Októberben összejött egy néhány fős csapat, hogy elmondjak pár jellemzőt, gyakoroljuk a gázpisztolyhasználatot, leteszteljünk pár dolgot és rendezzünk egy mini versenyt magunknak. Főleg azért írom le ilyen részletesen, mert nincs szerzői jogdíj az esemény tematikájára, bárki más is nyugodtan tartson hasonlót innen merítve az ötleteket!!!
Elmélet
Jog
Az elméleti részt egy nagyon rövid jogi bevezetővel kezdtem, elsősorban a jogos védelemről, és annak a Kúria általi értelmezéséről.
Pár rövid példával illusztráltam a rendőrség statisztikai szemléletéből adódó problémákat. A rendőrkapitányok munkáját elsősorban azzal tudjuk segíteni, ha minimalizáljuk a bejelentett bűncselekmények számát.
Hatóanyagok
A folytatás már érdekesebb volt, sorba vettük az elterjedt hatóanyagokat, és a www.fegyvervideo.hu anyagát is felhasználva (ezúton is köszönet az engedélyért!) megnéztük, hogy a különböző sprayk és gázpisztoly töltények hogyan hatnak, röviden összefoglalva:
- CN: ez a leggyengébb anyag, extrém lassan (több másodperc alatt) hat, semmi előnye sincs, ezért egyáltalán nem javasolt a használata.
- CR: nagyon erős anyag, azonban jelenleg töltényként az EU-ban beszerezhetetlen.
- CS: jó és hatásos anyag, azonban a hatását viszonylag lassabban (több tizedmásodperc alatt) fejti ki, ezért csak a 2. és 4. töltényként javasolt a használata (jelentős különbségek lehetnek egyéni érzékenységek között, ennek hatását csökkenti, ha vegyesen tárazunk!).
- Pepper (PV, kapszaicin): a legerősebb, leggyorsabban ható beszerezhető hatóanyag, ezért elsődlegesen (vagyis 1. 3. 5.-nek) ezt tárazzuk. Már viszonylag kis mennyiségben (2-3 m közötti távolságban gázpisztolyból lőve) is a látást szinte azonnal kikapcsolja, a támadónak nincs más választása, csak az, hogy becsukja a szemét. És ha nem lát, akkor igen könnyű védekezni a támadása ellen. 🙂 Még ennél is hatásosabb nagy nyomással (0,5-2 m között kilőve) használva, mivel (annak ellenére, hogy a legkisebb mértékben sem veszélyes a légzésre, de) a csípőspaprikával kikent tüdejű emberek számára csak egy cél létezik: levegőt vegyenek. Vagyis hirtelen nem céljuk támadni, lerohanni bárkit, inkább megállnak, és a légvételre koncentrálnak. Természetesen közben nem látnak, mivel a szemükre is hat. Összefoglalva: 0,5-2 m között nagyobb a megállítóereje, mint akár egy éles lőfegyverrel leadott lövésnek, miközben semmilyen maradandó károsodást, semmilyen súlyos sérülést sem okoz.
Működésmódok
Röviden beszéltem arról, hogy messze a legjobb működésmód az, amikor az elsütőbillentyű elhúzásával le lehet adni lövést, azonban ez olyan nagy erőt/billentyűutat igényel, ami a véletlen elsülést megakadályozza. Ez legtöbbször double action (revolverező) üzemmód formájában valósul meg a gázpisztolyokon (azért „dupla akció”, mert a billentyűhúzás először megfeszíti a kakast, majd utána leadja a lövést). De vannak az éles Glockok „safe action”-jét utánzó elsütőszerkezeti megoldások hosszú billentyűúttal és billentyűbiztosítással.
Nem véletlen, hogy pl. a német rendőrség évtizedek óta azt követeli meg a szolgálati fegyverektől, hogy semmilyen külső biztosítót se kelljen használni az első lövésnél, csak a billentyűt húzni. És persze a (pl. a tokban való megütődés általi) véletlen elsütéssel szemben védett a fegyver. Ezt úgy nevezzük, hogy tűzkészen biztonságosan viselhető a fegyver.
