Egy spanyol a Wehrmacht szolgálatában – Astra 300

Másolások után eredeti

A huszadik század elején Spanyolország, pontosabban Baszkföld volt a fegyveripar akkori Kínája. Ugyanis lemásoltak mindent, amihez hozzáfértek, és hangzatos márkanevek alatt elárasztották vele a piacokat. Volt ibériai Colt, Smith and Wesson, Webley, de leginkább a Browning zsebpisztolyok tömeggyártása öltött elképesztő méreteket. Az első világháborúban a fegyverhiánnyal küzdő franciák százezerszám vették a 7,65 mm Browning kaliberű zsebpisztolyokat, melyek a Browning/Colt M1903 és 1908 többé-kevésbé módosított klónjai voltak. A 6,35 mm Browning M1906 helyi másolatai pedig oldalakat töltenek meg határozókönyvekben. Természetesen semmiféle licence-díjat soha nem fizettek senkinek a helyi kisüzemek.
Ellenben születtek ott sajátnak tekinthető konstrukciók is, ezek közül figyelemreméltó az Astra ezen típuscsaládja. Sokféle méretben és kaliberben készültek. Az Astra 300 volt a kistestvér 7,65 mm Browning és 9 mm Browning Short lőszerhez. Míg a nagyobb Astra 400 9 mm Largo (9×23 mm, 9 mm Bergman Bayard, mely hazájuk rendszeresített pisztolylőszere volt sokáig) üzemanyaggal működött, és a legelterjedtebbnek tekinthető. Ez a verzió szükség esetén működött 9×20 mm Browning Long, 9 mm Luger és 9 mm Steyr lőszerrel is.
Az Astra 600 a 400-assal azonos volt, de 9 mm Luger (9×19) tárat és 15 mm-rel rövidebb csövet/szánt kapott.

A német kapcsolat

Az 1936?1939 között polgárháború dúlt spanyol honban, melybe a Szovjetunió és a náci Németország egyaránt beavatkozott, értelemszerűen nem ugyanazon az oldalon. Ez mintegy a később, a második világháborúban használt fegyverek és harceljárások főpróbájaként is funkcionált. A mi szempontunkból ez két dologban érdekes, egyrészt hogy rengeteg Astra pisztolyt is használtak a harcokban, másrészt, hogy a polgárháborúból Franco tábornok félfasiszta rendszere került ki győztesen.
Emiatt aztán a második világháborúban a függetlenségét szerencsésen megőrző Spanyolország rendszeresen szállított fegyvert a németeknek. Mindannyian tudjuk persze, hogy hivatalosan a P08 hadipisztolyt már 1940-nel kezdődően a Walther P38-cal váltották le a németek. Azonban hiába futott csúcsra a termelés az összes német fegyvergyárban, ezekből, de más hazai típusokból sem tudtak sosem eleget gyártani.
Így aztán a németek minden elképzelhető és elképzelhetetlen pisztolyt összelapátoltak a megszállt országokból, illetve importáltak a csatlós államokból hatalmas mennyiségben (például Magyarországról FÉG 37M-eket).

Mennyiségek

A spanyolok hozzájárulása a németek háborújához a Guernica városában működő Unceta y Compania S. A. által gyártott Astra pisztolyokat jelentette a maroklőfegyverek terén. A fontosabb a 9 mm Luger 600-as modell volt, melyből kb. 60 ezer került germán földre, de csak 10 500 db 1945 májusa előtt.
A hadipisztoly nagyobb praktikuma ellenére a kisebb Astra 300-as zsebpiszto-lyokból szállították a nagyobb mennyiséget, 63 ezret 9 mm Kurz és 22 ezret 7,65 mm Browning kaliberben.
Összesen 153 ezer darabot gyártottak a típusból, így a többség láthatóan a Wehrmachthoz került.
A harmadik birodalom bukásával azonban nem ért véget az Astra pisztolyok németországi karrierje. A megszálló hatalmak ugyanis megtiltották egy időre a németeknek a fegyvergyártást, sőt azt is, hogy a zónák rendőri erői egyáltalán német gyártmányú pisztolyt használjanak.
Ekkor ismét ? többek között ? a spanyol pisztolyok kerültek képbe, mert számos német helyi rendőrség még 1945 után 5?15 évvel is Astra vagy Star maroklőfegyvereket volt kénytelen használni. Az Astra 300 utódmodellje a 3000-es típus volt, melyet 1946?1956 között gyártottak sokkal kisebb számban. Ennek a tárkioldója lett nyomógombos.
Maga az Astra fegyvergyár egészen az 1990-es évekig működött, de aztán csődbe mentek. A 2010-es IWA-n egy svájci cég mutatkozott be ismét a régi névvel és logóval M16/AR?15 alapú öntöltő puskákat és M1911 klónokat bemutatva.

