvédelmi/hadipisztoly single action sütése ennél keményebb. A legdrágább, Sport névre hallgató változatnál kizárólag normál lövések leadására van lehetőség, így ennél minden lövés előtt meg kell feszíteni a kakast. Minden kivitel túlhúzásállító csavarral is ellátott.

A kakas felhúzófelületét egyébiránt alaphelyzetben majdnem mindegyik típusnál egy levehető kis műanyag fedél borítja, amit kakasfelhúzás előtt értelemszerűen el kell távolítani. Ez a fedél egyébként törékeny kis műanyag valami, méltatlan az egyébként kiváló minőségű légpisztolyokhoz, de nem kell aggódni, valószínűleg úgyis hamar elveszik…
Ugyancsak a tokban helyezkedik el a szelep, melynek nyitóelemére a kakas közvetlenül ráüt. Nincsen passzív ütőszegbiztosítás – annak ára a sütés rosszabb volta lenne – így, ha a kakast megütjük nyugalmi helyzetében, vagy fesztelenítéskor kicsúszik az ujjunk alól, akkor elsülés következhet be. Erre figyelemmel végezzük a fegyverrel való tevékenységet, fokozottan igaz tehát, hogy a cső mindig biztonságos irányba mutasson. Az elsütőszerkezet előnye viszont, hogy a komoly verseny légpisztolyokhoz hasonlóan lehetővé teszi a szárazedzést, tehát az elsütőszerkezet működtetését úgy, hogy közben a kakas nem csap rá a szelepre.

8 vagy 1

A Twinmasterekre is igaz, ami a legtöbb “félautomatának” titulált többlövetű légpisztolyra, tehát, hogy valójában revolverek és forgótárból tüzelnek. A Twinmaster-forgótár 8-lövetű, súlyából és mágnesezhetetlenségéből ítélve azért ez bizony spiáter.

A dobba gyakorlatilag mindenfajta légfegyverlövedék betölthető, ami hosszábban belefér, ez tehát a hegyes diabolók egy részét kizárja. Nagyon figyeljünk arra, hogy pontosan, szintig nyomjuk be a dobba a lövedéket, ellenkező esetben a hátul kilógó “szoknya” reszelőssé teszi a dob mozgatását. A forgótár azonban opcionálisan kicserélhető egy 1-lövetű, oldalra kibillenthető íves elemre. Ennek sajátossága, hogy valamivel szélesebb, mint a forgódob, így tökéletesebb tömítést és valamivel magasabb lövedéksebességet tesz lehetővé. Ellenben sokkal nehezebben nyitható-csukható tapasztalataim szerint.

A dob kioldása – dobtengely előreengedése – a Trainer modellen a tár előtt levő “szánakasztószerű” kar lenyomásával történik, ekkor jobbról balra kivehető a dob. A visszahelyezett dob tengelyét a cső elején két oldalt levő ezüstszürke szögletes, recézett elemek segítségével lehet visszazárni. A többi modellen erre a célra a dob előtt a tokon levő kis recézett felület előre-hátra húzása szolgál, ami szerintem lényegesen kényelmetlenebb, mint a Traineré. A dobok 3-as csomagban kerülnek forgalomba, melyek listaára 13 euró.

Kettős energiaellátás

A Twin – azaz iker – szócska nem véletlenül szerepel a típuscsalád nevében, hiszen, mint láthattuk a töltés is kétféle lehet. A lövedék kilövését végző sűrített gáz is kétféle forrásból jöhet. Az olcsóbb változatok esetében a cső alatt levő tartályszerű valami igazából egy 12 grammos, fegyverbe való szén-dioxid patront rejt. Az Umarex egyes hobbilégpisztolyaihoz (pl. CP88) hasonlóan itt is először egy menetes tányérral elő kell feszíteni a szelep kiszúrótüskéjére a patront, majd a tartály fedelének lecsukásával kiszúrni azt. A Twinmasteren ennek működtetése annyiban módosul, hogy egy tárkioldószerű kis sarkantyú rögzíti az említett fedelet. A szén-dioxidos egység azonban lecsavarozható, és helyére egy 200 bar nyomásig sűrített levegővel tölthető palack szerelhető fel. Ennek elején egy kis nyomásmérő helyezkedik el, hogy tudjuk, honnan fúj (vagy nem fúj) a szél. Ez a gyári adatok szerint akár 120 lövésig is konstans gáznyomást eredményez, ami által tovább nő a pontosság.

Erősen kétlem azonban, hogy kis hazánk kompresszorral, vagy sűrített gázos palackokkal való ellátása – akárcsak lövészklub szinten – akkora lenne, hogy ez a konfiguráció sok hívet szerezzen magának. Persze a fejlettebb, gazdagabb Európában ilyen készségek akár már egy falusi lövészklub standard felszerelései közé tartoznak.

Markolatok, irányzékok

A Röhm Twinmasterek bármelyikére bármelyik markolat felszerelhető, persze ezek kényelmi szintjében és árában igencsak komoly eltérések mutatkozhatnak. A legegyszerűbb az “universalgriff”, ami citromsárga műanyag betétet hordoz a relatíve puha és kellemes fogású műanyag belső részén. Ez a markolat nem szép, de mindkét kéznek elfogadható fogást nyújt, ára extraként rendelve kb. 20 euró.

