ÉSSZEL ÉS BIZTONSÁGBAN: Pirotechnikai eszközök és felhasználásuk
Az alábbi alapos cikket a pirotechnikáról – mivel HOLNAP lesz a napja! – mindenki figyelmébe ajánlom, és nem csak annak, aki aktívan fogja használni! Hiszen a BIZTONSÁGOS HASZNÁLAT elmulasztása mindenkire nézve veszélyes lehet. Ha felismerjük a terméket, akkor be tudjuk tartani a védőtávot, tudjuk figyelmeztetni az esetleg helytelenül pirotechnikát használót a korrekt alkalmazásra.
A szerző egykori iskolatársam, vegyész és képzett pirotechnikus – ÉRDEMES MEGFOGADNI TANÁCSAIT! (A szerk.)
Történeti előzmények
A pirotehnika – különböző szinteken – szinte egyidős az emberiséggel. A sámánok könnyen égő anyagokat, mint pl a gyermekláncfű repítőszőreit szórták a tűzbe, és az nagy fellobbanással égett. Keleten, a kísérletező kedvű kínaiak pedig már akkor is főztek salétromot (disznótrágyából), mikor itt, a “kifinomult műveltségű” Európában még bunkóval kergetőztek az ősemberek. Köztudottan ők találták fel a puskaport, hivatalos nevén a fekete lőport is.
A lőpor összetétele minden szakkönyv és lexikon szerint 10 % kén, 15 % szén, 75 % salétrom. Ezek természetesen csak nagyságrendi pontosságúak, a kísérletező kedvű fiatalok miatt. Örömmel közlöm, hogy a valódi összetétel ettől jelentősen eltér, és bizony pár százalék pontatlanság is a tizedére veti vissza a robbanóerőt. (Bár az elegy homogenitása, az alapanyagok tisztasága, granuláltsága még inkább – A szerk.)
Hazánkban a pirotechnika legfőképp hadi alkalmazásban állott: erről tanúskodik a “petárda”, ami (állítóag – A szerk.) magyar találmány, és eredetileg a várkapuhoz szorított, fullosan megtömött, ergo tuti felrobbanó ágyút jelentette. Ennek irányított robbanása, pontosabban a fellépő plazmasugár lyukat vágott a várkapun. A petárda mai alkalmazása, pontosabban a robbanó vágóké, az olajkutatástól a sínek gyorsdarabolásán át az űrtechnikai alkalmazásig terjed (az űrhajók fokozatait kötik össze robbanó csavarokkal, amik tuti leválasztják a feleslegessé vált részeket).
A felszabadulás után az akkori rezsimek rettegve a terrorakcióktól, (amiknek hősiesített változata a partizánakció…) a csillagszóró és a gyufa kivételével gyakorlatilag semmilyen pirotechnikai eszközt nem engedélyeztek a halandók számára.
Első a biztonság!
Manapság viszont annyira sokminden van forgalomban, és annyi baleset történhet ezekkel a szerekkel, hogy szükségessé vált egy kis felvilágosítás az emberek számára.
Tehát: a pirotechnikai eszközök alapja legtöbbször a fekete lőpor, illetve annak módosított összetevőkkel készült, lassított és színezett változatai. Egyes pirotechnikai termékekben különböző nitráltsági fokú cellulóz-nitrátok (NC) keveréke található. A közhiedelemmel ellentétben sehol sem használnak TNT-t, vagy más brizáns robbanóanyagot. Sérülés, baleset, vagy szándékos bántalmazás viszont sajnos kivihető velük, és ebben a találékonyság sajna végtelen.
Ezek elkerülésére most leírom a fontosabb eszközök működését, a veszélyeket, és a baleseti forrásokat.
Alapszabály: mindig csak felnőtt ember, színjózanul tudatmódosító szer (alkohol, gyógyszer, élénkítő vagy bódító hatású anyagok) által nem befolyásolt állapotban, a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásával használjon tűzijáték-eszközt!
