A GEPÁRD nagy teljesítményű lövészfegyvercsalád – a második világháború óta – a magyar hadiipar első nagyszabású önálló vállalkozása a lövészfegyverfejlesztés és gyártás területén. Ezeknek a kézifegyvereknek a fejlesztése a honvédség Haditechnikai Intézetében – amerikai példák alapján, de semmiben sem másolva azokat -1987 legvégén indult és az első hadra fogható példányok már 1990-re redelkezésre álltak. A fejlesztés célja nagyhatású (nagy kaliberű, nagy torkolati energiájú és nagy pontosságú), egy lövész által kezelhető lövészfegyverek kialakítása volt -speciális feladatokra. A fejlesztés ma is folyik -a piac igényei szerint -egyre újabb fegyverek létrehozásával.
Jelenleg a GEPÁRD fegyvercsalád a következő fegyverekből áll:
GEPÁRD M1(B)*
mesterlövész egylövetű puska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M2(B)
romboló öntöltő puska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M2A1(B1)
romboló deszant öntöltő puska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M2A2
személyvédelmi közelharc öntöltő rövidpuska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M3
nehéz romboló öntöltő puska (14,5 mm-es orosz kaliberben);
GEPÁRD M4(B)
mesterlövész öntöltő puska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M5(B)
mesterlövész ismétlő puska (12,7 mm-es orosz és NATO-kaliberekben);
GEPÁRD M6
nagypontosságú nehéz öntöltő puska (14,5 mm-es kaliberben).
* a B betűjelzés utal a 12,7×99 mm-es NATO-kaliberre
A mesterlövész puskák feladata a nagy távolságban (800-1200 m) lévő fontos élőerő-célok leküzdése első lövésre, még akkor is, ha ezen a távolságon akár 8-10 mm-es acélpáncél mögött, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító fedezékben tartózkodnak -helyük pontos ismerete esetén (a páncélátütés az orosz kaliberben 15-20%-kal jobb, mint a NATO-kaliberben). Ugyanígy feladatuk 1500-2000 m távolságig páncélozatlan parancsnoki vezetési pontok, rádiótechnikai berendezések, gépjárművek, lebegő szállító helikopterek, rakétaindító komplexumok és parkoló repülőgépek rombolása. Polgári célú felhasználásban alapvető feladatuk a terroristaelhárító harc -a nagy távolságban is érvényesülő egy lövés = egy találat elv alapján.
A romboló puskák feladata 800-1000 m távolságból a max. 15 mm (az M3 20 mm) páncélzatú lövészpáncélosok elleni harc, járművek, fedezékek rombolása 1500 m távolságon belül, helységharcban az átjárók, utcák lezárása tűzzel és a fontos pontcélok elleni harc 600 m-en belül.A személyvédelmi-közelharc fegyver feladata fontos személyek védelme különösen erőszakos támadók ellen 100-300 m-en belül csípőből leadott célzott kapáslövésekkel.
Az öntöltő fegyverek 5 vagy 10 töltényt tartalmazó tárakkal rendelkeznek. A lövészek – tervezett -napi tölténykészlete 30 töltény (a GM3-é egy kisegítő harcossal 60 db). A fegyverek saját villalábbal (bipod) rendelkeznek, szükség esetén állítható hátsó lábbal is elláthatók. Az M2A2 változat kivételével a fegyverek felszerelhetők a saját csővázas hátizsákjaikból kialakított fegyverállványra. Az orosz kaliberű fegyverek az orosz PKM géppuskaállványra (tripod) felkapcsolhatók. Minden fegyvertípus számára elkészültek azon adapterek, melyek segítségével a fegyverek fel-szerelhetők könnyű terepjárók cső-vázára, helikopterek ajtajába, harcjárművek külső felületére, vízi járművekre stb. A fegyverek lehajtható fogantyúval, irányzéktartóként is funkcionáló markolattal (mint az M16-osé), Y kialakítású hordhevederen, szállító zsákban, vagy fegyverállványként is funkcionáló csővázas hordzsákban szállíthatók.
