Az új osztrák műanyag tokos pisztoly – – Steyr M
Az AUG hadifegyvereiről és remek vadászpuskáiról ismert, nagy múltú osztrák Steyr cég sokáig nem rendelkezett saját pisztolymodellel, nemrégiben azonban egy új, műanyag tokos modellcsaládot, az M-et dobták a piacra. A fegyver egész kialakítása és árfekvése azt a nyilvánvaló célt szolgálja, hogy a Glock piaci szegmenséből sikerüljön minél nagyobb szeletet kihasítania.
Futurisztikus fejlesztések
A Steyr cég fegyverei az utóbbi évtizedekben a szokatlan műszaki megoldásokról és gyakran futurisztikus megjelenésükről ismertek. Az 1970-es években megjelent AUG (Armee Universal Gewehr) fegyvercsalád esetében a műanyagok ? szerkezeti anyagként ? addig nem látott mértékű felhasználása és a bull-pup elrendezés jelentett meglepetést. A moduláris felépítésű, gépkarabélyként, golyószóróként, sőt géppisztolyként is felhasználható fegyvert az osztrák mellett például az ausztrál fegyveres erők is használják (érdekes módon mindkét országban az FN FAL-t váltották le velük).
Amikor az osztrák hadsereg a Browning Hi-Power helyett új hadipisztolyt keresett, a Steyr kifejlesztette a GB pisztolyt, melynek neve a Gas Bremse rövidítése, és mint látható, gázzal késleltetett zárolású volt (hasonlóan a HK P7-hez). A pisztoly ? akkoriban ? szokatlanul nagy, 18 darabos tárkapacitással rendelkezett. Azonban nagy mérete és tömege miatt, illetve magas ára okán nem ez a pisztoly nyert, hanem a névtelen Glock cég 17. szabadalma. A GB-t még néhány évig gyártották polgári célokra, de igazi sikert nem tudtak vele elérni, ma már inkább gyűjtők célpontjait jelentik az elkészült példányok.
A Steyr a GB gyártásának befejezése után tulajdonképpen maroklőfegyver nélkül maradt, és a Walther P88 pisztolyt forgalmazták Steyr felirattal, gyaníthatóan tisztán presztízsokokból. Az 1990-es évek elején gyártották a TMP géppisztoly polgári változatát, az SPP-t, de ez túlnő a maroklőfegyverek megszokott keretein, inkább afféle rohampisztoly, nem sok praktikus polgári felhasználási területtel.
Egy új, remélhetően népszerű önvédelmi és szolgálati pisztolymodell bemutatása tehát már nem tűrt halasztást. Ehhez kapóra jött, hogy a Glocktól átigazolt a Steyrhez Willi Bubits (az értékesítésért és a vevőkkel való kapcsolattartásért volt felelős). Aki a Steyrnél mintegy ?kiélhette? azokat a tervezési koncepciókat, melyeket a rugalmatlan Glocknál nem tudott megvalósítani. A számos újszerű, érdekes műszaki megoldást felvonultató Steyr M pisztoly legfőképpen tehát az ő gyermeke.
Biztosítók orgiája
A Steyr M sorozatú pisztolyok tervezése során az egyik elsődleges szempont ? már-már túlzásba vitt módon ? a maximális biztonságra való törekvés volt. Erre jórészt nem is műszaki szempontból volt szükség, hanem azért, hogy a fegyvergyártókat mindenféle koholt vádak alapján beperelő fegyvertartás- és önvédelem-ellenes, bűnözőbarát mozgalmak az USA-ban ne találhassanak ürügyet a Steyr ellen. Ezért egy integrált fegyverzár került elhelyezésre a pisztolyon, a tok jobb oldalán, az elsütőbillentyű felett (egy kis kör alakú panel, két nyílással). Ehhez egy pár kulcs tartozik, melyeket rádugva a zárra, annak elfordításával blokkolható a fegyver működése, és a szétszerelés is gátolt. Érdekesség, hogy a rendőri szervek számára tervezett modellen ez a zár a bilincsek kulcsaival üzemel, tehát nem kell a rendőrnek külön kulcsokat tartania pisztolyához. Az európai országok többségében természetesen szigorúbb tárolási szabályok vannak, mint az USA-ban, tehát a megtöltött pisztolyt még ily módon lezárva sem lehet őrizetlenül hagyni, így a zárnak itt nem sok értelme van.
