Kuzey GN19 – Még élethűbb Glock-gázpisztoly

 

A gáz-riasztó fegyverek alapvetően három különböző, de egymást átfedő céllal születnek. Néhány ország jogi szabályozása okán az önvédelmi fegyver alternatív, nem halálos megoldásaként, (ilyen hazánk is). Esetenként a műszaki tartalom másodsorba sorolása mellett éles fegyverek másolataként (színházi, filmezési céllal), illetve a felhőtlen gyermeki öröm kiteljesítésére felnőttnek mondható felhasználók részére. Természetesen a halmazok közt van átfedés bőségesen, illetve több olyan típus is létezik, amely mindhárom halmazba besorolható.

 

A tárgyalt Kuzey, GN19 nevű fegyver is ilyen. Egyrészről az éles Glock 19 Gen3 pisztolyt majdnem tökéletesen másoló formája a mai akciófilmeken nevelkedett társadalmi rétegekben egyszerűen hódító. Ki ne ismerné fel messziről a fantáziátlan, féltégla formavilágú, és kecsességű pisztolyformát, ami minden 4-5 éves gyermek rajzai közt is fellelhető? Bár ők vélhetően nem azért rajzolnak ilyen pisztolyt, mert sok akciófilmet láttak már, hanem egyszerűen nem tudnak még bonyolultabb formákat rajzolni. Ezzel szemben a Kuzey GN19 önvédelemre, és masszivitása okán akár szilveszteri örömködésre is alkalmas (lehetne, de gyárilag nem az, mert nem jár hozzá rakétalövő toldat, hiába van a csőben menet. A rakétalövő toldat extraként vásárolható meg, anyaga alumínium.)

 

Megjelenés, anyagok

 

Megjelenés. Igen, ez ennek a fegyvernek az alfája-omegája. Gyakorlatilag mint egy keretbe, úgy került bele a megjelenésbe a műszaki tartalom. Ami ismerve a Kuzey zászlóshajójaként futó 911 modellt, ennél a típusnál sem lett rossz, sőt a török gázpisztolyok mezőnyében a felső-közép kategóriát képviseli. Már ami a konstrukciót, és az elkészítés minőségét illeti. A GN19 egy éles Glock 19-et másol, majdnem teljes egészében élethűen. Azért akad különbség az eredeti Glock 19, és a GN19 külseje közt. Első ránézésre viszont ezek közül csak néhány árulja el elsőre, hogy nem az eredeti Glock pisztollyal van dolgunk.

A műanyag tok formája, ergonómiája, kialakítása 99%-ban másolja az eredetit. Bár méreteiben nem azonos, ahogy a teljes fegyver sem az. Tehát senki ne próbálja gyári Glock 19 műanyag tokba belepaszírozni, mert nem fog sikerülni. A fegyver ugyan valamelyest kisebb, mint a piacon versenytársaként jelentkező Retay G17, (egy időben csak Retay 17, majd újra G17) de szélességében majdnem a Glock 21-et közelíti meg. Valójában a Retay G17-től mindössze a szán, és cső, valamint tok hossza marad el, mintegy 10 mm-el. Minden más főbb mérete közel azonos a Retay modellével. A fegyver maximális méretei a következők. hossza: 175 mm, magassága 130 mm, szélessége 34 mm. Üres tömege 791 g. Amely alig marad el a Retay G17 tömegétől, mely üresen 815g. Tehát kijelenthető, hogy a két fegyver közt nincs markáns méretbeli különbség. Egyedül a 10 mm-el rövidebb fegyverhossz érezhető valamelyest (az éles G17 és G19 között 17 mm a hosszkülönbség).

 

 

Formai eltérések az éleshez képest

 

Mint már említve volt, a fegyver formailag majdnem 100%-os másolata az éles, eredeti Glock 19 Gen3-nak. Viszont pár helyen azért akadnak különbségek, amit az avatott szemek ránézésre is kiszúrnak. A csőfar sokkal alacsonyabban fekszik mint a szán, alakja is más (mivel az élesnél az a reteszelőelem, míg a gáz-riasztó pisztoly nem reteszelt zárolású) valamint a hüvelyvonó is a török gázpisztolyoknál megszokott 2db vékony lemezből stancolt kialakítású, szemben az éles precíziós öntéssel készült, monolit megoldásával. A műanyag tok elöl, a csőtorkolatnál nagyon szögletes maradt, ez is eltérés az éles verzió enyhén lekerekített tokvégével szemben.

