1906. Az U.S. Army Ordanance Corps elfogadja, hogy egy új katonai töltényt rendszeresítsenek az amerikai hadseregben. Bár a ballisztikai szakemberek körében várakozások előzték meg az új muníció bevezetését, de az 1906-os évszám mégsem ezért érdekes. Egy olyan sikertörténet vette kezdetét, amit sem a felhasználók, sem a konstruktőrök még csak álmodni sem mertek az előző századforduló tájékán. Alig hiszem, hogy adtak el nála több puskatöltényt, és hozzá csövezett vadászfegyvert a világon, mint a .30-06-os Springfieldet (7,62×63). A felhasználók létszáma óvatos becslések szerint több tízmillióra rúg, sikere mind a mai napig töretlen.
Nehezen érjük el a leálló sor helyszínét a meredek kaptatón, de egyszer minden rossznak vége szakad, a felvezető int, hogy álljak meg. Elmagyarázza az ilyenkor szokásos mondókát, hogy merről jön a hajtás, milyen vad várható, és milyen irányokba nem lőhetek. Aztán magamra hagy és a többiekkel együtt elindulnak a tető felé. Kifújom magam, ami rám fér, mert az őszi hideg ellenére igen csak meleg lett, mire ideértünk. Alaposan körülnézek. Balra tőlem a hajtásirányon sűrű fiatalos, gazos terület a hegytetőig. Jobbra vegyes állományú ritkább korosodó erdő. Ellenőrzöm az ütött-kopott kölcsön ZKK?600-at, hogy minden rendben van-e vele. Mivel optika nincs rajta, nem kell sokat agyalnom a pontosságán. A fix mechanikus irányzék valószínűleg jó. Csőre töltöm a cseh nehéz lövedékes .30-06 töltényt és várok. Lassan telik ilyenkor az idő, mintha kihalt lenne az erdő. Néha egy-egy holló rekedt károgása hallik a lenti völgy felett, vagy széncinkék cserregése a közeli kökénybokorról. Aztán úgy egy óra múlva riadót fúj egy szajkó a hajtásterületen, a hegy túloldalán. Közel járhatnak már a tetőhöz, mert néha halkan hallani a rövid kiáltásokat. Aztán reccsen előttem fent a bozótos, és bár még messze vannak, de a törésekből már tudom, hogy egy konda az, ami ? eddig ? nyílegyenesen felém tart. Olyan jól eltalálták az irányt, hogy az első, amint előtűnik, előttem van mintegy húsz méterre. Gyorsan szemközt lövöm, össze is csuklik szinte azonnal, a többiek szétugranak balra, de a tempón nem csökkentve vetődnek át az ösvényen. Odalövök a másodiknak, látom, hogy megkapta a lövést, de tovább megy, de nincs idő hezitálni, mert már nyomában a következő, ismétlés, lövés a vad elesik, és ott is marad. Közben az első támolyogva feláll, majd elejti a hátulját, próbál szemközt fordulni, de gyorsan nyakon lövöm, még mielőtt sikerülne neki. Még dobálják a lövések hangját a környező hegyoldalak, amikor elcsendül minden. Kihúzom a csőből az utolsó hüvelyt, újra tárazok, majd megvárom Laciékat, akik a hajtásba jönnek, hogy elinduljunk a sebzett után…
Az egyik leggyakoribb vadászkaliber
A töltényválaszték magasan a legjobb a különböző gyártmányú, szerkezetű vadásztöltények között, és biztos vagyok abban is, hogy ha beesünk egy afrikai szatócsboltba, minden bizonnyal valamelyik légyszaros polcon feltűnik az egyedi kaliberjelölésű töltényes doboz. Univerzális kaliber. Van tőle jobb is, erősebb is. Van tőle sokkal gyorsabb, laposabb röppályával rendelkező vadásztöltény is. De gyakoribb aligha.
Mi is az a .30-06 a vadásznak?