Az elsütőszerkezet biztosításához két független rendszert találunk a pisztolyon. Az egyik az elsütőbillentyű homlokfelületén található, melynek benyomása nélkül a billentyű nem mozdítható. Ez a két darabból álló elsütőbillentyű hasonlóan működik, mint a Glockoknál, csak talán igényesebben néz ki. A másik biztosítási rendszer a modern pisztolyokon szinte teljesen szokatlan, a futurisztikus, dél-afrikai Vektor CP1-en találunk effélét. Az elsütőszerkezet megfeszített állapotában a sátorvas elülső része felett, kétoldalt a tokon található piciny gombot kell lefelé húzni, ekkor az elsütőbillentyű előtt, a sátorvason belül kiemelkedik egy gomb, és a tüzelés gátolva van. Ezt a billentyű előtti gombot visszanyomva tüzelhetünk a pisztollyal. Ennek a biztosítómegoldásnak az előnye, hogy nem szélesíti ki a pisztolyt, és mindkét kézzel egyaránt használható. Problémája viszont, hogy használata nem ösztönös mozdulat, mutatóujjal felfele tolni egy gombot nem könnyű, és utána vissza kell térni az elsütőbillentyűhöz a lövő kezének. Ugyancsak problematikus lehet az erre való átképzés egy más működési rendszerhez szokott állománynak valamely fegyveres szervezetnél való rendszeresítés esetén. Természetesen ennek a szerkezetnek az alkalmazása opcionális, a fegyver veszélytelen ennek bekapcsolása nélkül, pusztán a billentyűbiztosítóra való hagyatkozással is.
A biztonságot fokozó szerkezetnek tekinthető a pisztoly csőretöltöttség-jelzője is, mely azonos megoldású, mint a Walther PP pisztolyé, tehát az ütőszegfurat felett végigmenő rugós rúd, melynek vége a töltényűrbe lóg bele, és a csőben levő lőszer hüvelyének talpa nyomja hátra. A csőretöltöttség-jelző a szán hátulján kiemelkedik, így kézzel akár sötétben is könnyen kitapintható.
Reset Action
A Steyr M pisztoly elsütőszerkezetét a gyár Reset Actionnak nevezi, valójában azonban lényegében nem sokban különbözik a Glock Safe Actionjétől. A fegyver kakas nélküli, ütőszeg típusú elsütéssel. Az elsütőszerkezet csőre töltéskor (illetve a szán hátramozgásakor) előfeszített helyzetbe kerül, majd a billentyű meghúzásával kerül csak teljesen megfeszített helyzetbe, és sül el.
A Glockhoz képest jelentős különbség azonban, hogy a Steyr M elsütése mindössze 4 mm billentyűutat követel meg, és korántsem olyan nyúlós, így a Glockoknál gyakran tapasztalható lövő általi elrántást jórészt ki lehet küszöbölni. A Steyr M sütése ennek ellenére sem mondható sportosnak, a valóságban 22 newtonos elsütőerőnél jóval keményebbnek, határozottabbnak érződik. Ennek oka természetesen elsősorban az, hogy egy ilyen, jórészt szolgálati és önvédelmi fegyver esetében ki kell zárni a stressz hatására bekövetkező véletlen elsütés lehetőségét. A Steyr M elsütőszerkezete nem teszi lehetővé a szán hátrahúzása nélkül az elsütőszerkezet másodszori működtetését, így elcsettent lőszerre nem lehet ?rárevolverezni?. A Glockhoz hasonlóan minden lövésnél azonos elsütőerő megkönnyíti a Steyr M használatára történő kiképzést.
Felépítés, szétszedés
A Steyr M pisztolyok zárolása gyakorlatilag azonos a Glockokéval, a cső és a műanyag vezetőrúddal rendelkező helyretoló rugó annyira egyforma, hogy akár össze is lehetne őket téveszteni. Ez esetben is a SIG Sauer pisztolyokon megismert zárolást alkalmazzák, amikor a nagyméretű, szögletes töltényűr a szán megnövelt méretű hüvelykivető nyílásába záródik. A cső kireteszelésvezérlését a Glockoknál a műanyag tokban egy külön acélbetét oldja meg, és a vezetősínek is a műanyagban elhelyezett, műanyaggal körbeöntött kialakításúak.
