Beretta M92A1 – Egy klasszikus új ruhában
Beretta M92A1 – Egy klasszikus új ruhában
A Beretta M92 több, mint 40 éves konstrukció, és már annak is 30 éve, hogy az amerikai fegyveres erők rendszeresített hadipisztolya lett. Nyilván eljárt felette az idő, ezért többször is megpróbálták némileg korszerűsíteni (Vertec, 90Two, M9A3), ide sorolható az M92A1 is (a katonai M9A1 civil változata), melyet több, mint 200 lövés erejéig ki is próbáltunk.
Elavult alapkoncepció
A fegyver alapkoncepciója: teljes méretű hadipisztoly, fém (alu) tokkal, kakasos DA/SA sütéssel és szánon levő fesztelenítő-biztosító karral. Nos, ez már 20 éve is elavult volt, mégsem változtattak rajta érdemben.
A reteszelés itt is a Walther P38-ról megismert rövid csőhátrasiklásos, billenő resztestes – tehát jó magasan van a csőtengely és nagyon vaskos a szán is.
Miben új – kívülről?
A legfontosabb a szereléksín, ami nélkül ma már nincsen eladható modern szolgálati pisztoly, ettől persze szélesebb is lesz a pisztolytok, nem fog belemenni a meglévő M92F tokokba. A sátorvas visszatért az ős-M92-éhez, ismét lekerekített vonalú.
Nehezen észrevehető, de annál fontosabb, hogy a markolati rész hárulja mélyebben ível befele, így sokkal kényelmesebb lett kisebb kezűeknek. KényelmesEBB, de nem kényelmes.
A nagyobb tárfenékből pedig sejthetjük, hogy a tárkapacitás is nőtt: 17 darabra. A tárkioldó átszerelhető lett balkezeseknek. A szánakasztó továbrba is csak jobbos.
A célgömb pedig nem a szánból kialakított, hanem cserélhető.
(A tesztfegyver olasz, és nem amerikai gyártmányú.)
Miben új – belülről?
Az M92A1 esetében a részleges szétszerelés megegyezik az alapmodellével, a fegyver bal oldalán, a sátorvas felett avn a szétszedőkar.
Ami belül újdonság, az az, hogy a cső alól a reteszlőblokk immár nem tud kiesni, kiszerelni csak egy stift kiütése után lehet, a katona/rendőr nem tudja elhagyni, sárba ejteni.
Van a tokban egy KÉK alu U-alakú blokk, ide ütközik fel a szán, útjának végén, ez a gyártó szerint egyfajta puffer. Pedig olyan barkácsolt utólagos valaminek tűnik.
A modern polimertokos csodákat követő elem, a műanyag elsütőbillentyű is, igaz ez acél belső keretre van fröccsöntve.
Megbízható, de nagyon retro
A 8 grammos Magtech FMJ 9 mm Luger és Sellier and Bellot lőszerekből 200 lövés felett ment ki, semmiféle akadály nem volt.
A fegyver méretéhez és tömegéhez képest a magas csőtengely miatt nagyobb volt a felcsapás, mint amit napjainkban megszoktunk már. A sütés is nagyon hátul van, a nem túl nagy kezem (és a másik három lövőé sem) tudta fogásváltás nélkül kezelni sem a biztosítót, sem a tárkioldót.
Az SA kissé kemény és hátul van, a DA sütés viszont kifejezetten sima, nem reszel. Nem véletlen, hogy 10 méterről 10 revolverező lövés olyan 8 centis körön belül csapódott be.
Persze az igazán nehéz az első DA-ról a második SA lövésre áttérés, illetve az, hogy eközben a rádupla mindkét lövése találjon. Erre egy nagyméretű (mellalaknál kicsit nagyobb) fémcélt használtam 9 méterről. Két kézzel lőve mind megvolt, csak egy kézzel viszont 60-80%-os lett csak az arány. Egy Glockkal ez könnyedén 100%, és sokkal gyorsabban.
Pontlövéni kb. 18 méterről tudtunk, itt a legjobb egy 5 centis 5-lövéses szórás volt, de a mai sztenderdek szerint kicsi nézőke itt már nem volt az igazi.
Sokba fáj
Azt maximálisan megértem, hogyha valaki – az 1980-as évek akciófilmjein felnőve – a legendás formába beleszeret. Nem véletlenül fogy annyi török nagyberetta-alakú gázpisztoly is.
Más kérdés, hogy ez a fegyver ijesztően drága mifelénk, közelíti a 400 ezer forintot. Miközben egy minden szempontból ezt felülmúló, könnyebb, kényelmesebb, egyenletes sütésű műanyagtokos jellemzően 100-150 ezer forinttal olcsóbb.
Összességében, ha valakinek nagy keze van, akkor ez a frissített M92A1 még mindig egy megbízható, hatékony hadipisztoly, ha ezzel kéne háborúba menni, nem kapálóznék. De ha nekem kéne választanom, akkor valami sokkal modernebbet, könnyebbet választanék így 2016-ban.
www.beretta.it
Vass Gábor
