Miami incidens – gondolatok „testközelből “

 

A sors úgy hozta, hogy Miamiba sodort az élet, és ha már ott voltam, a szakmai kíváncsiság elvitt egy gyakorlatilag mérföldkőnek számító tűzharc helyszínére. 1986 áprilisában, az FBI egy elfogást hajtott végre, ahol két fegyverest igyekeztek kézre keríteni, akik sorozatban rabolták ki a bankokat, illetve a pénz szállító kocsikat. (A híres esetet a Kaliber magazinban részletes cikkben elemeztük! – A szerk.)

 

 

1986. Április 11. – én került sor az elfogásukra, ami véres tűzharccá alakul, ahol a két bűnöző mellett két FBI ügynök is életét veszíti, Jerry Dove illetve Ben Grogan. A kialakult tűzharc során nagyszámú lövést adnak le az FBI ügynökök és a rablók is. A célba csapódó lövések, és azok leadásainak módja, illetve hatásai gyakorlatilag történelmet írtak. Több addig kőbevésett szabályként ismert teória a gyakorlatban megbukott. Az egyébként elég sérülékenynek tartott emberi testet ért lövések várt hatásai is jócskán elmaradtak az addig elképzeltektől. Több taktikai hiba is közrejátszott a véres kifejlet kialakulásában.

A helyszínen járva a járművek elhelyezkedését, illetve a lőtávolságokat igyekeztem bemérni, hogy jobban el tudjam, képzelni mi is történhetett ott akkor azon a napon. A helyszíni szemle során készült fotókat, illetve az FBI által készített helyszíni rajzot igyekeztem használni az események rekonstruálásához.

Megpróbáltam a lőtávolságokat és szögeket is feltérképezni, és a fel lelhető információk alapján elképzelni mennyire is lehetett gyilkos az akció, illetve a 35 éves fegyveres pályafutásom gyakorlati tapasztalatait is igyekeztem felhasználni.

 

Tűzerő és stressz

 

Előljáróban mindenképpen meg kell említeni, hogy amikor valaki tréningezik és folyamatosan „telitalálatokat lő”, az egy dolog, amikor éles helyzetben kell dolgoznia fegyverrel, úgy hogy közben meg is halhat, az pedig egy másik dolog. Az akció során az is bebizonyosodott, hogy igen is fontos a tűzerő és a lőszerek darabszáma! Amikor önvédelemről beszélünk, sokakban egy két colos rövid csövű .38 –as képe villan fel, és azt kell, mondjam joggal. De az élet bebizonyította, hogy komoly tűzharcban (öntöltő puska ellen) vajmi keveset ér … A védő felszerelések, amikkel a rendfenntartókat ellátják, nyilván valóan nem minden ellen védenek, de nagyban megnövelhetik a viselője életben maradási esélyeit. A lövések találati százalékai nagyjából 40-45 % közé tehetőek, de a képzett gyakorlott lövészek esetében! A stressz nagyjából ekkora romboló erővel bír, ezzel mindenképpen számolni kell, aki nem teszi, könnyen a fűbe haraphat.

 

A mentális felkészültség szerepe …

 

Hosszú évek során tapasztaltam, hogy sokan hiába végeznek fegyveres munkát, gyakorlatilag nincsenek felkészülve a fegyver használatával járó stresszre, illetve egy esetleges találat elszenvedésekor olyan fiziológiai folyamatok játszódnak le a szervezetükben, amik halálhoz vezetnek, úgy, hogy közben a találat sérülési foka nem indokolná a halál bekövetkezését!

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kart vagy lábat ért lövés felszíni sérülés is lehet, de a sérült bepánikol miatta, és a szervezetében egy olyan fiziológiai folyamatot indít el a pánikkal, amit ha időben nem fordítanak vissza, halálhoz vezet. Ennek a fordítottját láthatjuk az incidens során, amikor a támadók több esetben kapnak olyan lövést, amiről az orvos szakértő is úgy nyilatkozik, hogy „halálos lövés” de a sérült gyakorlatilag nem vesz róla tudomást, és a sérülés ellenére is tovább harcol! Nyilván valóan, egy bizonyos szint után már a szervezet is feladja a harcot  ha a vérveszteség olyan mértékű, de addig komoly károkat okozhat!

 

Lövedékek …

 

Ez egy érzékeny téma. Kelet-Európában a teljes köpenyes lövedékekkel szerelt lőszereket használják a rendvédelemben, illetve azért néhol már kezd ugyan az ésszerűség teret szerezni, és a fúrt, metszett köpenyes, direkt a rendvédelemnek gyártott lövedékekkel szerelt lőszereket is kezdik használni, de ez még viszonylag ritka.