A felhasználó felel az okozott anyagi, erkölcsi, egészségügyi, tűzrendészeti károkért. Ezek a józan ész adta lehetőségekkel elkerülhetők, teszem azt tömött parkolóban, benzinkúton vagy gáztelepen normális ember nem használ ilyesmit.
Külön figyelmet kell szentelni az ijedős állatoknak – az anyós nem számít bele – és a lehetséges anyagi károk megelőzésének.
Nincs olyan eszköz, ami (szét)szerelést, módosítást, vagy bármi beavatkozást igényelne, ez a művelet már szabálysértést valósít meg.
Minden eszközön lennie kell piktogrammos, vagy írott felhasználási útmutatónak, a nálunk forgalmazott termékek csomagolásán pedig magyar nyelvű tájékoztatónak.
A vásárláskor az eladók kötelesek – KÉRÉSRE – elmagyarázni a működtetést. Nem szabad hanyagul előadott, vagy félig megértett útmutatással vásárolni semmilyen eszközt, a saját és szeretteink biztonsága érdekében ki kell követelni a teljes megértésig terjedő magyarázatot.
NINCS zárt térben használható, vagy KÉZBŐL INDÍTHATÓ eszköz! A termékek többsége zárt térben nem használható, és kézből EGYÁLTALÁN, EGYIK SEM nem indítható! A begyújtott terméktől az ismertetőben megszabott távolságot mindig be kell tartani. (MINIMUM 3-5 m)
Petárda: TILOS
Kezdjük talán gyermekkorom nagy durranásával, a petárdával!
Sok, nagyon sok van belőle forgalomban, pedig Magyarországon tiltott eszköz, és zsíros büntetéseket lehet vele összeszedni. Minden ember, aki csak egy picit is konyít a pirotechnikához, úgy utálja, mint varjú az üvegszemet. Gyakorlatilag debil egyéneknek való, de annál veszélyesebb holmi. Voltam olyan bulin, ahol a matt részeg társaság zárt helyen, terített asztalok között hajigálta a robbanó rudacskákat.
Namármost: a zárt helyen való használat nem csak ennél, hanem minden pirotechnikai eszköznél tilos!!! Garantált halláskárosodást okoz, a füstje kissé mérgező, és az asztalokon, pl. pohárba esve repeszgránátként hat. Lábak közelében sem egészséges, mert nagy ijedelmet és nagy, kék foltokat okoz – szerencsés esetben a használó szeme alatt.
A robbanása mind emberre, mind állatra komoly stresszként hat, és szerintem senki sem szeretne börtönbe kerülni azért, mert egy viccesnek szánt durranás miatt valaki infarktust, sokkot, vagy csonkolt sérülést kap.
A petárda nagyon érzékeny a nedvességre, ami a késleltetőt jó esetben használhatatlanná teszi. A benedvesedett, de utólag kiszáradt (kiszárított) petárda késleltetője viszont jelentősen begyorsulhat, kézben való robbanást okozva. Szép az élet összesen hat ujjal is, kevesebb körmöt kell vágni, csak egyszerre öt sört rendelni macerás. Azt viszont senki sem garantálja, hogy a szemed épp nem lesz rossz helyen a nagy bummnál.
Pörgők, tűzvirágok, vulkánok
A legártalmatlanabb eszközök, kategóriájuk legszebbjei. Kis rudak, esetleg karton kiegészítőkkel, amik a tűzsugarat vagy a pörgést hivatottak szebbé tenni. Szabadban, sík felületen kell beindítani, majd 3-5 lépésről nézni. Ez a távolság túlzónak tűnhet, de a kiáramló gázsugár közel 2000 °C-os, a füstje ártalmas, és a termék a nagy pörgés közben a talaj egyenetlenségeinek ütközve meglepő gyorsasággal “elszaladhat”.
