Ebben a cikkben a Ceska Zbrojovka fegyvergyár CZ-P10C Optic Ready Suppressor Ready modelljét valamint a szintén csehországi székhelyű G.I.S. hangtompító gyártó PSR9 STANDARD típusát teszteljük.
(Ez a cikk nyomtatott Kaliber magazinban nemsokára megjelenő teljes cikk rövidített változata!)
A CZ P-10 modellcsalád és az OR SR verzió
A Kaliber magazinban a P-10C modell tesztjéről a 2018. novemberi lapszámban már részletesen foglalkoztak. A tesztfegyver jellemzői – a red dot és hangtompító rögzítés lehetőségét kívéve- mindenben megegyeznek az alapmodellel: a P-10 fegyvercsalád tagjai félautomata működésű,rövid csőhátrasiklásos-merev reteszelésű (Browning-SIG), ütőszegtípusú elsütőszerkezettel szerelt pisztolyok.
Cikkünk főszereplője red dot felszerelésére előkészített szánszerkezettel illetve hangtompító vagy kompenzátor rögzítésére is alkalmas, menetes csővéggel és magasított nyílt irányzékkal kerül gyártásra.
A szánszerkezet tetején lévő bemarást egy takaróelem fedi le melyet két torx csavar rögzít, ennek helyére illeszthető a felszerelni kívánt red dot típusával kompatibilis adapter lemez.
A magasított, 3 lumineszkáló ponttal kontrasztosított nyílt irányzék lehetővé teszi, hogy meghibásodott vagy sérült red dot esetén is tudjuk használni az irányzékokat (ezt jelenti a co-witness kifejezés). Míg a fegyvercső egy alap P-10C esetében 102, addig ennél a típusnál 122 milliméter hosszú. A csővégen található ½”x28 UNEF menetet egy menetvédő csavar óvja a sérüléstől melynek végén -az esetleg szennyeződéstől megszorult védőcsavar szerszámmal történő fellazítását elősegítendő- keresztirányban két bemarás található. A részleges szétszereléshez a menetvédőt le kell csavarni a csővégről.
Hangtompítók működési elve és a G.I.S. pisztoly hangtompító
Hosszú időnek kellett eltelnie 2023 novemberéig, amikor végre Magyarországon is lehetővé tette a jogalkotó a vadászok és sportlövők számára hangtompító megszerzését és használatát. Az eszköz működési elve nagyon egyszerű: a hangtompító tulajdonképpen egy tágulási tartály, mely megakadályozza a lövést követően a fegyver csövéből kiáramló forró lőporgázok jóval hidegebb légtömeggel való azonnali találkozását valamint szerkezeti felépítéséből adódóan áramoltatja és ezzel hűti azokat. Ezzel lecsökkentve a torkolati dörejt és torkolattüzet. Hollywoodi mítosz, hogy a lövés teljesen hangtalan lesz ugyanis a fegyver működéséből származó hangot (szán- vagy zármozgás), valamint nem szubszonikus lőszer alkalmazása során a lövedék hangsebesség határának átlépésekor fellépő hangrobbanást sem képes megszüntetni. Ez 20 Celsius fokos levegőnél, tengerszint környéki nyomás mellett kb. 340 m/s-nál következik be.
A modern hangtompítók különböző felépítésűek lehetnek, szétszedhetők vagy egybeszereltek illetve a fegyvercsőre sokféle rögzítési lehetőséggel rendelkeznek. Azonban fontos tudni, hogy a szabad tömegzáras maroklőfegyverhez használt (például a Walther PP-rendszerű öntöltő pisztolyok) hangtompító nem kompatibilis a merev reteszelésű, csőhátrasiklásos fegyverekkel mint amilyen tesztünk alanya is. Még ha rögzíthető is a fegyvercsőre a megegyező menet miatt, szinte minden lövéskor akadályt fog előidézni vele a pisztoly. Ugyanis az öntöltő maroklőfegyverek tervezésekor kizárólag azok szánszerkezetének illetve csövének súlyát “hangolják össze” a helyretoló szerkezet rugó erejével. Azonban a hangtompító nem csak megnöveli a hátrasikló és lebillenő cső súlyát hanem tömegénél fogva lefelé is húzza azt. Megnő a súrlódás fenti alkatrészek között amiből következik, hogy a lőszer lőportöltete által adott impulzus a fegyver működtetését már nem vagy nem megfelelő dinamikával képes elvégezni, a fegyver pedig elakad.