A “combat” műanyagmarkolat már valamivel szemrevalóbb, 3 db ujjbemélyedést is tartalmaz, mindkét kéznek egészen jó fogást biztosít, bár a neve erősen röhejes egy légpisztolynál. Egy húszasból ez is megúszható, ha európai fizetőeszközben számolunk. A különféle kézméretekhez illetve jobb- és balkezes kivitelben egyaránt rendelhető rétegelt lemez sportmarkolatok állítható kézéltámaszosak, szépek és kényelmesek is, azonban német listaáruk is alig kevesebb, mint félhavi bruttó magyar minimálbér (96 euró).

A markolatok egyébként előre- illetve hátra is elmozdíthatóak (12 mm-t), rögzíthetőek, így az elsütőbillentyű mindenkinek az optimális távolságba kerülhet. Ezen mozgathatóság indokolja az alul nyitott sátorvasat. A légfegyverek alapesetben oldalban és magasságban állítható, kiválóan látható nézőkével ellátottak, azonban felszerelhető rájuk kétféle irányzéksín, amelyre red dot irányzék, vagy pisztolytávcső is rögzíthető.

Változatok – vagy inkább gyári konfigurációk?

Mint a cikk többi részéből látható, a Twinmasterek különböző verziói majdnem telejsen szabadon átépíthetőek egymásba, illetve az alkatrészek összeházasításával ízlés szerinti modell alkotható meg – nem kevés pénzért természetesen. A gyárilag összeállított konfigurációk jelenleg az alábbiak:

– Action: a legolcsóbb típus (259 euró), szén-dioxidos, 210 mm-es csővel, a univerzális műanyagmarkolattal

– Allrounder: mindenben azonos az Action modellel, de sűrített levegős tartályról üzemel (389 euró)

– Top: Allrounder rétegelt lemez sportmarkolattal (459 euró)

– Sport: 269 mm-es csőhossz, sportmarkolat, sűrített levegős tartály, csak single action elsütőszerkezet, sátorvasra rögzített csősúly alapáron (549 euró)

– Trainer: külsőre akár nem is gondolnánk, hogy a családhoz tartozik. Kifejezetten kis- és nagykaliberű ISSF pontlövő versenyszámok gyakorlófegyverének szánták, 6″-es csöve és Pardini sportpisztolyt idéző formája miatt talán ez a leglátványosabb az összes modell közül. Szén-dioxidos működtetésű, műanyagmarkolattal 309 euró, famarkolattal 359-.

Tréning a Trainerrel

A szerkesztőségünkben járt Top és Trainer modellek közül az utóbbit vetettük alá részletes tesztnek (Nürnbergben már volt alkalmam végiglőni a teljes választékot). Lövészet során szlovén gyártmányú igényes külsejű, de elfogadható árú versenylövedéket alkalmaztunk.
A légpisztoly finom sütése single actionben minden tesztelőt elbűvölt, habár a fél kilós sütés éles sportpisztoly gyakorlófegyverként már szinte túlzottan is lágy. 10 méterről két kézzel fogva a fegyvert többünknek is sikerült 5-lövéses egybefüggő lukat elhelyezni a lőlapon, revolverezve pedig 3-4 centis szórást lőni. Revolverezve 7 méterről olyan könnyű és gyors volt 8 felállított félliteres üdítősdobozt ledönteni, mint egyetlen más olcsóbb többlövetű hobbilégpisztollyal sem.
Az igazi pontossági potenciált azonban az mutatja, hogy 25 méterről (szabadkézből, két kézzel) 8 lövésből kb. 8 centiméteres szórást sikerült lőnöm. Ez egy igazi sportpisztolytól sem rossz eredmény, nemhogy egy szén-dioxidos hobbifegyvertől.

Természetesen itt már kifejezetten vicces volt, hogy a lövés leadása és a lőlap papírjának átszakítása közt eltelt idő jól érzékelhető volt. A gyári adatok szerint 120 m/s a torkolati sebesség (a sűrített levegős, hosszabb csövűeknél 130 m/s) esetében ugyanis több, mint egyötöd másodperc telik el a csőtorkolat elhagyása és a 25 méteren becsapódás közt.
A légpisztoly igen takarékosan bánik a gázzal, kb. 70 lövést tudtunk leadni érzékelhető teljesítménycsökkenés nélkül.

Itthoni ár

A Twinmasterek árai, ha euróból számoljuk át őket sem éppen jól hangzóak. A hazai kiskereskedelmi árak pedig jól megszokott módon a nyomorgó Németországban tapasztaltakhoz képest is lényegesen magasabbak, a Trainer kb. 130 ezer, míg a Top kb. 150 ezer forintért kerülhet birtokunkba (természetesen szabadon tarthatóak). Azonban ha a fegyvercsalád precíz elkészítési minőségét és hatalmas variációs lehetőségeit vizsgáljuk, akkor a sokkal kommerszebb hobbifegyverekéhez képest valódi értéket kaphatunk a pénzünkért.

A gyártó honlapja:
www.roehm-rg.de

Vass Gábor