Brazil Glock – Taurus 24/7

Mindenki akar egy szeletet a tortából

Az 1980-as években kezdődött a műanyag tokos pisztolyok igazi sikertörténete, bár a HK-nak korábban is volt ilyen fegyvere (VP70Z), a koncepciót igazán az osztrák Glock vitte sikerre. A recept – látszólag – egyszerű volt: acélbetétekkel megerősített könnyű és olcsó műanyag tok, kétsoros, nagy kapacitású tár és kakas nélküli, ütőszegtípusú elsütőszerkezet.
Nem csoda, hogy sorra kezdték el másolni a többi gyártók is, persze nem mindig sikerrel. Érdemes röviden átfutni a főbb konkurenseken – a vázolt közös műszaki paraméterek mellett.
Vegyük elsőként például azt a céget, melyet a Glock és a többi “wondernine” öntöltő letaszított az amerikai szolgálati oldalfegyverek legfontosabb szállítójának trónjáról.
A Smith and Wesson első ilyen fegyvere a Sigma-család lett, melyek gátlástalanul koppintották a Glockokat.
A szabadalmi jogviták mellett azonban sikerült minden szempontból alulmúlni az eredetit, rosszabb sütés, rosszabb ergonómia, rendszeres műszaki problémák. A többször átalakított konstrukció ma is kapható igen olcsón, és pár éve az afgán rendőrségre sóztak rá egy nagyobb tételt.
A következő próbálkozás (majdnem 10 évvel később), az M & P már sokkal jobban sikerült (talán jobb is lett, mint az osztrák), nem is maradtak el a rendvédelmi megrendelések az USA-ban.
A másik nagy amerikai pisztolygyártó, a Ruger csak 2007-ben mutatta be a saját kakas nélküli műanyag tokosát, az SR9-et. Aztán mivel időnként magától elsült, így az első szériákat visszahívták. Az SR9 ergonómiája egészen jó lett, és polgári piacokon szépen is fogy, de nagyobb, komolyabb rendszeresítésről nem nagyon csordogálnak hírek.
Európában a Walther már az Umarex-rezsim alatt, de még 90-es évek közepén dobta piacra a P99-et, mely elért bizonyos népszerűséget (még SW99-ként is árulták más designnal). Lengyelországban licenc alapján gyártják és használják a rendőrségnél. De csak a 21. századi alapos áttervezés és “kétkezesítés” után vette meg néhány nagyobb germán tartományi rendőrség.
A másik osztrák, a Steyr is próbálkozott az M és S modellekkel, illetve azok korszerűsített változataival, de hiába voltak ezek egyébként jó fegyverek, a piacnak nem kellettek. Ma már amerikai importőrük sincs, a főtervező Willi Bubits pedig az Egyesült Arab Emirátusokban hozott létre fegyvergyárat pontosan ilyen pisztoly, a Caracal gyártására, mely az arab világban szépen fogy.
A másik nagy múltú cég, mely kudarcot könyvelhetett el ilyen fegyverrel, az a cseh CZ volt, a 100-as sorozattal, mely pisztolyok rondák, rossz sütésűek és kétséges tartósságúak voltak. Rég nem gyártják őket, a CZ maradt a kakasos elsütőszerkezetnél.
A Glock után második legsikeresebb európai versenyző a friss horvát HS, melynek pisztolyát Springfield XD néven vitte sikerre az importőr a tengerentúlon. Elsősorban a polgári fegyvertartók körében eladási darabszámaik a Glockéval vetekednek az USA-ban. Mi is teszteltük nemrégiben a legfrissebb, XD-M-verziót, és valóban az egyik legjobb műanyag tokosnak találtuk.
Érdekes, hogy nincs jelenleg kakas nélküli műanyag tokosa a nagyok közül a SIG Sauernek, a HK-nak és a Berettának sem.