Mint középkaliber általánosan alkalmas minden vad elejtésére, kivételek ez alól a vastag bőrű nagyvadak, az elefánt és a bivaly. A legtöbb országban ezeknek a fajoknak a vadászatát nagyobb energiához vagy öbnagysághoz kötik, hiszen ennek a két vad elejtésénél már nemcsak az ölőerő számít, de a lövedék megállítóereje is, ami egy támadásnál létkérdés. A .30-06-ost sokan találóan mindenes kalibernek hívják, hiszen bárhol bármikor bevethető, itt Európában is igen népszerű, sokan használják vadászatra. A kelet-európai térségben pedig az egyik legelterjedtebb öbnagyság.
Nagyon érdekes, hogy vadászati alkalmazás terén ? szerintem ? megfelelőbb és majdnem azonos ballisztikai mutatókkal rendelkező .308 Winchester sem tudta átvenni az első helyét. Általánosságban elmondható, hogy a .30-06 vadászlőszereket 7 g-től 14 g-ig bezárólag igencsak átfogó választék a lövedék tömegét, szerkezetét tekintve. Nem beszélve a 3,56 g-os 5,7 mm-es Acceleratorról, amit egy magas keménységű műanyag saruba süllyesztettek, hogy kitöltse a .30-as csőátmérőt. A saru leválik a cső elhagyása után és a kis keresztmetszetű lövedék 1200 m/s kezdősebességgel halad a célpont felé. Magyarországon ez a lőszertípus nem engedélyezett, így gyakorlati tapasztalatról nem tudok beszámolni. A fellelhető szakirodalomban annyi olvasható róla, hogy a pontossága kívánnivalót hagy maga után, mert a lövedéksaru nem mindig azonos időben válik le a magról.
Keressük az optimumot!
Visszatérve a lövedéktömegekre és annak választékára, ezt leginkább az üzleti megfontolások diktálják. Az, hogy a kaliber ilyen jó potenciállal élte túl a régi évezredet, ennek többek között ez is az oka lehet, hiszen az új tervezésű vadászlőszereket a leggyakoribb öbnagyság felhasználóinak tudják eladni. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy minden kalibernek megvan az optimális lövedéktömege, sebessége, energiája, amitől ha jelentősen eltérünk, a lövedék teljesítménye nagymértékben visszaesik.
A .30-06-os Springfieldnél az optimális lövedéktömeg 11?12 g között van, 850 m/s kezdősebességgel és kb. 4000 J kezdőenergiát hordozva. Ezzel a tömeggel megfelelő távolságon egyenletes röppályát biztosít, és kevés energiaveszteséggel jut el a lövedék a célig. Tulajdonképpen ez a garancia arra is ? természetesen szabályozott expanziót feltételezve ?, hogy a kis testű vadfajok vagy a könnyű csülkös vad esetében sem fejt ki brutális roncsoló hatást, de a nagy testű ? akár több száz kilós nagyvadaknál ? egyenletes energialeadást biztosít a test mindkét oldalán.
Európában minden vadra alkalmas, legyen az barnamedve, jávorszarvas vagy róka. A speciális töltényekkel nyugodtan kitolhatjuk esetenként a lőtávolságot, bár véletlenül sem sorolható a varmint kaliberek közé. Mégis, ha valaki nem akar egy drága, különleges kaliberű puskát venni egy magashegyi vadászatra, az egy kis belövési korrekcióval bízvást viheti magával oda is.
Ugyanez helyzet az afrikai vadászatoknál is. Ha valaki ezzel az öbnagysággal szándékszik elindulni, érdemes valamelyik nagyobb teljesítményű, keményebb köpenyű lőszerhez belőni a puskát. Már csak azért is, mert akár Kelet-Afrikában, akár Dél-Afrikában elég, ha a kísérő vagy az éles szemű fekete nyomozó akár egy csepp vért talál a rálövés helyén, az elég zsebbe nyúlós mutatvány lesz, mert a vad teljes tarifáját fizetni kell.
Általában ha nem valami itató környéki lesen ülünk, akkor elég nagy távolságokra kell lőni, és az afrikai nagy testű antilopok elég szívósak. Csak akkor adjuk le a lövést, ha a vad teljesen keresztben áll, és igyekezzünk magas váll-lapra lőni. Nem egyszer előfordul, hogy 2?3 jó lövést is kap némelyik afrikai vad és még csak jelezni sem jelzi a lövéseket, majd 2?300 m rohanás után egyszerűen felbukik.