Viszont ami a legjobban zavarhatja a fegyvermásolatként vásárlókat, az a csőtorkolat. Az a Kuzey modelleknél megszokott módon egy M8-as metrikus menetű lyukat jelent. Vagyis az éles Glock pisztoly 9mm-es csőfurata itt egy nem egészen 7 mm átmérőjű lyukacskára degradálódott. A gyártó ezzel olyan mértékben nem foglalkozott, hogy még csak egy 45 fokos süllyesztéssel sem bővítette fel a csőtorkolat végét, ahogy a Röhm RG96-nál azt már láthattuk, hanem elvágólag hagyta ezt a látványt a vásárlóknak. (pfujj!) Megjegyzem, ezt a „bűncselekményt” elkövette a .45-ös kaliberű Colt / S&W 1911 pisztolyait másoló 911-es modellnél is. Tehát ezt a Kuzey fegyvereknél már „megszoktuk, elfogadtuk”. (broááááf!) Egyéb iránt ennek csőfurat méretnek önvédelmi, és használati szempontból nincs jelentősége. Akár 5mm-es is lehetne a csőtorkolat, azzal is remekül működne a fegyver 9mm PAK töltényekkel. Mindössze azért bántó ez a nettó küllemi „hiba”, mert egyébként egy nagyon jó másolat külsejét rontották le ezzel a megoldással. Holott, ha kapott volna egy M10-es menetet, ezzel egy kb. 9mm-es csőfuratot, azzal már kifogástalan külsejű lett volna.

 

Anyagok, minőség

 

Ha már ennyire kiveséztük a megjelenést, foglalkozzunk kicsit a felhasznált anyagokkal, és azok minőségével. A fegyver tokja műanyag, minősége gyakorlatilag azonos (ha nem jobb) az éles Glock 19 Gen3 pisztolyéval. Hatalmas előrelépés a Retay G17-hez képest, hogy a tok, illetve a markolat ergonómiája nagyon jónak mondható. A fogás stabil, biztos. Nincsenek sorják, rosszul vezetett formák. A Retay G17 markolatáról sajnos ez utóbbi már nem mondható el, mivel otromba ergonómiai hibákat vétettek a markolat kialakításában (túl kicsi a hely a sátorvas és a markolat találkozásánál).

A cső acélbetétes, cink öntvény alkatrész. Egy alkatrészként van a műanyag tokba beültetve, és becsapolva, utólag roncsolásmentesen eltávolíthatatlan csapokkal. Sajnos a tesztpéldány töltényűrének acél része nem volt tökéletes illesztve a cink öntvény adogatópályával. Így az „harapja” a töltényt betöltéskor. Ez a működésben nem okozott hibát, de semmiképpen sem bocsánatos bűn egy ilyen minőségű fegyvernél. Pláne, ha valaki azt önvédelemre szeretné viselni. Ott ugyanis a napi viselésű töltények töltése, ürítése közben ez hosszútávon működési hibát is okozhat.