24/7

A 24/7 a Taurusnak sem az első próbálkozása az ütőszegtípusú elsütőszerkezetű műanyag tokosok világában. Az 1998-ban bemutatott Millennium, majd Millennium Pro sorozatra épül (igen, ott is voltak kezdetben műszaki problémák). Azok karakteresen szubkompakt önvédelmi modellek voltak, de 2004 után a 10-lőszeres tárkapacitás-korlátozás az USA nagy részén megszűnt, érdemes volt kifejleszteni a nagyobb testvéreket, immár akár szolgálati célra is.
A fegyver neve 24/7 (twentyfour/seven) az amerikai reklám- és egyéb szlengben egyébként annyit tesz: a hét 7 napján, napi 24 órában. Ez utal a terméknek tulajdonított tartósságra, illetve egy pisztolynál arra, hogy “mindig szolgálatban van”, tehát off-duty fegyvernek is javasolt akár.
A piaci szegmens, melyet megcéloztak is inkább az USA polgári fegyvertartói, fegyverviselői, hiszen brazil pisztoly szolgálati fegyverként szinte elképzelhetetlen a bátrak és szabadok hazájában. A civileknek viszont igen kellemes, hogy ott sokkal (negyedével-harmadával) olcsóbb, mint az adott típusnak megfelelő Glock-modell, ugyanakkor ugyanazt a tárkapacitást és hasonló méretet, tömeget nyújt.
Saját hazájában, Brazíliában a 24/7-t néhány rendőri, illetve kormányzati biztonsági szerv alkalmazza egyébként.

Sokféleség

Amint minden népszerűvé váló modellnél ez bekövetkezik, itt is számos változatot alakítottak ki, persze a Glockok méret- és kaliberválasztékának nem érhetnek nyomába. De ne felejtsük el, hogy a 24/7 a Taurusnak csak egy típusa a sok közül!
A pisztoly 9 mm Luger, .40 S & W, .45 ACP kaliberekben készül, a teljes méretű tokkal készülő változatoknál 17, 15, 12 db a tárkapacitás. Persze 10-lőszeres tárakkal is szállítják őket, ha valamely állam ostoba törvényei ezt kívánják meg.
Azonos méretű tokra épülve 5,25″, 4″ és rövidebb markolat mellett 3,33″-es csőhosszokkal készül, mi az első kettőt próbálhattuk ki. A szán anyaga rozsdamentes acél, fekete vagy fémszínű kivitelben, illetve volt a szortimentben titánszános is, ekkor a fegyver 150 grammal könnyebb, és valamivel drágább. Ma a gyártó katalógusaiban, weblapján a titánszános kivitel már nem szerepel.
A legfrissebb, civileknek csupán tavalyelőtt bemutatott verzió 24/7 OSS, mely elvileg a SOCOM-tenderre készült. (Remek marketingduma!) Itt a biztosító kétkezes, és felfele fordítva van fesztelenítő funkciója is. A tok az OSS-nél rendelhető a ma olyan “menőnek” számító homokszínben is.

Azért nem teljesen Glock!

