A három leggyakrabban elhangzó tévedés fegyveres munkakörben dolgozóktól
Mint azt (talán) tudjuk ahhoz, hogy valaki önvédelmi, sport, vadászati vagy munkavégzési célra lőfegyvert megszerezhessen, használhasson vagy viselhessen az első lépés mindig a fegyverismereti vizsga bizonyítvány megszerzése. Sok félreértés van azonban azzal kapcsolatban, hogy ez önmagában mire is elég. Oszlassuk kicsit a homályt!
Magára a fegyverismereti vizsgára való felkészítésre az ország egyes részein nagyon komoly iparág alakult ki. Több éves hagyományra visszatekintő cégek készítik fel a fegyvervizsgára a leendő fegyveres vagyonőröket, sportlövőket és olyan vadászokat, akiknél a vadász tanfolyam szervezője kiszervezi ezt a felkészítést. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen piacgazdaságban élünk, de sajnos a legnagyobb hátránya ezeknek a futószalagos felkészítéseknek pontosan az, hogy a résztvevők nagy része csak bemagolja a kérdésekre megfelelő választ. Az éppen akkor hatályos fegyvertörvények rá vonatkozó részeinek komplex megértése emiatt nehézségekbe ütközik, az esetleges változások nyomon követése a későbbi önképzés hiánya miatt gyakorlatilag teljesen elmarad.
Ezért hangozhatnak el egy fegyverboltban az alábbi kijelentések, heti rendszerességgel…
- 1. Van engedélyem, kaphatok éles önvédelmi fegyvert!
Nagyon sokan úgy értelmezik, hogy a fegyver ismereti vizsga és az esetleges orvosi és pszichológiai alkalmasság birtokában ők automatikusan jogosultak arra, hogy bemenjenek egy fegyverboltba és éles önvédelmi maroklőfegyvert vásároljanak, majd pedig ezt viseljék. Holott ez a szituáció ennél sokkal bonyolultabb! Egyrészt valóban szükséges az éles önvédelmi fegyverengedély megkéréséhez a fegyvervizsga és az érvényes II. kategóriás orvosi illetve pszichológiai alkalmassági, de kell még egy tároló hely is. És a legfontosabb, hogy megszerzésre jogosító határozattal kell rendelkezni, na ez az ami rendszerint senkinek sincs, hiszen a rendőrség csak a legritkább esetekben ad ki éles önvédelmi fegyverre engedélyt.
- 2. Van éles fegyverre viselési engedélyem, vásárolhatok éles önvédelmi lőfegyvert!
Az ilyen mondatok mindig abból a téves elképzelésből adódnak, hogy a fegyveres személy és vagyonőrök azt hiszik, hogy a rendőrség által a munkáltatójuk részére kiállított (munkavégzési célú) jogi személy fegyvertartási engedély és a rendőrségi alkalmazotti hozzájárulás feljogosítja őket arra, hogy akár saját részre fegyvert vásároljanak, hiszen lő fegyvert viselhetnek. Igen, de csak szolgálatban és csak a munkáltató fegyverét. Saját részre való vásárlásra, szolgálaton kívüli fegyverviselésre ez az engedély semmilyen formában sem jogosítja fel a vagyonőrt.
Ugyan ez a mondat szokott elhangozni rendőrök, katonák, pénzügyőrök szájából is. Ennek annyi valóság alapja van, hogy egészen 2004-ig ők, ha beadták az önvédelmi rövid lőfegyver megszerzésére a kérelmet, a megszerzési engedélyt szinte azonnal meg is kapták. Ez ma már nem így működik, az igazgatás rendészeti dolgozók valószínűleg belső utasítások miatt gyakorlatilag minden megszerzési és a megújítási kérelmet elutasítanak. Így gyakorlatilag a rendőrök egymástól veszik el az éles önvédelmi fegyvereiket.
- 3. Van fegyvervizsgám, adja ide, értek hozzá!
Általában az ilyen esetekben jön el az a pont, amikor minden kereskedő egy fél lépést hátralép, és abban reménykedik, hogy a vásárló nem fog semmi baromságot csinálni. Bár a boltokban a kiállított fegyverek töltetlenek, a fegyverboltost mégis sokszor fogja el a rossz érzés, amikor egy reménybeli vevő rá vagy bárkire ráfogja a kezében lévő fegyvert – legyen az egy éles vagy gázpisztoly.
Sajnos a mai napon hatályos fegyvervizsga anyag egyáltalán nem felel meg a kor követelményeinek. (A vizsga leginkább a jogszabályi határidők értelmetlen bemagolását vizsgálja, műszaki része nagyjából a 80-as években megrekedt, a lőkészséget és a biztonságos fegyverkezelést érdemben ne vizsgálja. – A szerk.)
Amennyiben valaki az írásbeli és a szóbeli vizsgát sikeresen teljesítette, mindössze 2 azaz KETTŐ darab lövést kell leadnia, legtöbbször egy .22 Long Rifle kaliberű pisztolyból. (Amennyiben komplex tehát maroklőfegyver, golyós és sörétes lőfegyverre vizsgázik akkor egy lövést pisztolyból egyet pedig puskából). A lövéseknél nem nézik a célzás pontosságát, az a lényeg, hogy meglegyen a két lövés, nagyjából a lőtér lőirányába. Magáról a biztonságos fegyverkezelésről viszonylag kevés szó esik, az esetek nagy részében látszódik is ennek a hiánya. Csak, hogy néhány kirívó dolgot említsek azon kívül, hogy boldog boldogtalanra ráfogják a fegyvert: csőre töltés közben mutató új az elsütő billentyűn, töltetlenség ellenőrzése öntöltő fegyvernél úgy, hogy a tár nem lett kivéve.
Személyes “élmények”
Személyesen is láttam olyan esetet ahol a lőállásból a lövő vizsgán csőre töltött fegyverrel kifordult, nem volt egy kellemes élmény, amikor egy nálam másfél fejjel nagyobb emberrel egyszerre ugrottunk be a közelben lévő oszlop mögé. Találkoztam olyan fegyvervizsgával és I. kategóriás orvosi alkalmasságival rendelkező vagyonőr hölggyel, aki a PA-63 markolatát átfogva a mutató újával nem érte el az elsütő billentyűt.
Mi lehet a megoldás az önképzésen kívül?
Nem sok! Ugyanis nincs nyilvános adat arról, hogy ma az országban hány személy rendelkezik (és milyen) fegyverismereti vizsgával. A jogszabály az önképzést a KRESZ-hez hasonlóan nem írja elő, tehát ha egyszer levizsgáztam már csak az orvosi alkalmasságit kell hosszabbítgatnom. Ha baj van, a rendőrség pedig majd eldönti, hogy a hatályos jogszabálynak megfelelően cselekedtem e vagy sem. Az 5-10 évenkénti újravizsgázás egyáltalán nem lenne megoldás ezekre a problémákra, hiszen valószínűleg az is, mint a vagyonőrök kötelező továbbképzése is csak egy futószalagon végrehajtott pénzlehúzás lenne. Addig, amíg a vonatkozó jogszabályok érdemi változást nem hoznak az elavult képzési- és vizsgarendszerrel kapcsolatban, nem is lenne semmi értelme.
Én személy szerint azt remélem, hogy azok, akik ténylegesen fegyveresen dolgoznak, valóban részt is vesznek az éves 4 darab törvény által előírt lőtéri gyakorló lövészeten egy olyan lövészetvezető vezetésével, aki kiemelt figyelmet fordít minden jelen lévőre és a felmerülő hiányosságokat igyekszik kijavítani.
Juhász Ákos