A GEPÁRD puskák magyar fejlesztésű speciális 12×60-as, 6×42-es, vagy single point optikai irányzékokkal láthatók el, de az M1 változaton kívül mindegyiknek van mechanikus szükségirányzéka is. Az optikai irányzékok 300 g terhelés el-viselésére készültek, szállemez meg-világítással és beszabályozási lehe-tőséggel rendelkeznek. Az optikai irányzékokra a készletezett adapterrel felszerelhető (előtétként) a norvég SIMRAD KN202F csillagfény-erősítős éjjellátó készülék, mely segítségével az álló alak méretű célok 800 m-ig leküzdhetők. A személyvédelmi-közelharc fegyver tervezett irányzéka nagy érzékenységű videokamerával kombinált videoszemüveg optikai irányzék, amely lehetővé teszi a célzást anélkül, hogy a fegyvert (ha-gyományos módon) a szem magasságába kellene emelni. Emiatt jelentősen lerövidül a lövész reakcióideje.
Az ismétlő és az egylövetű fegyverek speciális energiaelnyelő szerkezettel vannak ellátva, amely azon kívül, hogy csökkenti a lövészre ható terhelést, egyedülálló módon javítja a fegyver pontosságát is. Minden fegyverhasználó előtt közismert az a jelenség, hogy a hagyományos kialakítású puskák (melyek jellemzője a fegyvercsőhöz képest szögben hajló tusa, a mereven a tokozathoz, ágyazathoz kötött fegyvercső) a tüzelés során felugranak, felvágnak, emiatt romlik a célzás pontossága és csak nagy gyakorlat árán lehet ezt a kedvezőtlen jelenséget jelentősen kompenzálni. Amennyiben biztosítható, hogy a fegyvercső – addig, amíg a lövedék mind a csövet, mind a gázutóhatás zónáját elhagyja – csak a csőfurat tengelyében mozdulhasson el*, lényegesen javítható a lőszabatosság (figyelembe véve, hogy a találat helyét a kül- és belballisztikai jellemzők mellett alapvetően a csőfurat tengelyének iránya határozza meg, az irányzékok is mindig a csőfurathoz vannak pozicionálva). A GEPÁRD fegyvercsaládnál ezt az elvet sikerült maradéktalanul érvényre juttatni (a fegyvercső úgy siklik hátra, mint egy löveg csöve, majd a helyretoló szerkezet állítja vissza alaphelyzetbe).
* Az impulzustételként ismert törvény értelmében a lövés hatására a fegyvercsőben mozgó lövedék mozgásmennyisége (a lövedék tömegének és a pillanatnyi sebességének szorzata) jó közelítéssel azonos a fegyver mozgásmennyiségével (a fegyver tömegének és pillanatnyi sebes-ségének szorzata) az elégő lőpor mozgásmennyiségét most figyelembe nem véve, tehát már abban az időpillanatban, amikor a lövedék megindul előre a csőfuratban, a fegyvernek is meg kell indulnia az ellenkező irányba. A fegyver sebessége természetesen a tömegek arányában lesz csak arányos a lövedék sebességével, tehát nagyságrendekkel lesz kisebb. A törvény értelmében ez a jelenség ki nem küszöbölhető, sőt erős ellentartással csak a reakcióerő jelentős növekedését lehet elérni, valamint azt, hogy a fegyver a mindig (pl. a tusa és a fegyvercső által bezárt szög miatt) jelenlévő valamely erőkomponens hatására létrejövő forgatónyomaték irányába fog elmozdulni – általában felfelé (ismétlőfegyvereknél nem kell számolni a fegyverszerkezet belső mozgása, az automatikus töltésürítés következtében fellépő zavaró nyomatékokkal, nem úgy, mint például a Kalasnyikov gépkarabélynál).
Az öntöltő fegyverek hosszú csőhátrasiklásos, reteszelt tömeg-záras fegyverek, melyek speciális kialakítású belső energiatárolós zárszerkezettel vannak ellátva. A zárszerkezet nyitását az együtt sikló fegyvercsőzárszerkezet hátramozgása közben kényszerpálya végzi attól a ponttól kezdve, ahol ez már biztonságosan végrehajtható (a gázok nyomása a csőben kellően alacsony értékre csökkent), miközben a kizárolási művelet a zár belső energiatárolóját is feltölti.
