JeansGrip – markolat farmerból???

Grip-o-Logic

 

A www.9mm.hu fegyveres fórumra töltött fel az egyik, markolatok készítésével foglalkozó fórumozó egy olyan markolatról képeket, amilyet még nem láttam. Ugyanis a kékesszürke színben pompázó alkotás anyaga nem fa vagy valamilyen műanyag, hanem farmeranyag-textil.

 

Szkeptikusság

 

Bármilyen újszerűen és izgalmasan is nézett ki – őszintén szólva, elsőre rendkívül szkeptikus voltam. Hiszen izzadtam már rozsdásra „stainless steel” revolvert, koptattam már le famarkolat lakkozását viselés során, így egy ilyen „puha” anyag, mint a farmernadrágé mindennek látszott, de markolathoz megfelelőnek nem.

Mindenesetre váltottunk néhány privát üzenetet a készítővel, és pár nap múlva a szerkesztőségbe megérkezett egy pár ilyen markolat Alfa gázrevolverekhez. Először egy G030-ra próbáltam felszerelni, ott néhány tizedmilliméterrel arrébb voltak a csavaroknak a furatok, de némi ügyeskedés után felkerült arra is. Igaz a két fél között volt minimális illesztési hézag. Az Alfa 020 gázrevolverre, melyen az egyhónapos aktív teszt során hordani kívántam viszont már pontosan illeszkedett.

 

Valami bűzlik a pisztolytáskában

 

A magamban csak JeansGrip névre keresztelt markolat úgy készül, hogy  sok-sok réteg farmeranyagot egymásra ragasztanak, és közben összepréselik. A száradás után létrejött tömbből pedig – mint fából –  állványos fúrógép tokmányába fogott turbomaró fejjel alakítják ki a kívánt formát, majd készre munkálják kézi szerszámokkal.

A ragasztónak köszönhetően – mit szépítsünk – a megérkezett markolat büdös, szerves oldószerre emlékeztető szagot árasztott, és egy cseppet még ragacsos érzés volt megfogni. Mondjuk előéletem kapcsán a szerves oldószerektől megijedni nem szokásom, úgyhogy el is kezdtem hordani a „kéknyelűt”. (Megjegyzendő, hogy a konkrét markolat az én kezemhez kicsit nagy, de nem kényelmetlen, viszont itt a konkrét anyag képességeinek vizsgálata volt a cél.)

 

 1 havi hordás

 

A markolathéjat igyekeztem minden lehetséges, normális használatnak/viselésnek megfelelő kínzásnak kitenni. Viseltem külső kabátzsebben (cipzár fémfogaihoz dörgölödik), bőr övtokban nyíltan és rejtve – sokféle ruházat alatt, hogy a kopást megvizsgálhassam.  Még olyat is megtettem, hogy bedobtam táskába pár napra, amiben mindenféle holmi (kulcsok, lőszeresdoboz, telefontöltő stb.) volt, és ezt autó csomagtartójában szállítottam. A legextrémebb az volt, amikor nem csak, hogy belső övtokban, csupasz testemnek érve viseltem, hanem mindeközben konditermi edzést nyomtam. Gyúrás közben pedig ugye izzad az ember, mint a ló.

Kb. 1 hónap elteltével megvizsgálva a markolatot örömteli, hogy az oldószerbűz szinte teljesen eltűnt (pedig az az első két-három hétben azért még ott volt). A ragacsos érzés alaposan lecsökkent, ellenben némileg koszosabb lett, a farmerrétegek közötti világosabb csíkok kissé beszürkültek.

Egyébként állapota szinte olyan, mint újkorában!

Összességében tehát igazán jópofa kezdeményezés a JeansGrip, én javasolnám a ragasztott tömbök hosszabb szárítását, szellőztetését megmunkálás előtt. Illetve nagyon érdekes lenne sötétebb farmerből, vagy különféle színű farmerrétegekből elkészíteni. Mennyire amerikai életérzés lenne egy M1911 JeansGrippel? Van benne fantázia!

 

Vass Gábor

 

Képek egy hasonló – de fa – markolat gyártási folyamatáról a készítőtől:

http://imageshack.us/g/1/10032105/