Sajnos a gázpisztolyok többsége erre alkalmatlan, sokat csak üres töltényűrrel lehet biztonságosan hordani, de ennek a megoldása egyszerű: ne vegyünk ilyen fegyvert, csak olyat, ami teljes értékűen használható. Szerencsére a viszonylag olcsó gáz-riasztó fegyverek között is van tűzkészen viselhető fegyver, a legtöbb DA revolver ilyen. (pl. Ekol Viper/Lite, RG-59), a nem annyira olcsók között az Alfák, vagy a HW88SA. De vannak csőretöltve, tűzkészen viselhető megfizethető árazású öntöltők is, pl. Zoraki 914, Ekol Aras Compact/Magnum, Kuzey P122, és vannak jóval drágábbak ezzel képességgel, pl. Walther PK380, HK P30, Röhm RG96.
Megbízhatóság szempontjából a legjobbak a revolverek (forgópisztolyok). Az öntöltők jóval kevésbé megbízhatóak, és ez utóbbiaknál a riasztótöltényekkel való megbízhatóságból nem lehet következtetni a más dinamikájú gáztöltényekkel való megbízhatóságra. És pl. egy, a szán útjába lógó kabátujj is elakaszthatja.
Jelenleg nem kapható megbízható 9 mm K (revolverbe való) CS töltény, ebből a szempontból az Ekol Viper/Lite jó megoldás, mivel azokból kapható olyan, amiben a 9mm PAK töltény is működik.
A résztvevők aktívan használt gázfegyverei:
- HW88SA: 4 db (2 régi, 2 új vásárlás)
- Record Chief
- Alfa G030
- Zoraki Z918
- Zoraki Z906
- Rohm RG600 (.22 Lang Knall)
A fentiek mindegyikéből 25 lövés lett leadva (kivéve az egyik régi HW88SA-t, abból több mint 40 lövés történt, közte 9 single action-ben és egy 4x rakétaindítás). Ezen felül még ki lett próbálva pár lövéssel FÉG GRP9, Revenge-14M, és egy Udar M2.
Meglepő módon az öntöltő fegyverek itt és most hibátlanul működtek, mind a 80 lövéssel.
Nem meglepő módon a revolverek is, mind a 180 lövéssel.
Hatótávolság
A 9 mm-es gázpisztolyok pepper és CS töltettel egyaránt kb. 3 m-ig hatásosak, illetve pepper-rel 2 m-ig nagyon hatásosak.
A Tueller teszt alapján kb. 6 m az a távolság, ahonnan már jó eséllyel nem lehet rejtésben, tokban levő fegyvert rántani és lőni időben; vagyis a hosszas szurkálástól megvédhetjük magunkat, de az első szúrástól nem biztos. (Arra okosabb, ha nem a gyorsabb rántást, hanem a rántás közbeni kimozdulást gyakoroljuk. – A szerk.)
Ebből az a tanulság, hogy akkor kell a fegyverre fogni, amikor a Jeff Cooper skáláját használva “narancssárga” helyzetbe kerülünk az által, hogy 10 m-en belül van egy potenciális bicskázónak kinéző egyén, és nem akkor kell fegyverért nyúlni, amikor pl. 4 m távolságból felénk kezdenek futni bicskát rántva.
Pontosabban az optimális algoritmus:
- Nem megyünk oda, ahol balhé szokott lenni.
- Ha olyan helyen, ahol nem szokott ilyen lenni, de most épp van balhé, akkor próbáljuk meg azt kikerülni, közben (mentálisan és fizikailag, pl. a markolatra ráfogva) felkészülve a gyors reagálásra.
- Ha nem tudjuk kikerülni, akkor fussunk el.
- Ha nem tudunk elfutni, akkor manőverezzünk úgy, hogy ne tudjanak körbevenni (ez az a pont, ami miatt általában 2 késes támadóval szemben véd meg az eszköz, mivel 3 támadó túl könnyen bekerít, és az már nem reális, hogy 3 irányba körbe lőjük magunkat, miközben a 3. támadó csak bambán áll), majd használjuk a gázpisztolyt.
- Fussunk el, ennek 3 oka is van:
- a gázpisztoly nem halálcsillag, reálisan azt tudjuk elérni vele, hogy megállítja a támadókat, és ezzel időt ad az elfutásra
- a könnygáz nem tudja, hogy mi vagyunk a gazdái, ezért ha helyben maradunk és ránk fújja a szél, ugyanúgy hat ránk, mint a támadókra
- lásd a statisztika részt.
