Az EU-s 69/2019 implementációs direktíva hazai átültetése kapcsán azonban a 2023-as év elejétől gyakorlatilag eltűnt a hazai fegyverpiac egyik legfontosabb szegmenségenk számító GÁZ- ÉS RIASZTÓFEGYVEREK döntő többsége a boltokból, csak nyár végére került oda vissza pár típus. De mi volt ennek az oka?
Második melléklet
De miért is tűnt el a magyar boltokból a 2023-as évek közepére szinte az összes gázpisztoly – mely a polgári önvédelem szinte egyetlen legálisan, közterületen viselhető fegyvere az egységsugarú magyar jobbágy számára?
Nos, ebben az EU 69/2019 implementációs direktívájának a magyar fegyvertörvény (2004. évi XXIV. törvény) 2. mellékletévé (lásd a cikk alatt) emelése (szinte tükörfordítva) és 2023. január 1-gyel hatályba léptetése a ludas. Enélkül újonnan 2023. 01. 01. után gáz-riasztófegyverként nem hozható forgalomba fegyver.
Illetve a gondok másik oldala abból adódott, hogy az implementációs direktívában lefektetett műszaki követelményeket itthon nagyon sarkosan kezdték el vizsgálni, így hónapokig gyakorlatilag egyetlen típust sem lehetett behozni. Volt egy csomó olyan modell, melyeket más CIP-tagállamban vidáman forgalmaztak tovább (némely gyártó még nekem is átküldte az erről szóló vizsgálati jegyzőkönyveket, melyeket az adott állam CIP vizsgáló állomása készített), de itthon megbuktak a vizsgálaton.
A gyártók is vétkesek!
Igaz, sajnos a gyártók (főként a törökök) is sárosak voltak, mert tudták lassan 3 éve, hogy a legnagyobb piacukat jelentő EU-ban ez a jogi környezet lesz mindenhol hamarosan, mégis sumákoltak.
A fegyverek egy részét ugyan szemre átalakították megfelelőre (vagyis közelebb hozták az akasztót a csőtorkolathoz), de maga az akasztó rögzítése (hegesztése) gyakran nem volt megfelelő, hullámzó volt a technológiai fegyelem. Ugyanez volt az akasztó keménységét illetően is, melynél a szabályozás minimális keménységértéket határoz meg.
Nyilván lehet azon filozofálni, hogyha az akasztó úgy üthető ki, hogy a töltényűr acélbetétjét kettévágja és a csőfar közben „krumplivá” deformálódik, akkor az ugyan mire használható utána, de ettől még az adott típus nem importálható a hazai vizsgálat alapján.
De minek az az egész ultraszigorúság?
Természetesen az EU-s szigor értelme is megkérdőjelezhető, mert ez előtt sem volt tömeges, hogy az eleve gázpisztolynak készített, tehát jórészt spiáteranyagú gázfegyverekből bármi értelmes pisztolykaliberre átalakítsák az ilyen fegyvereket. Hiszen ha valami ilyen össze is jött, akkor az gyakran veszélyesebb volt az elsütőjére, mint akire lőni próbáltak vele.
Persze sajnos tudjuk, hogy a szlovák élesből kifejezetten visszaalakíthatóra átalakított vak- vagy riasztótöltényes „Expanzne-Akusticke” fegyverek ludasak a szigorban jórészt. Meg sajnos be kell vallanunk, hogy itthon is készültek olyan éles konverziók, melyektől felszalad a szemöldök – lásd ugye 9×19 mm Luger Blank kaliberjelő, csőben csak szűkítővel bíró “gáz-riasztónak” levizsgáztatva…
Mégis azt érezhetjük, hogy átestünk a ló túloldalára.
Miért nincs közös EU-s próbajel erre?
Maga a megfelelőségi vizsgálat is brutális, hiszen gyakorlatilag szétverik, szétfűrészelik a fegyvert, így mire mára eljutottunk oda, hogy van néhány végre jól megcsinált gáz- és riasztófegyver ami megfelel, többtucatnyi roncs szegélyezi az ide vezető utat. Nálam egy szép nagy dobozt töltenek ezek meg – pótalkatrész-forrásnak majd jó lesz egyszer talán. De persze ezek árát a kereskedőnek akkor is be kell építeni a többi (megfelelt típus) árába.