A repülő pörgők (méhek, darazsak, UFO-k)
Már jóval veszélyesebbek. Mivel a kartonból kivágott szárnyacskák garantáltan eltorzulnak, mire felhasználnák, az amúgy is gyenge röpképességük és stabilitásuk teljesen kiszámíthatatlanná lesz. Váratlan röppályákat és egészen valószínűtlen fordulókat képesek megtenni, ezért nagyon kell figyelni rájuk. A szeles helyeken ez fokozottan áll. A hajtómű forró gázsugara adja a baleseti és tűzvédelmi veszélyforrást. Rövid működési idejük miatt azonban nem nagyon tudnak komolyabb kárt okozni.
Rakéták
A hajtóműben lassított égésű, a fejben robbanó lőpor van, a színes effekteket adó borsónyi golyók (szakszóval: csillagok) pedig nehézfémsókkal kevert gyúlékony anyagok.
Nagyon elterjedt, nagyon nagy BUTASÁG, hogy a rakéták pálcáját a földbe kell szúrni. A leszúrt pálcát a hajtómű nem, vagy nagyon nehezen tudja kihúzni a földből. Ha nem repül fel, a rakéta a hajtómű kiégése után a földön robban fel (bont), 2000-2500 °C-on égő csillagokkal árasztva el mindent. Ezek nagyon veszélyesek emberre és állatra, valamint nagy sebességükből adódó erejük és magas hőmérsékletük miatt a leg lehetetlenebb helyeken is behatolnak, és tüzet okoznak.
A nehezen felszálló rakétánál esély van arra, hogy kis magasságban robban fel, ugyanezen hatásokkal.
Másik nagy tévhit, hogy a pálcát rövidebbre törve magasabbra megy, és szebb látványt ad a rakéta. A pálca nem csak az indításhoz ad támasztékot, hanem a röppályán stabilizáló szerepet tölt be. A rövid pálca ezt ugyebár nem tudja, a rakéta bukfencet vethet a levegőben, és a gazdi lába elé is hasalhat, mint egy jó kutya, csak kissé kevesebb örömet okozva.
A rakéta biztonságosan úgy használható, hogy az ünnep előtt egy olyan csövet, amiben vastagságában 2-3szor elfér a stabilizáló pálca, szilárdan rögzíteni kell, de nem függőlegesen, hanem olyan szögben (20-30 fok) megdöntve, hogy az esetleg lehulló rakéta, vagy annak darabja embertől és vagyontárgyaktól biztos távolságra legyen (pl. kertbe érkezzen). A késleltető zöld gyújtózsinórt begyújtva a kezelőnek legyen ideje legalább 10-15 lépésre szaladni.
Fontos tudni, hogy a rakéta stabilizátora visszahullik! Az aerodinamikai ellenállás miatt legvalószínűbben épp függőleges helyzetben, ahogyan a pálca a legnagyobbat tudja ütni -általában a szélvédőre… Másik fontos dolog, hogy nagyobb szélben ne használjuk, mert ez a termék SZEMBE FORDUL a széllel, és váratlan helyeken érhet földet.
Telepek, sorozatlövők
Ezek leginkább egy színes papírba burkolt téglához hasonlítanak. Kaliberük pár millimétertől a 45 mm-ig, áruk pár száz forinttól a csillagos égig terjed. Oldalukon, mint minden piroterméknek, a zöld késleltető-gyújtózsinór.
Érdekes módon a kisebbekkel több gond van, mint a nagy kaliberekkel. A kicsik ugyanis könnyebbek, és könnyebben felborulhatnak.