Ezért a merev reteszeléssel rendelkező öntöltő maroklőfegyverekhez a megfelelő működés miatt úgynevezett Nielsen szerkezettel ellátott hangtompítókat javasolt használni. Ez nem más mint egy impulzus növelő konstrukció (“booster”) amely a hangtompítóba áramló lőporgázok erejét használja fel a fegyvercső hátrasiklásának elősegítésére.
Nielsen-szerkezet
A Nielsen szerkezet egy fődarabból/testből, egy bordázott végű dugattyúból illetve annak visszatérítő rugójából és a szerkezet rögzítőcsavarjából áll. A dugattyú egyébként egy AR rendszerű karabély forgó zárfejére emlékeztet leginkább. A Nielsen szerkezet fődarabjának belsejében a dugattyú oldalmozgását egy függőlegesen a bordák közé benyúló imbusz csavar akadályozza meg.
Lövés leadásakor a fegyvercsővel összekapcsolt dugattyú a hangtompítóba beáramló lőporgázok erejét hátrafelé ható impulzussá alakítva segíti a fegyver megfelelő működését, majd a rugó ellenében visszatér nyugalmi helyzetébe.
Amennyiben a dugattyú 12 bordája közül az éppen használt már túlságosan elkopott, a nagyobb oldal mozgás miatt a lövedék becsapódási helye oldalban eltérést mutat a célzott ponttól.
Ebben az esetben a kezelő a fegyverre szerelt hangtompítót előrefelé -a dugattyú rugója ellenében- meghúzza, elfordítja majd visszaengedi a dugattyú következő állásába. Ezek 1-12-ig számozással vannak jelölve a Nielsen szerkezet külső homlokfalán. A hangtompító többi része már nem tartalmaz különlegességet: a tubusban találjuk a lőporgázokat terelő csészéket/lamellákat és végül a záróelemet.
G. I. S. PSR9
A cseh Zákolany városában működő G.I.S. 2021 óta van jelen a hangtompító gyártásban, melyeket a peremgyújtású lőszert tüzelő pisztolyoktól a sorozatlövő fegyvereken át a puskákig kínálnak többféle menettel, acél vagy dúralumínium anyagból készítve.
Az öntöltő, 9×19 mm űrméretű pisztolyokhoz való PSR9 hangtompítókat kétféle színben és méretben, többféle menettípussal is gyártják. Tesztalanyunk a hosszabb STANDARD kivitel mely dúraluminiumból készült anodizált felülettel, hangtompítási mértéke pedig kb. 32 dB a COMPACT kivitel kb. 28 dB-es csillapítási értékével szemben.
A PSR9 STANDARD hangtompítóban 6 darab terelőcsésze található melyekből az egyik rozsdamentes acélból készült. Összeszereléskor ezt kell mindig a Nielsen szerkezet után (amely tulajdonképpen az expanziós tér is egyben) közvetlenül elsőnek elhelyezni -a nagy hő és nyomás terhelés miatt- és csak ezután következnek a szintén dúralumíniumból készült csészék melyek bemarásokkal kapcsolódnak egymásba. A terelőcsészék oldalán nyílások találhatóak, amelyek elősegítik a lőporgázok palást menti áramlását.
Homlokfala – mely Seeger-gyűrűvel rögzül a záróelembe -cserélhető. A lövészet alkalmával érdemes 20-30 lövésenként ellenőrizni és ha kell utánhúzni az összes menetet, mivel azok az első használat során meglazulhatnak.
Lövészet hangtompítós pisztollyal
A lövészetre a Defex Range lőtéren került sor, két fajta 9×19 mm-es lőszert alkalmazva: Geco 8 grammos FMJ lövedékes valamint a Magtech Subsonic 9,5 grammos FMJ Flat lövedékkel szerelve. Mindkét lőszer fajtából 50-50 darab került felhasználásra.