Mítoszrombolás
Régen azt kellett mondani a fegyvervizsgán (2004 előtt ez kötelező volt a gázpisztoly vásárláshoz!), hogy a gázpisztolyok egy méteren belül halálos sérülést okozhatnak. Ez nyilvánvalóan nem így van, de kíváncsi voltam arra, hogy vajon mi az a távolság, amiről komoly sérülést lehet okozni. Az egyértelmű, hogy maga a könnygáz nem okoz sérülést, tehát csak a lövés gáznyomása az, ami gondot okozhat, ennek megfelelően riasztó tölténnyel (piros címkés Ruag/Geco) végeztük a tesztet, ami legalább olyan erős (de inkább nagyobb gáznyomású), mint a gáztöltény.
Ezért aztán vettem egy “sertés hasa alja szalonna”-t, és kipróbáltam, hogy milyen hatása van annak, ha 20, 10, 5, 2, 1 cm-ről adok le riasztólövést. Az eredmény: kormos lett, az elsőnél csak egy kicsit, a következőknél már jelentősen. El nem égett lőporszemcsék becsapódtak a bőrbe, de sérülést nem okoztak.
A 4 lövés vágatlan videója megtekinthető a honlapomon (http://foto.belse.hu/191026).
Következő lépésként rászorítottam a HW88SA csőtorkolatát (ennek a videója is a honlapomon), és bizony látható, hogy negyed milliméter sérülést sem okozott, a bőr legfelső rétege sérült, kb. mint egy intenzívebb napozás után.
Ezt követően farmeranyagon keresztül megismételtük a tesztet, itt a nadrágom átszakadt, azonban alatta a bőr természetesen egyáltalán nem sérült, ismét csak kormos lett.
Következő tesztként a (9 mm PAK kaliberű, elméletileg nagyobb maximális gáznyomású) Zoraki 918-cal a fedetlen bőrhöz érintve lőttünk egyet, ez az előzőkhöz hasonlóan erősen kormos, de sértetlen bőr eredményt adott.
Már levontam magamban azt a következtetést, hogy semmi módon, semmilyen távolságból sem okoz sérülést a gázpisztoly, amikor még egy utolsó – meglepő – tesztet csináltunk:
Egy GRP9 csövét nagy erővel rászorítottam a célfelületre, pontosan merőlegesen tartva, hogy mindenhol egyenletesen nagy legyen a szorítás (persze ez életszerűtlen, hiszen egy önvédelmi helyzetben a támadó közben elmozogna). Ráadásul mivel ebben az esetben a cső elhagyása után nem tud oldalra távozni a gáz, ezért ez a fegyvert erősen megterheli, de hát a teljesen acél építésű GRP9 egy olyan minőséget képvisel, ami manapság már nem kapható (legalábbis 200 000 Ft alatt biztosan nem). Mivel a fegyver öntöltő, ezért nincsen csőfar-dob hézag sem, ahol elmehetne oldalra a gáznyomás, mint az előző tesztekben. Hát, a hatás nagyjából olyan volt, mintha egy 4 cm-es pengéjű kést szorítottam volna oda ugyanolyan erővel, és az bizony a “közbiztonságra különösen veszélyes”-nek csak a fele.
Összefoglalva: 0 cm-ről (a fedetlen bőrfelülethez érintve) sem okoz súlyos sérülést a gázpisztoly, de egy részük -1 cm-ről (mínusz egy cm, a fedetlen bőrfelületbe mélyen benyomva) már okozHAT (de hacsak nem a nyak, arc, szem környéke ahova belenyomjuk, akkor valóban súlyos az sem lesz. – A szerk.). Ennyit az “1 méteren belül halálos lehet”-ről.
Szárazgyakorlás
Igazából a fentiek megalapozzák a gázpisztolyhasználattal kapcsolatos tudást, de nem erre van szüksége az embereknek, hanem arra, hogy képesek legyenek ezek használatára.
Még a gyakorlás előtt egy kis felmérőként mindenkinek felírtuk, hogy ekkor az első feladatot mennyi idő alatt hajtja végre.
Ezért aztán egy szárazgyakorlással folytattuk. Ehhez mindenki hozott pár ellőtt töltény hüvelyét, hogy ne üresen csettegtessük az eszközöket, mivel az igencsak ártana neki.
- Persze a legegyszerűbbel kezdtünk, vagyis rejtett tokból előrántani az eszközt, leadni egy “lövést”. Először mindenki lassan csinálta, és javítgattam a látható hibákat. Utána felálltak az emberek egy sorba, és sípra hajtották végre a feladatot. Egy technikai baki miatt a következő pont nem sikerült, de az volt a terv, hogy utána az a feladat, hogy 2 sípra dolgozzanak, vagyis az első sípra elkezdik a feladatot, a másodikra (ami először 2 másodperccel, utána már csak 1.5-tel később jön) pedig befejezik.
