Valaha, a daliás időkben, mikor virágzott a magyar kézifegyvergyártás, számos mérnökhallgatót adott a Budapesti Műszaki Egyetem az ágazatnak. Döntően a ballisztika és a kézi lőfegyverek szerkezettana volt a központ, ehhez csatlakozott a lőporok mindenféle kérdése. Ezt a képzést, kibővítve, modernizálva élesztették/élesztik újjá Kecskeméten a Neumann János Egyetemen
A ballisztikát Piroska György, a szerkezettant Egerszegi János, a lőportudományt Szajkó István adta elő. Mindegyikük a szakterületük legjobbja volt (HTI, Nitrokémia). Időnként beszálltak katonák (Elek Tibor, Földi Ferenc stb.) és civilek (Jerzsabek Lajos és mások a FÉG-től) is. Sajnos csak kb. 20 éven át ment a képzés, mert már nem igazán volt érdekes a hallgatók körében, hiszen a hazai kézilőfegyver-gyártás a rendszerváltás után elkezdett megszűnni. Majd néhány évtized kihagyás után, amikor az igények és a felsőbb akarat szerencsés egybeesése ismét életre hívta a képzést, az országban egyedüliként immár Kecskeméten a Neumann János Egyetemen tanulhatnak a következő fegyvertervező-mérnöknemzedékek.
Dr. Kovács Zsolt Ferencet (egyetemi docens, a fegyvertervező- és fegyvergyártóképzés felelőse) kérdeztük a 2022-ben elindult képzésről. Mi hívta életre az új szakirányt, mennyire volt nehézkes a kezdet?
A fegyvertervező- és fegyvergyártó-mérnökképzést a hazai kézilőfegyver-gyártás ismételt beindulása hozta létre. E képzés célja olyan mérnökök képzése, akik nemcsak azzal vannak tisztában, hogy hogyan működik egy kézilőfegyver (20 mm alatti kaliberű), hanem azzal is, hogy hogyan kell azt megtervezni.
Annak érdekében, hogy képesek legyenek egy fegyvert megtervezni, nagyon fontos, hogy A–Z-ig ismerniük kell az ide vonatkozó gyártási technológiákat. A Neumann János Egyetemen régóta az a szemlélet él, hogy a gyakorlatias tudás átadása teszi értékesebbé a hallgatóinkat az ipar számára. E tény nagyon megnehezítette a képzés beindítását, hiszen ez azt jelentette, hogy a képzésbe olyan szakembereket kell bevonni, akik rendelkeznek e tudással. A kezdetekben egy szakértői gárdát hoztunk létre, természetesen a Magyar Honvédség segítségével. Fontosnak éreztük, hogy a legjobbak vegyenek részt az oktatásban és a tananyagok elkészítésében, így dr. Hajdú Ferenc segítségét kértük. Vezetésével összeállítottunk egy valóban olyan csapatot, mely Magyarország krémjét tartalmazza. A feltett kérdésre röviden válaszolva: nagyon nehéz volt a kezdet. De most már ott tartunk, hogy már-már rutinszerűen mennek a dolgok.
Jelenleg hogy néz ki a képzés szerkezete, hol zajlanak az elméleti és a gyakorlati képzések?
A képzés szerkezete teljes mértékben egyedi, s ez teszi különlegessé és értékessé. Mivel alapjában véve egy mérnökképzésről van szó, így az első négy félév megegyezik a gépészmérnök-hallgatókéival, mely megadja a szükséges alaptudást.
Egyébként e négy félév a nappali képzési forma mellett levelező formában is elvégezhető, így akár munka mellett is van lehetőség a tanulásra. Majd ezt követi az utolsó három félév, mely komplexitásából és gyakorlatorientáltságából adódóan már csak nappalin végezhető.
Ez azért van, mert az órák nemcsak a Neumann János Egyetem direkt e képzés számára kialakított termeiben, hanem a Magyar Honvédség táborfalvai lőterén, Csongrádon a Diana Fegyvertechnikai Technikumban és Kollégiumban és a kiskunfélegyházi Arzenál Fegyvergyár Zrt.-nél zajlik. Mindezek azt jelentik, hogy a hallgatók szinte a hét minden napján más-más helyszínen vannak. Ez teszi lehetővé, hogy megismerkedhessenek a kézilőfegyverekkel, a tervezésükkel, a tesztelésükkel és a gyártási technológiával.
Mik a terveik a jövőre nézve?
Vannak tervek, először is a futó képzés folyamatos fejlesztése. Mindez azt jelenti, hogy folyamatosan keressük, mi újat tudunk belevinni a képzésbe, ami még nagyobb tudást tud adni a hallgatóknak, így az ipar és a honvédség számára is értéket nyújtva.
Volna itt még egy nagy terv, amely eredményeképpen 2024 szeptemberétől már nem csak azok a hallgatók tanulhatnak fegyvertervező- és fegyvergyártómérnöknek, akik az első négy félévüket nálunk végezték, hanem azok is, akik máshol, akár más területen végeztek. E képzést szakmérnök- és specialistaképzésnek nevezik. E két képzés majdnem ugyanaz, különbség csupán az, hogy szakmérnök csak az lehet, akinek korábbról mérnöki diplomája volt. Azok számára, akik nem rendelkeznek mérnöki diplomával, a specialistaképzés elvégzése a megoldás. Ekkor a képzés felzárkóztató órákat is tartalmaz, így biztosítva a kellő és szükséges alaptudást. További részletek az egyetem weboldalán találhatóak.
Folytatjuk!
Szőrös Zoltán