Működés közben ezek a pukkancsok amolyan sorozatvetőként működnek, a gyárilag sorba kötött csövek közt végigmegy a láng, sorban elsütve mindegyiket. A kilőtt csövet újratölteni szigorúan tilos, de kis rakéta indításához, a pálcát belehelyezni (kizárólag egyben hagyott kockaként) megfelelőek. A működés közben a gyártásból származó agyagtörmelék, kartondarabkák hullhatnak vissza, szemetelve és ijesztgetve a nézőket. Ezért, és főként a gyakran előforduló alacsonyan bontó csövek miatt nagyon fontos, hogy megfelelő távolságból (min. 20 lépés) nézzük. Nagyon jó dolog, ha nehezékkel (tégla, betondarab, nagyobb jégtömb) két oldalról, de minimum a nézők oldaláról megtámogassuk. Földbe vert karóhoz, oszlop lábához kötni (dróttal, szigetelő szalaggal) is jó lehet, figyelve, hogy a drót ne roppantsa be a kis csövek oldalát. Nagyon kell figyelni a felette levő távvezetékre, faágra, épületrészre, mert ezek balesetet okozhatnak. Egyes termékek gyárilag úgy vannak tervezve, hogy az utolsó csövek közel egyszerre süljenek el. Néha előfordul, hogy a gyártás során lőpor szóródik a termék belsejébe, a csövek közé, és gyors, szabálytalan, de nagyon látványos működést eredményez.
Fontos, hogy a kilőtt (-nek látszó) telepeket legalább tíz percig ne közelítse meg senki, mert ha a gyújtózsinór gyárilag belül sérült, a fölé hajló embert váratlanul meglőheti. A teljesen kilőtt telepek a lakossági hulladékgyűjtőbe dobhatók, de senkinek sem ajánlom, hogy akár ezeket elégetni próbálja. Az észrevétlen maradt, besült csövek ugyanis akár több hónapnyi ázás-fázás után is elsülhetnek a tűzben. (Magam kezdő pirotechnikusként a homlokom közepébe így kaptam egy szép zöld lövést.)
Római gyertyák
Ezek tulajdonképpen a telepek függőleges változatai. Az egyes töltetek egymás felett vannak elhelyezve, csövenként átlagosan 6-12 effekttel. Nagyon rossz szokás, hogy ezeket kézben fogva, amolyan varázspálcaként suhogtatják, a véletlenszerűen szétrepülő töltetek pedig alaposan megmozgatják az őrangyalokat. Láttam már olyan agyatlanokat, akik puska módra fogták, és egymásra, vagy célba lövöldöztek ezekkel. A veszélyét az adja, hogy az első töltetek még viszonylag rövid csőből repülnek ki, és nem jutnak messzire a felhasználótól. Másik veszélye, hogy az egymás fölé helyezett, préselt töltetek közül működési hiba esetén több is elsülhet egyszerre, felrobbantva a csövet, meg azt, aki épp szorongatja.
A helyes működtetéshez, karóhoz, oszlophoz, padhoz kötve (nem beroppantva a csövet, és mindkét végén megkötve!), vagy csőbe állítva, megfelelő távolságból nézhető.
Vetőcsövek, bombák
Ezek nagyobb kaliberű, 36-45 mm-es bombákkal telepakolt csomagok, amiben egy darab cső van összesen. A felhasználó a csövet szilárd talajra helyezi, lehetőleg lesúlyozza, vagy körbetámogatja, majd beleenged egy (!!!!) darab bombát, meggyújtja a késleltetőt, és fut, mint a nyúl. A bombák egygombócos fagyira hasonlítanak, talpas tölcsérben. Ahogy a fagyinál, itt is a “tölcsér” kerül alulra, a gombóc felülre. Az egész úgy van szerelve gyárilag, hogy ha megfogjuk a gyújtózsinórt, a helyes irányban áll a bomba, csak be kell engedni a cső aljáig, figyelve, hogy tényleg az alján koppanjon. A késleltetőt egyenesre kihúzva, a cső szélén lefelé hajtjuk, meggyújtjuk, és a védőtávolságon kívülről (20-30 m) megvárjuk, hogy elsüljön. (15-20 másodperc)
A csövet szilárd alappal, kissé a nézőktől távolodó irányban icipicit meg is dönthetjük, az esetleges visszahullás okozta balesetek elkerülésére. Ilyenkor (is) érdemes feldőlés ellen rögzíteni.