- Utána rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, egy “lövés” volt a feladat, szintén először lassan, javítgatva, utána egyszerre mindenki sípra.
- Majd rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, két “lövés”.
- Ezt követően az egy támadóval kapcsolatos életszerű végrehajtás jött: rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, két “lövés”, oldalra kitérés a végén. Ez utóbbi fontos, hiszen ha a támadó nem is lát, előfordulhat, hogy nagyon határozott, és nem áll meg azonnal, folytatja a támadást, de ha nem lát minket, akkor hiába próbál az utolsó látott irányba szurkálni, nem fog találni.
- Végül befejeztük a legösszetettebb feladattal: rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, két “lövés”, oldalra kitérés, 2. célra hátrálva két “lövés”, oldalra kitérés.
Verseny
Részben az előző fejezettel párhuzamosan csináltunk egy kis versenyt. Ez leginkább a rapid shooting szabályaihoz állt közel, mert minden feladatot mindenki 3 alkalommal hajtott végre, a 2 legjobb számított, a legrosszabb eredményt nem vettük figyelembe. Hozzáteszem, hogy bizony igen sokat nyomott a latba ez a szabály, mivel számos alkalommal előfordult, hogy az egyik végrehajtás nagyon rosszul sikerült, akár úgy is, hogy az 1,5 másodperc körüli eredmény után jött egy több mint 6 másodperces (értékelt lövésenként 6 másodperc után már nem mértük az eredményt).
Ezeknek egészen banális okai lehettek, pl. egy korábbi alkalommal én úgy rántottam gázpisztolyt, hogy az azt fedő pólóval együtt vettem elő, ami persze takarta az elsütőbillentyűt, és csak úgy tudtam elsütni, hogy áttettem a bal kezembe az eszközt. Természetesen ez igen-igen hosszú idő volt, és közben hiába hátráltam és kitértem, egészen közel kerültem ahhoz, hogy egy rohamrendőr járőr megverjen (ebből kitalálható, hogy szerencsére nem “éles” helyzetben történt a dolog).
Itt is előfordultak hasonló hibák, rossz fegyvermegfogások.
Az is a versenyszabály része volt, hogy 3 másodperc jár az eljáráshibáért (pl. ha valaki nem mozog, amikor elő van írva), és szintén 3 másodperc járt hiányzó találatonként. Ez utóbbi talán meglepő lehet egy gázpisztolyos verseny esetén, de vettem “szélforgó”-kat, és a lőlapok feje elé ezeket tettük, és akkor volt meg a találat, ha megmozdult a gáznyomástól a forgó. Persze eléggé fogyóeszközök voltak, mert amikor fél méteren belül sikerült lőni, akkor 1-2 szirmot letépett a nyomás).
A feladatok a versenyen:
- rejtett tokból rántás, egy lövés
- rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, egy lövés
- rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, két lövés, oldalra kitérés a végén
- rejtett tokból intenzív hátrálás közben rántás, két lövés, oldalra kitérés, 2. célra hátrálva két lövés, oldalra kitérés
Ez összesen 24 lövés, a kezdeti felmérővel együtt 25.
Egyebek
Az egész esemény nagyon jó hangulatú volt.
A részvétel feltétele volt a viselési engedély, és ebből következően a saját gázpisztoly, mivel az itt megtanultak alapvetően akkor hasznosak, ha az ember a saját eszközével, a saját mindennap viselt tokjából rántva gyakorolja. És egyben ez egy egyszerű módja volt annak garantálására, hogy mindenki feddhetetlen.
A résztvevők többsége a Magyar Bozótműves Egyesület tagja, de a www.fegyverforum.com-ról is érkeztek érdeklődők.
Köszönjük az MBTA-nak illetve az Esztergomi lőtérnek, hogy ezen a programon ingyen vehetett részt mindenki, mivel az egész napos lőtérhasználatot ingyen kaptuk.
A társaság egy része (5 fő rajtam kívül) maradt másnapra is, és egy mini IDPA népszerűsítőn részt vettek. Ami úgy sikerült, hogy azóta 2-en járnak IDPA-t lőni. 🙂
Remélem, hogy a fentivel kedvet csináltam pár embernek, és ők is rendeznek hasonlót a jövőben.
Belme Attila