Kiss Ernő honvéd altábornagy pisztolya
A fegyver az 1840-es években a legkorszerűbbnek számító csappantyús szerkezettel működik. A kémiai gyújtás alkalmazása jelentette az elöltöltő tűzfegyverek fejlesztésének utolsó és legfejlettebb fázisát, ennek egyik változa a csappantyús gyújtószerkezet. Már a XVIII. század végén kísérleteztek a lőfegyverek kémiai gyújtásával, de elterjedése csak az 1820-as évekre tehető. Legkedveltebb s egyúttal legpraktikusabb változata a csappantyús elsütőszerkezet gyorsan terjedt, elsősorban Nyugat-Európában, s szinte kizárólag a polgári életben. A hadseregek csak viszonylag hosszabb idő múlva, az 1840-es évek elejétöl veszik át a technikai újítást, s az osztrák császári-királyi hadsereg csak az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után alkalmazza a csappantyús szerkezetet.
Az új fegyverek működési mechanizmusa csak a gyújtásban tért el a korábbi kovás fegyverektől, de előnyei világosan megmutatkoztak. A felporzó lőpor kiküszöbölésével az időjárás viszontagságai ( nedvesedés, szél ) többé nem zavarták a működöképességet, a durranóhiganyt tartalmazó csappantyú szúrólángja – amit a csappantyúra ütő kakas sokkal biztosabban keltett, mint a kovakő és acél összeütéséből keletkező szikra – pedig gyorsabban gyújtotta be a csőben lévő gyújtótöltetet. Röviden szólva a csappantyús pisztoly lényegesen kevesebbszer -mondott csütörtököt- mint kovaköves elődei. A bemutatott pisztoly nem katonai szabványfegyver, bár amikor Kiss Ernő tulajdonába került, ő a császári-királyi hadsereg ezredese volt. A tiszti fegyverek viselését viszont a korszakban nem kötötték szigorú szabályokhoz, a hihetetlen gazdagságú ( a Bánságban hatalmas birtokokkal és kiterjedt kereskedelmi érdekeltségekkel rendelkező ) Kiss Ernő pedig megengedhette magának, hogy a legkorszerűbb és legfinomabb kidolgozású pisztolyremekek közül válogathasson. ( Mindmáig Aradon őrzik Kiss Ernő párbalypisztolykészletét, ami szintén a prágai Lebeda műhely terméke. Jelenleg a Hadtörténeti Múzeum -Fényesebb a láncnál a kard c. kiállításán látható. ) A fegyver a prágai Lebeda műhely terméke, ami a kor Európájában az egyik legismertebb fegyvergyártó üzem volt. Egy párpisztol 2. számú darabja, amiről a nyolcszögletű cső felső részén a gyártó üzem felirata melletti szám tanuskodik. A gravírozott tokfark alatt aranyberakással PATENT LEBEDA A PRAGUE aranykeretes feliratot helyeztek el. Különleges, egyedi kialakítású a zárszerkezet is, ahol a lőkup ( amire a csappantyút helyezik a pisztoly tűzkésszé tételekor ) a cső irányába forduló halat formáz. Az irányzék csavarral állítható, a sátorvas gravírozott. Az igényesen kimun-kált, diófagyökérből készített faágyazat recézéssel díszí- tett, a markolat végén koponya van kifaragva.
Kiss Ernő a császári-királyi hadsereg 2. (Hannover) huszárezredének parancsnokaként a Délvidéken kapcso-lódott be az önvédelmi harcba. 1848. őszén több jelentős győzelmet aratott a szerb felkelők és a császári csa-patok felett s ő lett a honvédsereg elsőként kineve-zett tábornoka. 1849. janu-árjában szervezési feladatokkal bízták meg, altábornagyi rangban az Országos Főhadparancsnokság mun-káját irányította a szabadságharc leveréséig. A csá-szári hadbíróság halálra itélte s 1849. október 6-án a tizenhárom aradi vértanú között szenvedett mártír-halált Aradon.
A pisztoly fő méretei
Teljes hossz: 410 mm
Csőhossz: 250 mm
?rméret: 16 mm