A szán alapvetően spiáter, amiben nincs is semmi meglepetés. A tűzfalban az ütőszeg körül található egy kb. 6mm átmérőjű acélbetét. A szán kialakítása egyébként szép, egyenes, nincsenek sorják, hibák benne. Természetesen a szán belső kimunkálása valamelyest nyersebb, mint a külseje. Ami feltűnő volt, hogy a felületkezelés vélhetően valamilyen ráégetett térhálósodó festék lehet. Ami a viseléskor könnyebben fog kopni, mint a Retay G17 porfestése, melynek rétegvastagsága észrevehetően nagyobb. Valamint a Retay G17-es rendelkezésre álló kb. 1 éves darabjánál a szánt felületkezelés előtt vélhetően homokfúvással érdesítettek is. Ez a Kuzey GN19-nél nem látszik. Viszont ez csak esztétikai kérdés. Egy viselt fegyvernél nem baj, ha kissé kopottak az élek, látszik a szán fém anyaga. Attól látható, hogy ez egy működő, viselt fegyver, nem fióklakó. A szán esztétikájához viszont kifejezetten hozzáad az a tény, hogy a szán farát lezáró elem az éles Glockhoz hasonlóan egy külön alkatrész. Mintázata is azonos az éles pisztolyéval. Valójában ez az alkatrész csak az ütőszeg be / kiszereléséhez szükséges. Más esetben ezt nem kell eltávolítani. A Retay pl éppen ezért ezt egy sima 5,5mm-es furattal az öntvényben oldotta meg.

A fegyver egyéb alkatrészeiben is óvatosan bántak az acéllal, sehol nem pazarolták fölöslegesen. Ami a Retay G17-hez képest előrelépés, hogy a kakas ütőszeget érő felületébe acélbetét lett fúrva. A helyretoló rugót vezető rúd is forgácsolt acél (így a fegyver talán legdrágábban gyártott alkatrésze lett ez.) valamint a tártest, hüvelyvető orr, rugók, csapok készültek acélból. Sajnos a szánakasztó hiába másolja formailag az éles verzióját, az spiáter öntvény lett. Viszont a felütköző keresztmetszetek kellően nagyok ahhoz, hogy ez ne okozzon gondot a jövőben. Ellenben a tár a szánakasztóba éppen csak megakadó szemölcsével, ami egy új, dobozból kivett példány esetében nem működött már rendesen.

 

Konstrukció, használat

 

A fegyver konstrukciójában alapvetően nincs semmi meglepetés. Egy belső kakasos SAO (csak normál lövésre alkalmas, revolverezni nem tudó) elsütő szerkezetet kapott a fegyver. Ez A Zoraki 917-en és az Ekol Gediz-en kívül minden jelenleg kapható Glock pisztolyt másoló gázfegyvernél azonos. Illetve a szintén török (Ceonic) gyártásában lévő ISSC M22 esetén annyiban különbözik, hogy külső kakas lett szerelve a Glock formájú pisztolyra, ami mondhatni, „formabontó” elem lett…

A GN19 konstrukciója majdnem teljes másolása a Retay G17-nek. Arra már nem is térünk ki bővebben, hogy az éles Glock 19 szerkezetéhez semmi, de semmi köze sincs, pedig ha már újat szerettek volna alkotni, akkor igazán lehetett volna fejleszteni egy billentyűbiztosítós kivitellel megáldott, strikeres fegyvert is. Ami nem lett volna bonyolultabb a jelen konstrukciónál, ellenben jobb lehetett volna. Viszont az élet „ha” nélkül zajlik, tehát térjünk vissza a valóságba. Mint említve volt, a GN19 belülről majdnem azonos a Retay G17-el. Viszont a hangsúly itt a majdnemen van! Mert sok kis különbség van a két fegyverben. (ahogy Vincent Vega mondta a Ponyvaregény c. filmben, „a lényeg a kis különbségekben van!” A belső kakas pl nem lötyög, és nem ferdén van beszerelve (avagy egy papírpohárban odadobva) ahogy azt a Retay szinte minden belső kakasos pisztolyánál láthattuk, hanem stabilan, szorosan illesztve van beszerelve. (Üvegpohárban jött a sör, nem papírban a kóla.)

 

Biztonsági elemek – értelmetlenek és értelmesek

 

Az ütőszeg telesen értelmetlen módon repülő ütőszeg. Sokáig ment a fejtegetés, és több példányon is meg lett nézve, hogy nem e gyártási szórás miatti véletlenül rövidre sikerült ütőszegről van e szó, de minden példányon repülő típusú ütőszeg volt beszerelve. Aminek revolverező sütés nélkül vajmi kevés értelme van. Az ütőszeg körül egy kemény rugó dolgozik, ami ilyen módon elősegíti a drop-safe (leejtés biztos) kialakítást. (erről a teszteléskor még esik szó)