Mivel ez a termék tartalmazza a legtöbb robbanóanyagot, ez okozhatja a legnagyobb bajt is. Ha jól emlékszem, 2008-ban volt egy baleset, mikor a részeg társaság egyik tagja ilyet próbált használni, és bódulatában valamiért a cső fölé hajolt. Azt csak legenda szintjén hallottam, hogy a kirepülő bomba a szájába hatolt, és ott robbant fel: az viszont biztos, hogy ez volt az akkori híradók vezető híre, halálos balesetként.
Ennél a terméknél nagyon fontos, hogy a cső jó állapotban legyen. A használat során az alja kirepedhet, vagy ha nedvesség érte, ki is szakadhat: ekkor tovább használni szó szerint öngyilkosság. Más termékből származó csövet akkor lehet használni, ha az jó állapotban van, és a bombák átmérője (rajta van a csomagoláson is!) ugyanaz. Megelőzésként, pl. széles dobozzáró szalaggal, 10-20 menettel körbetekerhetjük, de csak a kifogástalan állapotú csövet. A sérült csövet így javítani tilos! Ugyanolyan átmérőjű, ház körül talált csövet semmiképp se használjunk, mert ezek robbanásállósága nem felel meg a követelményeknek. Még vastag falú fémcsövet se, mert a csőnek az alja zárt kell legyen, és mert véletlen robbanáskor (szakszóval csőbontáskor) repeszbombaként hathat.
Gáz-riasztó fegyverbe való rakéták, jelzőfények
Bódi Róbert kiegészítése: “Létezik még egy pirotechnikai kategória, ami azért szintén elterjedt: a gáz-riasztó fegyverekből kilőhető, I. kategóriás és egész évben szabadon tartható pirotechnikai eszközök. Az ezekkel kapcsolatos tudnivalók: az ilyen pirotechnikai eszközöket csak KÜLÖN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ fegyver- és/vagy pirotechnikai eszközöket árusító üzletből lehet megvásárolni!! (Jellemzően ilyen eszközöket az ideiglenes, utcán árusító üzletek nem forgalmaznak/nem is forgalmazhatják.) Az ilyen eszközöket árusító üzleteket a Rendőrség és a Katasztrófavédelem külön ellenőrzi és az üzletek részére külön engedélyt ad ki. Ezek az eszközök egész évben szabadon tarthatóak! Felhasználni viszont csak magánterületen lehet! Jellemzőik: 15 mm átmérő (ritkábban: 9 mm-es, pl- Berloque pisztolykákhoz).
Működtetése: a kilövésükhöz gáz- és riasztófegyver szükséges. Ezek a fegyverek szabadon megvásárolhatóak – engedély nélkül-, de közterületen viselni csak REJTVE ÉS A RENDŐRSÉGTŐL KIVÁLTOTT ENGEDÉLY BIRTOKÁBAN SZABAD! Az ilyen fegyverek közül is csak azok alkalmasak, direkt a gáz-riasztó fegyverekhez ALKALMAS tüzijáték kilövésére, amelyek csövében gyárilag menetet alakítottak ki és a fegyver rendelkezik, direkt a menethez igazított toldattal/vetőcsővel! Az ilyen fegyverből tüzijáték rakétát kilőni: csak magánterületen SZABAD, alkohol- és más pszichotróp anyag a felhasználás idején nem lehet a szervezetben! A kilövéshez KIZÁRÓLAG CSAK LŐPORT TARTALMAZÓ RIASZTÓPATRON (szintén engedély nélkül, fegyverboltból megvásárolhatóak, szavatossági idejük nincs) betárazásával/elsütésével SZABAD. A rakétát a vetőcsőbe kell behelyezni (NYITOTT FELÉVEL LEFELE), majd nyújtott karral, a fej fölé, függőlegesen tartva lehet a lövést leadni. (1 rakéta=1 lövés=1db riasztópatron) A rakétát a vetőcsövön keresztül kiáramló torkolattűz gyújtja be. Az ilyen rakéták szavatossági ideje fel van tüntetve a csomagoláson és általában a gyártástól számított 3 év. Száraz, hűvös helyen célszerű tartani őket, éghető anyagoktól távol, elkülönítve a riasztópatronoktól. A kilövésükhöz szükséges gáz-riasztó fegyvert és riasztópatron a felhasználás helyére /SZIGORÚAN MAGÁNTERÜLETEN!! elcsomagolva, töltetlenül (külön a fegyvert és a töltényt!! (EZ NEM LŐSZER!!!), dobozában lehet szállítani. Ehhez engedély nem kell, csak a VISELÉSHEZ!!”