A magas váll-laplövés azért jó, mert ha nem is éri a csigolyát, de a magasasan sérült tüdő hamar bevérzik, és gyors halált okoz.
A .30-06 kaliber előnyei
A már említett töltényválasztékot mindenképp az első helyre tenném, bár a lövedéktömeg figyelembe vételével. Kiváló mindenes kaliber, mert megfelelő töltényválasztékkal minden vadfajt be lehet vele gyűjteni, még szélsőségesen eltérő terepviszonyoknál is. A 10 g feletti lövedékek akadályleküzdő képessége jó, a vérzés okozása a tüdő-, a szívkamra-diasztolé állapotában ért találatoknál, májlövésnél jó.
A .30-06 Springfield korrekten támogat minden fegyverrendszert, legyen az félautomata vagy egy egylövetű gavallérpuska. A duplagolyósok esetében is a ?harminchullahatot? tartom a már alkalmas alsó határnak.
Ami kevésbé jó
Nem csak a. 30-06-ra, de általánosan jellemző minden .30-as (7,62 mm körüli) kaliberre, hogy hátracsúszott lövések esetében nemegyszer elégtelen a vérzés okozása, leginkább olyan vadfajoknál, ahol vastag fagyú vagy zsírréteg húzódik az irha alatt. Ilyenkor még a test első harmadát ért lövésnél is előfordul, főleg ha a vad még jelentős távolságot megtesz a sebzés után, hogy a sebcsatornát eltömíti a zsír, és a vad nem vérzik kifele. Ha ilyenkor nincs kimeneteli nyílás, akkor alig, vagy nincsen elegendő vérzés.
A másik hátránya a .30-06 Springfieldnek a hosszú, 63 mm-es hüvely, ami miatt a hagyományos forgó-toló záras fegyverek terjedelmesebbek. A vadászati alkalmazásnál optimálisabb a rövidebb, ?kéziesebb? puska, mert gyorsabb a lövésreakció, a célra tartás ideje. Persze ennek a megítélése szubjektív és nem is teljesen igaz, mert a rövid záras vadászfegyverek esetében vagy egy billenő csövű puskánál ez a probléma nem észrevehető.
A könnyű ?hegyi puskák? használatánál a visszarúgás jelenős
VADÁSZLŐSZEREK A GYAKORLATOMBAN
RWS vadászlőszerek
A régebbi RWS-muníciókat kettőség jellemezte. Vagy nagyon jók voltak, vagy csapnivalóan rossz hatásfokkal működtek. A túl kemény lövedékköpeny nem adta le az energiát a könnyebb testű vadban, mert deformálódóképessége sokszor egyenlő volt a nullával, az expanzió csak kismértékű, és akkor elégséges, ha vastag csöves csontot vagy a lapockacsontot ér a lövedék. Őzre pl. gyakorlatilag alkalmatlanok voltak. Reméljük az új fejlesztésű, egyébként elég drága német vadászlőszerek felzárkóznak a többi lőszergyártó szintjére.
Egy vadásztöltényt kiemelnék ezek közül, amivel nagyon jók az eddigi tapasztalatok. Még a nehéz csülkös vadnál is van kimeneteli nyílás, jó a vérzés okozása és az akadályleküzdő képessége. A könnyű csülkös vad esetében egyértelmű a szabályozott expanzió, a ballisztikai mutatói jók.
DK 10,7 g
V0: 870 m/s. E0: 4049 J. V/300 m: 583 m/s. E/300 m: 1818 J. A lövedékmag esése 300 m-en ?34 cm az OBT-ra történő belövés esetén (50 m + 1,4 cm).
Remington vadászlőszerek
A Remington vadászlőszerek kiváló teljesítményt nyújtanak ebben a kaliberben is, általánosan megállapítható, hogy a kül- és célballisztikai tulajdonságaik az élvonalban vannak. Az akadályleküzdő képességük, vérzésokozásuk viszont szerintem csak megfelelő.
SWIFT SCIROCCO 11,7 g
V0: 823 m/s. E0: 3946 J. V/300 m: 657 m/s.
E/300 m: 2582 J. A lövedék esése
300 m-en ?23 cm az OBT-ra történő belövés esetén ( 50 m+ 2,5 cm).
