NE legyen ebbűl baj, more! KONKRÉT megoldási javaslatok muzeális/gumis ügyekben

Rumcájsz pisztolya és a történelmi sportlövő céllövőpuskája nehogy már egy kategória legyen a gumilövedékesekkel!

 

Az előző véleménycikkünk (http://www.kaliberinfo.hu/cikkek/baj-lesz-ebbul-more-velemenycikk/) – mely a muzeális, de teljesen akasztótlan, “magas fémtartalmú” lövedék kilövésére vidáman alkalmas, mégis “gumilövedékesnek” csúfolt – fegyverekről szólt után komoly kommentcunami keletkezett.

 

Ezek egy része azzal vádolt minket, hogy “be akarjuk tiltatni a gumilövedékeseket”, holott egyszerű szövegértés kellett volna csak hozzá, hogy pont arról szólt, hogy NE tiltsák be a VALÓBAN NEM HALÁLOS ilyen önvédelmi eszközöket. De a ténylegesen halálos hatásúaktól pedig legyen megtisztítva a piac.

 

De akkor tegyünk le néhány konkrét, a “muzeális” és “gumilövedékes” fegyverekkel kapcsolatos megoldási javaslatot:

 

1. Jelen helyzet/megoldandó probléma (ismétlésként):

 

A 2023.01.01.-gyel hatályba lépő Ftv. módosítás megtiltotta a korábban rendkívül népszerű, gumilövedék kilövésére alkalmas, de gáz- és riasztófegyvernek minősülő eszközök újként való forgalmazását.

Ezen eszközökben VOLT a csőben szilárd fémlövedék kilövését megakadályozó akadály/akasztó/szűkítés. Nem belevaló lövedéktől/tölténytől azonnal, vagy néhány lövés után megsemmisültek. A nem-halálos hatás lényegében garantálva volt, ilyen fegyverekkel az elmúlt majdnem 20 évben senkit nem öltek meg.

 

A gazdasági ellehetetlenülést elkerülendő 2023.01.01. után egyes hazai gyártók a már korábban is kisebb számban gyártott, MUZEÁLIS kategóriába besorolt gumilövedékeseket kifejezetten olyanra készítették, hogy azok csövében már ne legyen semmilyen akasztó. Ennek tényével is reklámozzák ezeket. Ezen fegyverekből (melyek közt pisztoly, revolver, puska is van) fémlövedék, vagy főtömegében fémes lövedék 200-900 joule torkolati energiával is kilőhető, mely így már biztosan halálos hatású.

Ezen fegyverekhez minden, a lövéshez szükséges töltény, lövedék szabadon megvásárolható (mivel más eszközökhöz is szükségesek), ellentétben a klasszikus (történelmi) elöltöltős fegyverekkel, ahol azok (lőszerelemek) engedélykötelesek.

 

2. Megoldási javaslatok:

 

A fegyvergyártók, kereskedők, importőrök, történelmi sportlövők több, mint egy évtizede kérik, hogy a kifejezetten nem halálos hatású önvédelmi eszközöket válasszák szét a klasszikus történelmi muzeális fegyverektől. Ezt most sem késő végrehajtani!

 

2./A

A Muzeális fegyver jelenlegi definíciója:

Ftv. 2. §

“ 24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;

 

(Ezen belül a “4. elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető” – teljesen egyértelmű, nem érintett a problémában.)

 

Javasolt új definíció:

Ftv. 2. §

“ 24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer. Az elöltöltő fegyver kivételével muzeális fegyvernek az minősül, melynek létezett igazolhatóan 1890 előtt gyártott eredetije.”

 

Ezáltal az elöltöltő fegyverek minden fajtáját – ideértve az inline gyújtású (jellemzően 209-es sörétes vagy más nem korhű csappantyús), de technikailag egyértelműen elöltöltő vadászfegyvereket illetve a lőport nem tartalmazó 6 mm-es startpatronnal (“hozzávaló csappantyúval”) üzemelő, kis energiájú hobbi céllövő fegyvereket – egyaránt kivettük az évszámhoz kötött korlátozás alól.

Az évszámkorlátozással viszont a (lőport tartalmazó) riasztótöltényes eszközök, kikerülnek a muzeális fegyverek köréből.

 

2./B  Meghatározások és követelmények a nem halálos traumatikus kategóriára

 

A nem halálosként jelenleg teljesen szabadon forgalmazott gumilövedékesek esetében mindenképpen szükséges az űrméretes fémlövedék, illetve a nagyobb keménységű egyéb lövedékek kilövésének kizárása egy egzakt műszaki követelményrendszerrel.