Annak ellenére, hogy az alapvető műszaki megoldások és a külső stílusjegyek is “visszaköszönnek”, a Taurus sok ponton más megoldást alkalmaz az osztrákok fegyverétől.
A Glockok esetében az acélbetétek egy része (vezetőlécek) a tok elválaszthatatlan elemét képezik, azokat a gyártás során a műanyaggal körbeöntik. A Glock műanyag tokja fődarab, a gyári szám is egy körbeöntött acéllemezen kapott helyet.
A Taurus 24/7 modellnél azonban a műanyag tok csak egy héj, a valódi tok a vezetőlécekkel és a gyári számmal egy alumíniumbetét. Még ezen belül is egy külön acélbetét a csőfar kireteszelésvezérlő pályája. A gyári szám egyébként a tok leghátsó felső részén, a szán alatt kapott helyet. Percekig fogják keresgélni az igazgatásrendészeten…
A műanyag tokban amúgy átmenő acélstiftek rögzítik a belső alutokot.
A pisztoly ugyanazt a Browning-SIG rendszerű rövid csőhátrasiklásos, csőfarlebillenéses reteszelést alkalmazza, mint a Glock, vagy a modern szolgálati pisztolyok döntő többsége. Ez esetben a nagyméretű szögletes töltényűrblokk a hüvelykivető nyílásba záródik.
A helyretoló szerkezet itt is a cső alatt helyezkedik el, a kompakt méretű modelleknél kettős, teleszkopikusan egymásba illeszkedő rugós tagokkal ellátott.
A nagy különbség még az elsütőszerkezet. A Glockok ugye ütőszegtípusú, előfeszített elsütőszerkezetűek, az elsütőbillentyű meghúzása feszíti csak meg teljesen az elsütőszerkezetet és oldja is le. Ellenben a Taurus 24/7 SA/DA (nem DA/SA!) elsütőszerkezetet kapott.
Csőre töltéskor az ütőszeg és annak rugója teljesen megfeszített (single action) állásba kerül, az elsütőbillentyű azonban marad elülső pozícióban, a sütési út hosszú. A fegyver azonban nem tisztán single action, hiszen ha esetleg elcsetten, akkor van lehetőség azonnal rárevolverezni a csőben levő lőszerre, ekkor lép csak be a double action funkció. Fesztelenítő az alap 24/7 modellen nincs, tehát helyes működés esetén nem is észleli a lövő a revolverező funkció létét. (A fesztelenítős OSS-kivitelen már lehetséges az első lövést hagyományos módon, revolverezve leadni.)
A 24/7 pisztoly rendelkezik passzív ütőszeg-biztosítással, és az elsütőbillentyű útja is hosszú, érdemben nyugodtan lehet DAO-ként felfogni, még ha műszakilag nem is az. Tehát kibiztosítva, csőre töltve, tűzkészen biztonságosan viselhető. Akinek ez sem elég, az felnyomhatja a tokbiztosítókart. Ez a kezelőszerv – csakúgy, min a szánakasztó és a tárkioldó – csak jobbkezesnek kényelmes, így a fegyver sem tökéletesen felhasználóbarát. (Az OSS biztosító-fesztelenítő karja már kétkezes.)

Szétszedés/összerakás = kínlódás

A nem kétkezes kezelőszerv-kiosztás az egyik gyenge pontja a Taurus 24/7-nek, a szétszedés-összeszerelés nehézkessége viszont sokkal súlyosabb probléma ennél.
A töltetlenség ellenőrzését követően a szánt hátul fent kell akasztani. Ezután a sátorvas felett, bal oldalon levő szétszedőkart lefele lehet fordítani. Majd megpróbálhatjuk kihúzni a tokból. A letört körmünket manikűrös szakember majd rendbe rakja.
Ezután – csakúgy, mint a Glocknál – el kell csettintetni az elsütőszerkezetet a szán levételéhez. Ez potenciális veszélyforrás képzetlen (hivatalos) felhasználók kezében.
A helyretoló szerkezet és cső lefele kivehető a szánból. Maga a szán belső felülete kicsit durvábban megmunkált a ma megszokottaknál, ami persze a működést nem befolyásolja. A cső hagyományos huzagolású, a rövidebb fegyverbe szépen passzol a hosszabbik cső, de ezzel lövést nem adtunk le.
A szétszerelt fegyvernél idegesítő, hogy a szétszedőkar kicsiny alkatrész, amit könnyű elveszíteni (ne feledjük el, ezt rendőrségi pisztolynak is szánták és használják is.)
Összeszerelésnél az a zavaró, hogy a szán nem megy fel a tokra, csak ha erőből megtaszajtjuk. Utána pedig vissza kell játszani, préselni, erőlködni az említett szétszedőkart.
Az eredmény, hogy a felhasználó nem fogja tisztítani a fegyverét, csak ha már a kosztól elakad, ami remélhetőleg lőtéren és nem élesben következik be.
A legfrissebb, 2009-es műanyag tokos Taurus pisztolyokon már a Glocktól ellopott, de nagyon praktikus fegyverbe integrált szétszedőelemeket találjuk.
A tok elejére természetesen szereléksín került, ahova például fegyverlámpát rögzíthetünk, ez ma már elemi elvárás ezen pisztolykategóriában. Érdekesség még a hüvelyvonóba integrált, kiemelkedő csőretöltöttség-jelző, illetve az ostoba és felesleges kulcsos gyerekzár a szán jobb oldalán hátul.