Ha már a csőre-töltött viselésről ejtettünk szót, érdemes kiemelni a pisztoly erősségét a SAO szerkezetes Glock másolatok mezőnyében. A GN19 is megkapta a lemezes billentyűmozgást blokkoló biztosítóját. Ez a biztosító az éles Glock-éval azonos módon működik. Esetünkben külsejében is majdnem azonos. Nem úgy mint az Ekol Gediz esetében, ahol a billentyű biztosítás jó működését sikerült vicces külsővel ellensúlyozni. A GN19-nél ez a szerv küllemében, és funkciójában is rendben van. A biztosító lemez mozgatását külön rugó végzi, nem egy műanyagból készült kényszerrugózáson alapuló alkatrész, ami sokkal kevésbé ad biztonságot a Retay G17 esetében. Tehát mondható, a GN19 kifejezetten alkalmas a tűzkészen történő, biztonságos viselésre. Ugyan a kakasrugó a GN19 esetében is hajlított torziós rugó, és sajnos nem csavarrugó ahogy a Zoraki 917, vagy az Ekol Gediz esetén, de ez több más modellnél sem okozott problémát. Pl a Retay G17, PT24, P114 modelleket rendszeresen megfeszítve viseltem, és túl az egy éves korukon sem okozott ez működési problémát egyik fegyvernél sem. Tehát várhatóan a GN19-nél sem fog.

 

Szétszerelés Glockosan

 

Kitárgyalva a fegyver elsütő szerkezetét, vessünk pár pillantást a többi kezelőszervre is. Mint már említve volt, a szánakasztó sajnos spiáterből készült, de jól másolja az éles Glock szánakasztóját, és méretéhez képest robosztus kivitele miatt várhatóan nem is lesz gond vele egyhamar.

A szétszedő kar ellenben már nem sikerült ilyen jól. Először lássuk a fegyver szétszerelését! Az elsütő billentyű fölött elhelyezkedő szétszedő kart lefelé kell húzni a pályájában. Ilyenkor az szétszerelési pozícióban marad, és a szánt hátrahúzva, azt le lehet emelni a szánvezető lécekről, majd felemelve le lehet húzni a fix csőről. A szétszereléskor azonban kiderül, hogy a kar túlságosan mélyen van a tokban, így nagyon erősen kell ráfogni ahhoz, hogy sikerüljön a szétszedéshez lehúzni erős rugója ellenében. Nem reménytelenül kemény a kar mozgása, de a kényelmes sem ilyen. A Retay G17 szétszedő karja lenne itt az etalon. Összeszereléskor a szánt ismét fel kell helyezni a csőre, majd a helyretoló rugó ellenében vissza kell emelni a helyére. Azonban hiba a konstrukcióban, hogy szétszerelésnél, a szétszedő kar nem marad szétszerelési pozícióban, mint a Retay G17 esetében, hanem a szán leemelésekor ismét visszaáll az összeszerelt pozícióba, ezzel meggátolva a szán visszaszerelését. Tehát összeszereléskor először a szánt kell a csőre felhúzni, és elkezdeni kb 10mm-t mozgatni a helyretoló rugó ellenében. Ilyenkor lehet a szétszedő kart ismét szétszerelési pozícióba húzni. Ekkor a szánt ismét hátra lehet húzni annyira, hogy vissza lehessen helyezni a szánvezető lécekre. Ez a mutatvány kicsit olyan, mint tótágast állva, fület vakarni. Nem lehetetlen, de lehet ezt könnyebben is csinálni…

 

 

14+1

 

A tárkioldóra ellenben már nem lehet panasz. Kézre esik, finoman működik, jó az ergonómiája is. Valamint élethűen másolja a Glock 19 azonos kezelőszervét is. Erről kár is többet írni, csak karakterpazarlás.