 

Javasolt kiegészítés (önálló definíció) az Ftv. 2. §-hoz:

“53. Nem halálos traumatikus fegyver és lőszer: olyan fegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével kizárólag elasztikus lövedék lőhető ki. Az elasztikus lövedék minimális átmérője 10 milliméter. A fegyver csövében roncsolásmentesen el nem távolítható módon olyan szűkítéseket és akadályokat kell elhelyezni, melyek együttesen legalább a csőfurat keresztmetszeti felületének 30%-át kitöltik.  A fegyvercső roncsolásmentesen a fegyver tokjából nem lehet kiszerelhető.

Nem halálos traumatikus lőszer az olyan lőszer, mely legalább 10 mm átmérőjű, nemfémes anyagú, elasztikus lövedéket tartalmaz, és kifejezetten a nem halálos traumatikus fegyverből való használatra tervezték.”

 

(Megjegyzés: ennél pontosabb, részletesebb műszaki követelmények akár egy új Ftv. 3. Mellékletben is meghatározhatóak lehetnek, lásd a gáz- és riasztófegyverekéhez (2. Melléklet) hasonlóan.)

 

Szükséges kiegészíteni a tűzfegyver definícióját:

Ftv. 2. §

“29. tűzfegyver: az 1. mellékletben meghatározott

1. a) „A” vagy „B” kategóriába tartozó olyan – vagy olyanná átalakítható – kézifegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, ideértve a szilárd anyagú lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítható fegyvert is, kivéve, ha
2. aa) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
3. ab) e törvény alapján hatástalanított lőfegyvernek vagy muzeális fegyvernek minősül,
4. ac) e törvény alapján nem halálos traumatikus fegyvernek minősül
5. b) „A” vagy „B” kategóriába tartozó színházi tűzfegyver,
6. c) „A”, „B” vagy „C” kategóriába tartozó olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy e törvény alapján nem minősül gáz- és riasztófegyvernek, valamint
7. d) „C” kategóriába tartozó, a lőszer, illetve lövedék kilövésére a Bizottsági Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott követelményeknek megfelelő módon véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;”

 

Szükséges kiegészíteni a lőszer definícióját:

Ftv. 2. §

“22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz, kivéve, ha e törvény alapján nem halálos traumatikus lőszernek minősül”

 

Fontos még rögzíteni a jogbiztonság fennmaradása érdekében (Átmeneti rendelkezések): “Az ezen jogszabályváltozás hatályba lépését megelőzően muzeális fegyverként forgalomba került fegyverek jogi besorolása változatlan marad.”

 

 

2./C  Részletszabályok (megszerzés, tárolás, viselés)

 

A részletszabályokban két megoldás lehetséges:

1. (egyszerűbb és kívánatosabb): az Ftv. 2. §-ban meghatározott “53. Nem halálos traumatikus fegyver és lőszer” tekintetében a gáz- és riasztófegyverekkel mindenben azonos gyártási, forgalmazási, megszerzési, tartási, tárolási és viselési szabályok érvényesek.

 

2. (bonyolultabb) Az Ftv 1. melléklet 3. „C” kategória („Bejelentéshez kötött”) alá létrehozni:

“3.2. 3. alkategória: a 2. § 53. pontjában meghatározott traumatikus fegyver.”

 

Az ilyen fegyvereket gyártók ez esetben azonban súlyos és hirtelen forgalomcsökkenéssel, esetleg csőddel számolhatnának, hiszen a rendőrségi ügyintézési felület túlbonyolított, rosszul működő, használata kínszenvedés. A vásárlók totális elriasztására azonban kiválóan alkalmas.

Lehetővé kell ezért tenni, hogy

a, cseh (vagy francia) példához hasonlóan egyszerű e-mailben, egy kinyomtatható, kézzel kitölthető űrlapon bejelenthető legyen a fegyver

vagy

b, a kereskedő végezze el a vásárlók és fegyverek lejelentését, és az ilyen eszközök adásvétele csak kereskedői lejelentés mellett legyen elvégezhető.

 

3. Mindkét esetben szakhatóságként a PKLV Kft.-t fel kell hatalmazni a műszaki követelmények ellenőrzésére és jóváhagyására (vizsgálatára) forgalomba hozatal előtt.

 

 

3. Következmények, hatások
   

 

A fent vázolt intézkedéscsomaggal kizárható lenne, hogy a jövőben a modern lőfegyverekéhez közelítő veszélyességű eszközök kontroll nélkül kerülhessenek a lakossághoz.

Ugyanakkor a 2./C 1. pontban vázoltak megvalósulása esetében a hazai gyártók és kereskedők sem szenvednek kárt, sőt, az állami bevételek (ÁFA, bevizsgálás, engedélykiadás) valószínűleg emelkedhet.

(Megjegyzés: a cikkben olvashatóakkal hasonló tartalmú javaslat eljuttatásra került a jogalkotás felé is. Nyilván nincsenek illúzióink.)

 

Vass Gábor