Tapad a gumi!

A Taurus 24/7 sajnos nélkülözi a ma már oly megszokott cserélhető markolatpaneles megoldást. Azonban cserébe kifejezetten kényelmes ívű, lekerekített markolatkialakítással dicsekedhet, mely a közepes vagy annál kisebb kézméretnek kifejezetten kényelmes. A kényelmességet fokozza a “ribber”-nek nevezett gumi markolatborítás, melynek kis lemezei kiválóan tapadnak akár nedves kézhez is. Hordás során mennyire kopnak ezek meg? Jó kérdés.
A pisztolyok Heinie combat irányzékokat kaptak (a nevezett tervezőtől megvette a licencet a brazil cég), ezek igen jól láthatóak, masszívak, ugyanakkor nem akadnak el a ruházatban előrántáskor.
A 17 lőszeres acéltestű tárak megtöltése az utolsó pár lőszernél kicsit kemény volt, de ez megszokott.
A sárga adogatótömbös tárak (fegyverenként egy ilyen) esetében könnyen, rápillantással meggyőződhettünk a töltetlenségről.
A 9 mm Luger lőszerek esetében a 800 gramm körüli töltött tömeg kellemesen nyelte el a hátrarúgást, nagyon könnyen kontrollálható volt még egykezes lövészetnél, vagy nagyon gyorsan tüzelve is. A két pisztollyal 200 db MFS 8 grammos FMJ lőszert lőttünk el, egyetlen akadály vagy elcsettenés sem akadt. Ez utóbbit valamennyire sajnálom, hiszen kipróbálhattam volna revolverezést lövés közben is.
A lövészet során feltűnt, hogy a hosszabbik fegyver (melyben elvileg már volt 800 lövés) sütése a végfázisban sokkal reszelősebb, és talán még keményebb is, mint a kompaktnak. A sütés érzete fura, az első, hosszabb szakaszon minimális ellenállással behúzzuk, majd az utolsó 2-3 mm-en felkeményedik és kissé reszel, majd leold. Olyan, mint egy Glocké nyúlás nélkül, de reszelősen. Nem jobb egyik sem a másiknál, mindkettőt szokni, tanulni kell, gyors tüzelésnél nekem is kellett néhány tucat lövés, hogy ne rángassak be.
25 méteren a rövidebbik 24/7-tel sikerült jobbat lőnöm, 5-ből 4 lövés
8 centis körön belül volt. A hosszabbikkal inkább 10 centi környékén volt, biztos vagyok benne, hogy a reszelősebb sütés miatti lövőhiba ez. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy 5-ből 4 lövés szórása emberfejnél kisebb 25 méteren, ami szolgálati/önvédelmi kategóriától teljesen elfogadható. Ezek nem pontlövő sportpisztolyok.

Középkategória

A Taurus 24/7 pisztolyok a teszten megbízhatóan teljesítettek, ami a legfontosabb elvárás felhasználási célukat tekintve. Igazából semmiben sem kiemelkedőek, de összességében nagyon korrekten működő középkategóriás önvédelmi/szolgálati, illetve IDPA sportpisztolypisztolyok. Hogy külsejük tetszik-e, az szubjektív, nekem a kompaktabbik tetszene, ha nem lenne az a kezelőszerv-erdő a pisztoly bal oldalán.
A biztosítót például az egész teszt során egyszer sem éreztem szükségesnek használni.
Árukat tekintve is középkategóriába tartoznak, kb. 150-160 ezer forint egy Taurus

24/7. (Köszönjük a tesztfegyvereket a Tactical Fegyverboltnak.)

Vass Gábor