Csőretöltés során, amikor a töltény a töltényűrben a helyére került, a belső energiatárolóban lévő energia felszabadítása végzi a lezárolási műveletet. A hosszú csőhátrasiklás egyben biztosítja az előzőekben ismertetett felvágódásmegakadályozó hatást is. Az öntöltő fegyverek – akár 12,7, akár 14,5 mm-es kaliberben – alapvetően a fegyvercsövek hosszában, a fegyvertokozat kialakításában (lemez [pl. M2], zárt szelvény [M6], könnyűfém [M4], szénszálas kompozit [M2A2]) különböznek egymástól. Jellegzetessége ezenkívül az M2, M2A1, M3 változatoknak, hogy az elsütő berendezés és az elsütő markolat a fegyver függőleges síkjából 450-re, jobbra ki lett fordítva, ezáltal a fegyverszerkezet mintegy 200-250 mm-rel lett rövidebb, a hagyományos elrendezéshez képest. Tekintettel arra, hogy a lőfegyverek munkavégző eleme a fegyvercső** – és a további fegyverelemek csupán a lövésfolyamat korrekt végrehajthatóságát biztosítják, akkor a legjobb egy fegyver konstrukciója, ha a teljes fegyverhosszhoz képest minél nagyobb a csőhossz aránya (természetesen az ergonómiai követelményeket is figyelembe véve). Bevezetve a csőhossz/fegyverhossz arányszámot (amely mindig kisebb egynél), például egy hagyományos felépítésű puska ilyen arányszáma nem több, mint 50%, egy Bull-pup rendszerű (a tár az elsütő markolat mögött van) katonai rohampuskáé 60-65%, a GEPÁRD M2-é 72%. A GEPÁRD fegyvercsaládot Magyarországon három vállalkozás gyártja:
– a Nyírbátor ÉSZ Kft. a GEPÁRD M1, M5 és az M6 típusokat;
– a MOM Vízméréstechnikai Rt. (Mátészalka) a GEPÁRD M1, M2, M2A1, M3 típusokat mindkét kaliberben;
– a HM ARZENÁL Rt. (Nyírtelek) a GEPÁRD M4, M2A2 típust mindkét kaliberben.
A viszonylag nagy számú gyártó biztosítja, hogy a megfelelő gyártókapacitás mindig rendelkezésre álljon. A GEPÁRD fegyvercsalád a nagy teljesítményű lövészfegyverek kategóriájában a világon egyedülállónak tekinthető szolgáltatásait és széles termékskáláját tekintve. Fejlesztése akkor kezdődött, amikor a szakirodalom, csak két amerikai típust ismert (RAI M500, BARRETT M82), mára azonban – feltehetőleg a GEPÁRDOK inspirációjára is – több tucat 12,7 mm-es, vagy annál nagyobb kaliberű fegyver jelent meg a világpiacon – keletről, nyugatról egyaránt.
Hazánkban eddig 100-nál több GEPÁRD fegyver készült, ezeknek legalább harmada került exportra a világ sok tájára (még az USA-ba is). A GEPÁRD fegyvereket rendszeresítette a honvédség és az ORFK, rendsze-resítésüket fontolgatják Skandiná-viában és Törökországban egyaránt. 1987 óta a GEPÁRD fegyverek több díjat és elismerést is kaptak, többek között a millecentenáriumi innovációs kiállításon GÉNIUSZ 96 díjat, 1997-ben a Szent György lovagrend fegyvermesteri oklevelét és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki aranyérmét, valamint 1998-ban a nemzetközi feltaláló olimpián olimpiai aranyérmet.
A GEPÁRD fegyvereknek meglepően jó a hazai és nemzetközi ismertsége. Például 1992 és 1997 között a fegyverek 37 bemutatólövészeten (ebből 5 esetben külföldön), 34 kiállításon, bemutatón (ebből 9 nemzet-közin) vettek részt. A fegyverekkel 34 cikk, vagy könyv foglalkozott (ebből 9 a külföldi sajtóban), valamint 7 hazai tv-adás. A GEPÁRD fegyvercsalád egyes tagjai 1995 óta szerepelnek a szakma gothai almanachjának tekinthető Jane’s Infantry Weapons évkönyvekben.
Földi Ferenc mérnök ezredes,
a Magyar Ballisztikai Társaság tagja