A gyakorlati tapasztalatok és tesztek egyértelműen bizonyították, hogy ahhoz, hogy egy támadót azonnal meg lehessen állítani, kellő rombolást kell a testében véghezvinni, és bizony kevés ha „kötőtűkkel” teleszurkáljuk. Az is bizonyított tény, hogy erre azért van szükség, mert stressz alatt szinte kizárt, hogy valaki 1 – 2 lövésből olyan mértékű sérülést tudjon a támadónak okozni, hogy az azonnal megálljon, és bizony itt tized-, de akár század másodpercek is életbe vágóak lehetnek.

 

Tréningek …

 

Ez ismét egy kényes téma. Nagyon nem is merülnék bele, csak érintőlegesen, hogy érzékelni lehessen a problémát. Az európai jogrend illetve a kiképzési tematikák, az „arányosság elvére” épülnek, a szerint kerülnek kialakításra, és begyakorlásra. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Ha valaki a két kezét előre teszi és elkezdi tolni a szemben lévő partnerét 50 kilós súllyal, akkor a mi elveink szerint a szemből érkező visszatolás is csak 50 kilós lehet, ezzel egy veszélyes patthelyzetet kialakítva, és ilyenkor a jogalkotó arra „ bazírozik „ hogy a támadó elfárad és csökken a tolóerő benne, és a rendfenntartó le tudja tolni, illetve le tudja győzni! Ez roppant veszélyes játék, mert eléggé kétesélyessé teszi a dolog végkimenetelét! Persze ez csak a rendfenntartó számára veszélyes, a szabály megálmodója ettől még nyugodtan alszik.

 

Hogyan reagálnak, erre ahol gyakorlatiasan közelítik meg a kérdést?

 

A Miami eset is nagyban szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államokban ha valaki 50 kilós súllyal szeretne eltolni egy rendfenntartót akkor az bizony törvényi támogatással minimum 300 kilóval tol ellen, és gyakorlatilag legyalulja a támadót! Ez a gyakorlatban hogyan jelentkezik? Nagyon egyszerűen. Amikor támadás éri a rendfenntartót, akkor az gyakorlatilag teljes tűzerővel reagál a támadásra. Egyébként elég gyakorlatias a szabályozás ezügyben, mert nagyjából így hangzik! „AMENNYIBEN A RENDŐR A FEGYVERÉT HASZNÁLJA, AKKOR TESTTÖMEG KÖZÉPPONTRA KELL LEADNIA A LÖVÉSEIT, ÉS ADDIG KELL LŐNIE A CÉLPONTJÁT, AMEDDIG AZ EGYÉRTELMŰEN TÁMADÁS KÉPTELEN NEM LESZ „

A youtube csatornán tömegével találhatóak a videók, ahol a rendőr cafrangosra lövi a támadót. Nyilván ott sem mindent oldanak meg fegyverrel a rendfenntartók, de azért elég szabadon használhatják a kényszerítő eszközeiket.

 

Eszköztár …

 

Amikor a Miami esetet vizsgáljuk meg kell említeni, hogy azért az FBI ügynökök is rendelkeztek nagy tárkapacitású fegyverekkel, mint pl, a 9 milliméteres Luger töltényt tüzelő Smidt & Wesson M59 pisztoly, csak sajnos túl hamar lelőtték a tulajdonosaikat, így nem tudták a gyakorlatban kiegyenlíteni a tűzerőt. Ez a tény viszont el kell, hogy gondolkoztassa mindazokat, akik akár szolgálati, vagy önvédelmi fegyverből is a jó nagy tűzerőt keresik, és a fegyverükben bízva jól elhanyagolják a tréningezést!

Egy fontos dologra felhívták a figyelmemet a helyi zsaruk! Van egy mondásuk, amire azt kell mondjam igen találó, és minden fegyver viselőnek figyelmébe ajánlanám!

„CSAK AZ A FEGYVER FOG TUDNI MEGVÉDENI, AMI NÁLAD VAN, ÉS HASZNÁLNI IS TUDOD”

Azt gondolom legyen ez a végszó, és reméljük, hogy hasonló esettel nekünk nem kell sűrűn találkoznunk itthon, és nem leszünk példa se pro, se kontra ….

 

Csomán János

rendőrségi lőkiképző