Szabad tömegzáras

Az összes ezen típuscsaládba tartozó Astra pisztoly közös jellemzője, hogy szabad tömegzárasak, kalibertől függetlenül. Ez a 9 mm Luger és Largo lőszerek esetében nagyon nehéz szánt és brutális erejű helyretoló rugót eredményezett, valamint virgonc hátrarúgást. Egyszerűen nincs rá magyarázat, hogy a spanyol mérnökök miért döntöttek ezen konstrukció mellett. Az egyszerűbb szerkezet nem elég indok, hiszen mint látható majd, a részleges szétszerelést például alaposan megbonyolították.
A kipróbált 9 mm Browning Short lőszeres, kisméretű Astra 300-nál már persze nem okoz gondot a szabad tömegzár, hiszen a lőszer is gyengécske. Ennek ellenére a helyretoló rugó valamiért itt is bitangerősnek tűnik.
A pisztoly egyébként a fa markolathéjaktól eltekintve teljesen acélból készült, így kis méretei ellenére igencsak súlyos.
Az elsütőszerkezet belső kakasos, csak single action elsütőszerkezetű, így az a német hadfi, akinek egy PP jutott, vélhetően sokkal boldogabb volt. A hengeres szánszerkezet teljes zártságának megvan persze az az előnye, hogy szennyezés szinte nem juthat be egyáltalán. A pisztolyon van markolat- és tárbiztosítás is, így a biztosítást nem aprózták el, csak éppen semmit sem nyertek vele igazán.
Az Astra 300 tárja egysoros, és minden szakirodalmi adat szerint 7 lőszer fér bele, de nekünk hatnál többet sehogy sem sikerült begyömöszölni. A 7,65-ös változatnál hihető az eggyel nagyobb ?tűzerő?. Mivel csőre töltve nem lehet biztonságosan viselni, így eléggé csekély a 6 lőszer hadipisztolyként vizsgálva. A tárkioldó a markolat alján, oldalt van, nem éppen az ösztönös és gyors újratöltést segíti elő. Itt helyezkedik el még egy szíjkengyel is, ami egy zsebpisztolyon ? a katonai múlt ellenére ? inkább megmosolyogtató.
Érdekesség még a pisztoly biztosítókarja, mely az elsütőbillentyű mögött-fölött, a bal oldalon kapott helyet. Ez felfele fordítva biztosít. Cső alá töltött fegyvert is bebiztosíthatjuk, de minek, viszont csőre töltéskor a hátramozgó szán automatikusan átfordítja a biztosítókart tüzelési helyzetbe.

Rugós kilövőszerkezet

A kis pisztoly élemedett kora (65 évesnél idősebb) ellenére kifejezetten jó állapotú, és a kidolgozási minőség is rácáfol az amerikaiak körében oly gyakori spanyol fegyver szidalmakra.
Ellenben amikor a részleges szétszerelésre került sor, magunk is lelkesen szidtuk a rég meghalt tervezők még régebben meghalt anyukáit.
Itt a töltetlenség ellenőrzésével kezdünk természetesen.
A szétszereléshez az nyilvánvaló, hogy a cső körül levő két acélgyűrűvel kell machinálni, de szabad kézzel ez nem megy, brutális rugóerők és kicsi felületek okán. Ekkor jön segítségünkre a tár (és ezáltal garantálja, hogy az ne maradhasson a fegyverben), ugyanis a tárfenék félkör alakú nyelvével lehet lenyomni a belső csővezető perselyt, hogy a külsőt negyed fordulatot elfordíthassuk.
Ekkor az zzzzzzuuummm elrepül és pinnnggggg becsapódik 6 méterre. De a tervező mamája nem tehet semmiről, nem volt még korszerű fogamzásgátlás anno.
Miután az alkatrészeket megkerestük, a szánt hátrahúzzuk, és elforgathatjuk a csövet a torkolatnál levő érdesítéseknél fogva. Ezután szépen előreengedhetjük a komplett felsőrészt.
Összerakáskor a szánon és a tokon jobb oldalt levő kis illesztőjelek segítenek abban, hol kell a szánt tartani, hogy a cső visszaforduljon a tokon levő bemarásokba. A fegyvercső tehát kiszerelhető, de lövés közben nem mozog.

Működik

Az ilyen korú pisztolyok esetében nem lepődik meg az ember néhány csukláson. Azonban az Astra 300 hibátlanul küldött ki egy doboznyi FMJ-lövedékes 9 mm Browning Short lőszert.
A pontos lövésben a kisméretű irányzékok és a kemény (bár rövid úton működő) elsütőszerkezet is akadályozó tényezőként merült fel.
A hátrarúgás nem vészes, kicsit pattogós, de inkább emlékeztet egy 7,65-ös Walther PP-ére, semmint egy 9×18 Makarov PA63-éra.
A pisztoly fogása közepes méretű kéznek rendben van, még az enyhén megrepedt (de eredeti) markolathéj sem feszélyezett.
A szórásra azt mondanám, hogy jó fényviszonyok mellett 10 méterről 5 lövésből 5 fejlövés nem okozna gondot, de 25 méterről már valószínűleg igen.
Érdekes volt még, ahogy gép-
kocsiszélvédőn átlőve a lövedékköpenyt, teljesen lehámozta az üveg az ólommagról, de valljuk be, egy jeep megállítására inkább az MG42 alkalmas.

Gyűjteménybe való

Az Astra 300 már fénykorában sem volt korszerű és hatékony hadipisztoly, sőt, önvédelmi se nagyon, hiszen ennél laposabb és könnyebb a ráadásul tűzkészen hordható Walther PP.
Ellenben volt belőle több tízezres szállítmány és alapvetően működött. Ma inkább csak fegyvertörténeti kuriózum, lábjegyzetecske a második világháború történetében. Természetesen a terület gyűjtőinek egy szerencsésebb történelmi fejlődésű országban kihagyhatatlan darab!

Vass Gábor

(Köszönjük a tesztfegyvert a dorogi lőtérnek! www.dorogloter.hu)