A cikk írásakor nagyon sokat töprengtem azon, hogyan is fogalmazzam meg az egyébként éppen a lőszerre való érzékenység mivoltát, végül úgy döntöttem, hogy leírom a tapasztalatokat és a kedves olvasó majd eldönti azt, hogy mit tud ebből felhasználni. Nem mellesleg: teljesen világos, hogy nem csupán hét típusú, .22 LR kaliberű lőszer létezik.
Mindenféle kiskaliberű rovarok
Tény azonban, hogy a fent említett .22 LR kaliberű fegyver bizony nagyon érzékeny a lőszerekre függetlenül attól, hogy az tulajdonképpen egy teljesen új sport maroklőfegyver. Már abban az értelemben, hogy vadonatúj, boltból származó fegyver, nem használt.
Mint modell, azonban nem igazán új, hiszen a német GSG Firefly (azaz szentjánosbogár) semmi más, mint kb. 20 éve gyártásban levő SIG Sauer Mosquito (nyilván: moszkitó) egyszerű átnevezése (mely 2016-ban történt meg). A German Sport Guns a SIG-et is birtokló csoport tulajdona, így ez csak egy cégcsoporton belüli marketing döntés volt, műszaki alapja nincs.
A SIG Sauer Mosqutio, melyet korábban teszteltünk.
A pisztoly egy kissé lekicsinyített SIG P226-klón, természetesen szabad tömegzárral, merev csővel, költséghatékony gyártástechnológiával (cinköntvény szán/acél zárbetéttel, precíziósan öntött acél alkatrészekből álló elsütőszerkezet). De a kezelőszervei hasonlóak a nagykaliberű modelléhez: nyomógombos tárkioldó (10+1, .22 LR), működő szánakasztó, fesztelenítőkar, DA/SA külsőkakasos elsütőszerkezet. A pisztolyra még pluszban került egy kétkezes manuális szánbiztosító is.
A GSG Firefly-t alapvetően olcsó plinkernek szánják, annak megfelelően is van árazva. Annak idején, 2005-ben tesztelte a Kaliber Magazin a fegyver elődmodelljét, a Mosquito-t, és sajnos nagyon sok akadály volt, érdemes ebben a cikkben elolvasni, történt-e változás azóta.
Versenyen és lőtéren
A teszt alapvetően 2024 augusztus hónapban került lebonyolításra, amely előtt (kizárólag próba jelleggel) az MDLSZ keretein belül megrendezett rapid gyorspont országos bajnokságon is bevetettem a fegyvert. Ez utóbbi versenyen mindösszesen 20 lövés! került vele leadásra, azaz a teszten többet használtam mint a versenyen, amelynek később jelentősége lesz-, de ne szaladjunk annyira előre!
A teszt helyszíne a Szentendrén található Honvéd Kossuth Egyesület lőtere volt, ahol nem volt éppen hideg, amelynek ott és akkor van jelentősége, amikor laboratóriumi körülmények helyett, szabadkézből adtam le a lövéseket, bárminemű feltámasztás nélkül, amelyet az izzasztó meleg nem igazán könnyített meg-, de ilyen a lövészek fránya sorsa.
A fegyverrel mindösszesen hét különböző típusú .22 kaliberű lőszert próbáltam ki, amelyek közül megbízhatóan kizárólag az úgynevezett „extra” kivitel volt hatásos, azaz ennél a lőszertípusnál éreztem a fegyver akadálymentes működését (reteszelését), illetve a szóráskép is tökéletes volt.
A teszt során az alábbi lőszereket teszteltem a GSG (German Sport Guns) Firefly sport maroklőfegyverrel:
Geco .22 LR
CCI Stinger 22 EXLR Hollowpoint (ez bizonyult hatásosnak)
Sellier & Bellot Club
Sellier Bellot LR Rex
Magtech
ELEY Standard
LAPUA Pistol King.