A tár a megszokott kétsoros, 14 töltényes tár, acél tártesttel, műanyag adogató, és talplemezzel. Itt már azért vannak eltérések az éles fegyvertől, hiszen az éles Glock 19-nek műanyag tártestű tárja van, acélbetétes tárajkakkal. Ez a drágább, erősen anyag-, és technológia szenzitív megoldás azonban nem fér bele egy kisker. árban 50 ezer Ft alatti fegyver árába. (És tegyük hozzá, hogy a műanyag tártest+acélbetét megoldásnak pont nulla műszaki előnye van az acéltestűhöz képest, ellenben feleslegesen vastaggá teszi a tárat. A Glockon kívül senki nem is forszírozza pisztolyhoz. – A szerk.)

A tár egyébként rendesen működik. A tár rugója nem túl kemény, és nem túl puha. Pont kellemesen működik. Az egyetlen komoly hiba viszont, hogy a szánakasztónak készült az adogatótömbbe készült akasztó szemölcs éppen csak 1mm mély, ami így várhatóan gyorsabban fog kopni az elvárhatónál. A 6 db megvizsgált példányból 1db esetében ez dobozból kiszedve nem működött. Továbbá hiba volt az is, hogy 6-ból 2 fegyvernél a tár a tárkioldó gomb megnyomása után a tár nem esett ki a tárfészekből, hanem úgy kellett onnan kirángatni azt. Ez persze előny is lehet, hiszen viseléskor nem tudja elhagyni a tárat a viselő. Gáz-riasztó fegyver esetében meg nem valószínű, hogy a fegyver tulajdonosa olyan tűzharcba keveredve, ahol taktikai tárcserét kéne végrehajtani. Ott, vagy egy IDPA lövész versenyen fontos lehet a tár szabad mozgása. Viszont egyelőre sem riasztó, sem gázpatronnal nem lőnek IDPA számokat.

 

Tesztelés, gyakorlati tapasztalatok

 

Tekintettel a járványhelyzetre, és fegyver megjelenésének idejére, (2020. április 10.) nem volt lehetőség egy alapos tesztelésre, mert sem a lőterek nem tartanak nyitva, se nem halaszthatatlan, és alapos indoknak minősül elautózni egy erdős részre fegyvert tesztelni, így maradt a pincés, hangfogó dobozos megoldás. Ott egy tár Titan patront sikerült ellőni a fegyverből, akadály nélkül. Gázpatronos tesztelésre nem volt lehetőség a zárt tér miatt. A teszten a fegyver jól teljesített. Akadályt nem produkált. Ellenben a csőtorkolat előtt tisztességes nyomás lehetett, mert a 15 lövés szétszedte a doboz belsejében lévő hangszigetelő anyagot. Legutóbb ebben egy másik azonos kaliberű gázpisztolyt sikerült tesztelni, ami nem okozott ilyet.

Teszteléskor feladat volt a fegyver biztonságos tűzkészen történő viselésének vizsgálata. Itt a beton padlóra egy réteg hullámkartont téve 1,5m magasságról lett csőre, és szánra ejtve a fegyver egy riasztótölténnyel a csőben. A pisztoly a 3-3 leejtést elsülés nélkül produkálta. Tehát a tesztelt példányt teljes nyugalommal, biztonságosan lehet viselni akár csőre töltve is. Az automatikus billentyűbiztosítás, és a fegyver belső kialakítása (megfelelően mély raszt az elsütő emelőn stb.) megfelelő védelmet adott a vétlen lövés ellen.

 

 

Összegzés

 

Összességében a Kuzey GN19 egy igényesen elkészített, jól működő önvédelmi / játszós / mutogatós fegyver, ami ugyan el van látva gyermekbetegségekkel, de önmagában jól működő konstrukciónak bizonyult. Az éppen 50 ezer Ft alatti kisker. bruttó árával ugyan valamelyest drágább kategóriájukban hasonló versenytársainál, de ezt az árbeli kis különbséget a vásárló visszakapja a „sok kis különbségben”. (És a folyamatosan éppen összeomló forint miatt az árak már szinte csak aznap érvényesek – a Szerk.) Persze lehetne a Glock pisztolyokat másoló gáz-riasztó koncepciót hova fejleszteni, de a Kuzey gyár ezzel a pisztollyal ismét tett egy lépést a jobb minőség, magasabb élethűség irányába.

 

Réfi Levente