Ha viszont megfelel az eszköz a 2. mellékletnek a vizsgálaton, akkor megkapja az újonnan bevezetett – de sajnos ez sem EU-s, hanem csak hazai – próbajelet, ami egy lefele fordított egyenlő oldalú háromszögben egy A-betű, ahol a háromszög oldalai nem folytonosak.
Felmerül a kérdés, ha a követelmények oly egységesek, és oly fontosak az EU-ban, akkor miért nem vezettek be egy kötelezően az összes tagállamban elfogadandó nemzetközi próbajelet?
Vass Gábor
2. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez
A gáz- és riasztófegyverekre vonatkozó műszaki előírások
1. A saját töltényűrrel rendelkező olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, abban az esetben minősül gáz- és riasztófegyvernek, ha
1.1. pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére kizárólag a csőtorkolatra erősített adapter megléte esetén képes,
1.2. olyan tartós eszközt foglal magában, amely megakadályozza az egy vagy több szilárd anyagú söréttel vagy lövedékkel megtöltött töltények kilövését,
1.3. a kézi lőfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) által kidolgozott, a töltények és töltényűrök méreteivel kapcsolatos táblázatok (Tables of Dimensions of Cartridges and Chambers, TDCC) közül a VIII. táblázat 2019. január 16-án hatályban volt változatában feltüntetett méreteknek és egyéb szabványoknak megfelelő tölténnyel való használatra tervezték,
1.4. szokványos szerszámokkal nem tehető sem sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá, sem pedig erre a célra átalakíthatóvá,
1.5. egyik fődarabja sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver fődarabként,
1.6. csöve kizárólag a fegyver jelentős megrongálásával vagy tönkretételével távolítható el,
1.7. – a legfeljebb 30 centiméteres csővel vagy legfeljebb 60 centiméteres teljes hosszúsággal rendelkező fegyverek esetében – a fegyver csöve teljes hosszában eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,
1.8. – az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében – a fegyver csöve a hosszúságának legalább egyharmada mentén eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,
1.9. a csőben található első akadály a fegyver töltényűrje után, ahhoz a lehető legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor lehetővé teszi a gázok kivezető nyílásokon keresztül történő távozását,
1.10. – a kizárólag riasztótöltény kilövésére tervezett fegyverek esetében – az 1.7. és az 1.8. pontban említett akadályok – egy vagy több, gáznyomás-mentesítést lehetővé tevő nyílástól eltekintve – teljesen elzárják a csövet, az akadályok továbbá teljesen elzárják a csövet oly módon, hogy a fegyver elején keresztül nem bocsátható ki gáz,
1.11. az akadályok állandóak, és kizárólag a fegyver töltényűrjét vagy csövét tönkretéve mozdíthatók ki a helyükről,
1.12. – a kizárólag riasztótöltények kilövésére tervezett eszközök esetében – az akadályok teljes egészében olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a Vickers-keménységvizsgálat szerinti minimális keménysége 700 HV 30,
1.13. – az 1.12. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében – az akadályok olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a minimális keménysége 610 HV 30 azzal, hogy a cső a tengelye mentén rendelkezhet egy, az irritáló anyagok vagy egyéb hatóanyagok eszközből történő kibocsátására szolgáló csatornával,
1.14. az akadályok meggátolják
a) a lyuk kialakítását vagy kibővülését a cső tengelyében, valamint
b) a cső eltávolítását, kivéve, ha az eltávolítás használhatatlanná teszi a fegyver tokszerkezetét és töltényűrjét, vagy olyan mértékben károsítja a fegyvert, hogy az jelentős javítás vagy kiegészítés nélkül nem használható fel tűzfegyver alapjaként,
1.15. mind a töltényűr, mind a cső olyan eltolt, megdöntött vagy lépcsőzetes kialakítással rendelkezik, amely megakadályozza a lőszernek a fegyverbe való betöltését vagy a fegyverből való kilövését, valamint
1.16. – a revolver típusú fegyverek esetében –
a) a dobfurat elülső nyílásai szűkített kialakításúak annak biztosítása érdekében, hogy a golyók ne hagyhassák el a töltényűrt, valamint
b) az a) alpont szerinti nyílások a töltényűrhöz képest eltolt helyzetűek.