‘gusztushúsz
Nagy szívfájdalmam, ahogy az augusztus huszadikai tűzijátékoknál a tv-stúdiókban ülő nagyokosok kommentálják a műsort. Legalább egyetlen egyszer megkérdezhetnének egy hozzáértőt, aki elmagyarázná, hogy a nagy tűzijátékokon sem rakétát, sem petárdát nem lövöldöz fel senki. Az alacsony effektekhez hagyományos kicsi, vagy épp hatalmas, közembernek nem megvehető telepeket, a még nagyobbakhoz bombákat lőnek, amik kalibere 50-500 (!!) mm-ig terjedhet. Ezek már komolyabb darabok, házilag semmiképp sem ajánlom, mert a vetőcsövek felállításánál komolyabb szempontokat is figyelembe kell venni: 100 mm átmérőnél csak a cső visszarúgása kb. 6 tonna, vagyis a vékonyabb betont, födémet betörheti, a nem szabvány csövet apróra robbanthatja! Egy alpesi síparadicsomban az 500 mm-es (2 m hosszú) vetőcső gyakorlatilag átfúrta magát a méteres, letaposott havon, úgy kellett kiásni.
Hibás termékek
A rendellenesen működő, el nem működött terméket (pl. beégett gyújtózsinórral sem működött, vagy leállt telep, visszahullott termék) legalább egy órán át nem szabad megközelíteni! Közterületen figyelni kell arra is, hogy nehogy valaki ellopja, magában okozva később kárt. Ha a terméken izzó törmeléknek, parázsló gyújtózsinórnak a legkisebb jelét is látjuk, annak eltűnte után számoljuk az egy órát. Lehetőleg minél később menjünk a közelébe, és a maradékot mások által hozzá nem férhető helyen, szabad ég alatt kell elhelyezni, majd január elején a vásárlás helyére, vagy egy nyitva tartó elárusító helyre vissza kell vinni. Újra begyújtani, “megszerelni” semmiképpen sem szabad, jó eséllyel kézcsonkolásos baleset lesz belőle. A besült termékeket kukába dobni aljas és felelőtlen dolog, mert a köztisztasági dolgozókat veszélyeztetjük vele.
A pirotechnikai termékek közül a szilveszterkor megvásárolható és használható II. és egyes III. kategóriába (= csak szilveszterkor várásolható/tartható/használható) tartozó terméket fel nem használás esetén vissza kell(ene) vinni az elárusító helyre, ahol az eladóknak kötelessége azt (pénz visszafizetése nélkül) visszavenni, és a következő szezonig díjmentesen tárolni.
Az I. kategóriába tartozó termékek év közben is – megfelelő boltokban, 18 év felettiek által szabadon megvásárolhatók, és a biztonsági szabályok, valamint a helyi vonatkozó szabályok (pl. helyi csendrendelet) betartásával szabadon használhatók.
A cikkmegosztására MEGKÉREK mindenkit, hogy minél kevesebb baleset történjen!
JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNVA:
BUDAI FERENC
PIROTECHNIKUS