(Igen pontos nagy távolságon is, kiváló a szabályozott expanzió.)
BALLISTIC TIP 9,7 g
V0: 887 m/s. E0: 3825 J. V/300 m: 604 m/s. E/300 m: 2273 J. A lövedék esése 300 m-en ?23,1 cm az OBT-ra történő belövés esetén ( 50 m+ 2,9 cm).
CORE-LOKT 11,7 g
V0: 823 m/s. E0: 3949 J. V/300 m: 536 m/s.
E/300 m: 1675 J. A lövedék esése
300 m-en ?34 cm az OBT-ra belövés esetén (50 m + 1,5 cm).
Elmarad ? paramétereit tekintve ? a ?jobb? Remington lőszerektől, de árban a legolcsóbb. Az akadályleküzdő képessége jó, a vérzés okozása is. Ballisztikai tulajdonságai, azon belül is a célközegben kifejtett hatásfoka nem mindig megfelelő. Kimeneteli sebcsatorna csak ritkán van, a könnyű csülkös vadat nemegyszer brutálisan roncsolja. Hajtásokban, sűrű növényzettel takart területeken javaslom a használatát.
Sako vadászlőszerek
A Sako vadászlőszerekről általában az ár/érték arány jut az eszünkben. Olcsók és jók. Hátrányuk a köpenyből kiálló ólomhegy, ami tárazáskor könnyen deformálódik. Próbál a gyártó erre a problémára olcsó megoldásokkal válaszolni, pl. a Super Hammerhead, ahol a hegy süllyesztett kialakítású. Az akadályleküzdő képességük nagyon jó, a vérzésokozásuk is, a szabályozott expanzió megfelelő. Erdős, fedett terepen 250 m-ig javaslom a használatukat.
SAKO HAMMERHEAD 14,3 g
V0: 735 m/s. E0: 3863 J. V/300 m: 543/ms.
E/300 m: 2110 J. A lövedék esése
300 m-en ?52 cm az OBT-ra történő belövés esetén (50 m + 2 cm).
Igazi ?nehézfiú?, ami nagyot üt rövidebb távolságokon, és nem okoz gondot, ha a célpont takarásban van, de nyílt, belátható területeken, magashegyi vadászatnál inkább használjunk valami laposabb röppályával rendelkező töltényt. Kiváló hajtásokban, szórókon, erdősült területeken.
Norma vadászlőszerek
A kiegyensúlyozott erő. Talán legjobban ezzel lehet jellemezni a Norma vadásztöltényeket. A tapasztalatok alapján tulajdonságaik vizsgálatánál nem lehet kiemelni ezt vagy azt a paraméterét, nincs bennük semmiféle olyan extra, amire azt mondaná az ember, ez igen. Röviden a Norma vadásztöltények minden olyan kritériumnak megfelelnek, amit egy jól teljesítő vadásztölténnyel szemben elvárhatunk. Jó a vérzésokozásuk, az akadályleküzdő képességük, a célballisztikai tulajdonságaik az igen jól szabályozott expanzióval. Nem kimagasló a külballisztikai értékük a 100 m-es optimális belövési távolság miatt, de ezt a hosszú távú belövésnél érdemben kompenzálhatjuk.
ORYX 11,7 g
V0: 823 m/s. E0: 3963 J. V/300 m 541 m/s.
E/300 m: 1715 J. A lövedék esése
300 m-en ?54,8 cm az OBT-ra történő belövés esetén ( 50+0,0 m).
Az öreg jenki bebizonyította a világnak, hogy ami régi, az nem biztos, hogy már rossz és elavult. A ballisztikai táblázatokban közvetlenül a .30-06-os
után a .300-as Magnumok jönnek. Bizony, ahogy elnézem az értékeket, hát nem sokkal jobbak a teljesítmény tekintetében, még az új tervezésű short Magnumok sem. Ha viszont az áraikat megnézzük, az bizony elég köhögtetős, akár a lőszert, akár a hozzájuk készített fegyvert veszem összehasonlítási alapként. Ugyanakkor a Magnum csövek élettartalma jóval rövidebb, sokkal hangosabbak és rúgósabbak is. ?
Balogh János