Gyártói javaslat és a HV mibenléte
Mielőtt azonban elmélyednénk a tapasztalatokban előre kell bocsájtanom a tényt, hogy a fegyver egy full szettben került átadásra felém, amely részét képezi a használati utasítás. Ebben szerepel az is, hogy melyik kivitelhez (ebből a fajta fegyverből két típus létezik, én a hangtompítóhoz menetes csővel rendelkező SD kivitelt kaptam meg) milyen típusú lőszert ajánlanak. Nos, mindkét verzió esetén a „high velocity” (HV) verzió a javasolt. Azaz a nagy sebességű lőszerek ideálisak. (javasolt tehát előbb elolvasni a használati utasítást, ami valljuk be, a mai rohanó világban nem feltétlenül valósul meg minden esetben.)
Pusztán tájékoztató jelleggel szeretném kiemelni, hogy a „HV” kivitelnél a sebesség általánosságban (gyári adatok szerinti) 1250 fps, vagy afeletti tartományt jelent, de találkoztunk már olyan HV-ként jelzett lőszerrel is, amely 1150 fps sebességgel bírt.
Hétből három
A leírtaknak megfelelően (bár tisztességesen olvastam el és vettem tudomásul a használati utasítás tartalmát!) a fegyver kizárólag az ELEY Standard (tehát nem HV), valamint a CCI Extra (EXLR, nagy asebességű) lőszerével és a gyors lövések esetében a Geco – szintén nem HV – verziójával működött helyesen. A többi lőszerrel szinte minden lövés során akadály lépett fel, még a nem éppen olcsó Lapua kivitellel is.
Szórásképi képességek
Érdekességként emelném ki, hogy a szórásokat tekintve kizárólag a CCI Extra kivitele volt az, amely egy kb. 10 Forintos érme méretét produkálta 10 méter lőtávolságból-, amelyet meg sem tudott közelíteni a többi verzió sajnos. Mindezt kitalálja biztosan az olvasó is, hogy e hibák egy versenyen igen komoly aggályokat vetnek fel, és a teljes versenyszám buktája után a csalódottság is nagy lehet-, azaz érdemes elolvasni egyrészről a már fent említett használati utasítást, másrészről utánajárni (tesztelni) és „csiszolgatni” még az újdonsült vasat is.
Nem pontlövészetre való
Konzekvenciaképpen több dolog is járt a fejemben a teszt lebonyolítása során, melyek a lőszerfüggőség, a használati utasításban leírtak, a gyors és lassú lövések közötti (működés során lévő eltérések, akadályok) anomáliákban mutatkoztak meg.
Egy biztos azonban, hogy a fegyver nem rossz a leírtak tükrében sem! Azonban pont nem precíziós pontlövészetre való, hiszen az elsütési ereje a gyári adat szerint 1800 g (18 Newton) single action üzemmódban, de a tapasztalatok alapján több lehet ennél a súlynál, jóval. Persze be lehet ezt az érzést tudni annak a ténynek is, hogy a fegyver vadiúj, azaz csiszolódnia kell még! Ez utóbbin rajta is vagyok, de ahogyan említettem nem pontlövészként, hanem a steel challenge (fémlövészet) bugyraiban, ugyanis erre és másra is alkalmas a kis SIG-klón.
Nem mellesleg a fegyver tökéletes a nagykaliberű megfelelőinek gyakorlására: fegyverfogások esetén, elővétel, célzás, célpontváltásra is.
A kis „szentjánosbogár” annak vételekor tartalmaz három különböző első irányzékot, melyek „világítanak” a sötétben, mint a fegyver elnevezéséből fakadó bogár is. Tartalmaz továbbá két darab helyretoló rugót, és két teljesen különböző puffer partont is, melyből az egyik töltetlenség jelzőként is funkcionál.
Összességében nem csalódtam a kis hazánkban újdonságként bevezetett fegyverrel kapcsolatosan, függetlenül a tényszerű eredményektől. A magam részéről egyfajta újdonságként értékelem azt, hogy a világháborús replika fegyverek mellett (MP-40, Sturmgewehr 44) egyre több típusa is létezik a GSG fegyvereknek, maroklőfegyver kivitelben is. A konkrét tesztelt típus jelenleg kb. 140 ezer forintos áron vásárolható meg.
A fegyver biztosítását a szerző köszöni a gsgbolt.hu tulajdonosának, illetve boltvezetőjének!
Németh Zoltán