A fegyverünk hangtompítóval való felszerelése előtt végezzünk alapos töltetlenség ellenőrzést, hiszen mégis csak a csőtorkolat elé fogunk nyúlni, majd ezután eltávolítjuk a menetvédőt és a helyére feltekerjük a hangtompítót.
Miután a hangtompító a helyére került rögtön szembesülünk vele, hogy a jelentősen orrnehézzé vált fegyveren a magasított irányzék elemek és a hangtompító tubusa bizony nagyjából egy magasságban van, mely elsőre zavaró lehet. Ennek ellenére egy kis gyakorlás után már tudni fogja a lövő hova és hogyan kell céloznia-gyakorlatilag a hangtompító tetején végignézve. Ezzel a módszerrel a 3-4 méterre kiragasztott 20 mm átmérőjű találatragasztó gond nélkül eltüntethető az egybe szakadó találatokkal – helyes elsütőbillentyű kezelés esetén.
Azért, hogy távolabbról is kipróbálásra kerüljön a hangtompítóval felszerelt fegyver pontossága, 15 méter távolságról indulva lövéseket adtam le egy 21×30 centiméteres (A4 lapméret) fém kongatóra majd találat esetén 1-2 métert hátralépve ismét lőttem.
Még 65-70 méterről is sikerült így találatot elérni – ilyen távolságon viszont már kellett egy “spotter” aki figyelte az esetleg cél mellé becsapódó lövéseket és ezzel segítve a irányzás korrigálását.
Ugyanis ekkora lőtávon már tényleg semmit nem látni a hangtompítótól. Fentiekből megállapítható, hogy a hangtompító felszerelése egyáltalán nem ront a fegyverünk pontosságán, csak a célzást nehezíti meg kissé. Lövés közben egyébként egy érdekes, hullámzó mozgása van az orrnehéz és felettébb hosszúvá vált fegyvernek. Az éles durranásból pedig – szubszonikus lőszer használatával – inkább egy hangosabb csattanás hangjává szelídül a torkolatdörej. Mivel szabadtéren történt a lövészet ezért a hangsebesség feletti Geco lőszerrel – a fültokot levéve – sem volt zavaró a lövések hangja. Ehhez tudni kell, hogy a 9×19 mm-es lőszer kb. 160 dB hanghatást produkál a 112 mm-es csőhosszból lőve amiből a G.I.S. hangtompítója nagyjából 32 dB-t képes levenni. Az így kapott érték 130 dB körül mozog, ami az emberi fül fájdalom küszöbét és halláskárosodási határát is jelenti, mely elsősorban zárt térben lehet káros. Szabadtéren ez még nem annyira zavaró, de természetesen a hallásvédelem így is ajánlott. Két ember közötti beszélgetés egyébként kb. 60 dB zajszintet jelent.
Más a helyzet a szubszonikus lőszernél. A nehéz, 9,5 grammos lövedék már nem lépi át a hangsebességet így hangrobbanás sincs, ennek köszönhetően pedig a lövés hangja már szabadtéren abszolút elviselhető, zárt térben pedig hallásvédő nélkül sem kapunk azonnal halláskárosodást a lövéstől. Ettől függetlenül mindig viseljük a védőfelszerelést! A lövészet során a fegyverrel akadály nem volt, végig megbízhatóan dolgozott együtt a két eszköz.
Összegzés, pénzügyileg is
A hangtompítós fegyverrel való lövészet nagyon élvezetes, valamint egészség- és környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható előnyt jelent. Az esetleg lakott terület közelében lévő lőtér üzemeltetője is hálás lesz: a hangtompító használatával elkerülhető a lakosságot érő zajterhelés miatti panaszáradat és így a lőtér esetleges bezárását követelő petícióktól sem kell tartani. Mindez mennyibe kerül? A CZ P-10C OR SR változata 410 ezer, míg a G.I.S. PSR9 STANDARD pisztoly hangtompító kereskedelmi ára 250 ezer forint körül mozog jelenleg.
Leib Andor