A Steyr M vezetősínjei azonban az elsütőszerkezettel egy elemet képezve egyben, felfelé kiemelhetőek a műanyag tokból, ami javítás szempontjából jelentős előnyt jelent. A vezetősíneket hátulról megnézve feltűnik azok különös, háromszög alakú profilja, és a szán csatlakozó felületei is ilyen formájúak. Ennek több előnye is van, egyrészt az érintkező felületek nagymértékű megnövelésével biztosabbá, tartósabbá válik a szán megvezetése, másrészt maga a szán is alacsonyabbra méretezhető, és a csőtengely alacsonyabbra kerülhet a lövő csuklójához képest, ami segít a felcsavaró erők csökkentésében.
A Steyr M szétszedésére a tok jobb oldalán levő lefele fordítandó kar szolgál, melyet a fegyverzár kismértékű benyomása után lehet lefelé fordítani, majd az elsütőszerkezet elcsattintása után a szánt a benne levő csővel és helyretoló rugóval együtt előre lehúzhatjuk. A viszszarakáshoz mindössze a szerelt szánt kell visszatolni a tokra, a kar magától visszaugrik alaphelyzetbe. A fegyveres részleges szétszerelése tehát igen egyszerű és gyors.
Ergonómia, kezelőszervek
A Steyr M pisztoly tervezése során igen nagy hangsúlyt kapott az ergonómiai kialakítás kérdése. Mint említettem, a szán és a cső alacsony fekvése miatt a felfelé csavaró erők kevésbé érezhetők, mint a hagyományosabb felépítésű pisztolyokon. Ezt kívánták fokozni a markolat kialakításával is, melynek meredek dőlésszöge leginkább egy kis kaliberű sportpisztolyéra emlékeztet. A markolat elején levő kiemelkedés és a hátlapján levő ?búb? a lövő kezét önkéntelenül is a markolat felső részére pozícionálják. A markolat keresztmetszete ovális, nem pedig szögletes, mint az öntöltő pisztolyok többségén. A markolat a kétsoros tár ellenére meglehetősen keskeny, a tervezés során cél volt, hogy a kisebb kezű ázsiaiak és a kétméteres alaszkai favágók kezébe is kényelmesen illeszkedjen a pisztoly.
A fegyver szánakasztója a Glockéhoz hasonlóan a műanyag tok nyílásából ?bújik elő?, nagy része a tokon belül helyezkedik el. Elérése egyszerű, a hüvelykujjnak pont kézre esik (jobbkezes lövő esetén). A tárkioldó a markolat találkozásánál elhelyezkedő kicsi nyomógomb, mely elnyújtott alakú, ez átszerelhető jobb oldalra is, balkezes lövők számára. A tár acéllemezből készül, tehát vélhetően tartósabb, mint a Glockok műanyag tárai. A műanyag tok elején oldalanként két-két szögletes bemélyedést találunk, melyekre különféle szereléket, fegyverlámpát, lézerirányzékot lehet rögzíteni. Ezeknek a bemélyedéseknek alakja minden bizonnyal igen tartós rögzítést tesz lehetővé, azonban nem kompatíbilis semmilyen más fegyverhez való szerelékkel sem.
Típusváltozatok
A Steyr M viszonylag új fejlesztés, ennek ellenére a kezdeti 9 mm Luger kaliberű változatot gyorsan követte a .40 Smith and Wesson, majd a .357 SIG kaliberű kivitel is. A sub-compact Glock 26/27-tel való piaci verseny miatt bemutatták az S változatot, mely a kisebb méretű modell. A Steyr M-hez professzionális felhasználók (rendvédelmi szervek, testőrök stb.) számára kifejlesztettek egy, a markolat üregébe rögzíthető műanyag tusát is, mely a Steyr Scout koncepcióját követve egyben két póttár befogadására, szállítására is alkalmas. Ez a karabély-konverzió alaposan megnöveli a hatásos (célozható) lőtávolságát a pisztolynak.
Lövészet a háromszögön át
A Steyr M9 változatát volt módomban kipróbálni. A pisztoly kézbe vételekor feltűnő a markolat szokatlan szöge, és az, hogy a markolat magasra kényszeríti a lövő kezét, szinte lefelé kell nyúlni az elsütőbillentyűhöz. A másik nagyon szokatlan dolog a háromszög alakú célgömb, melyen fehér kontrasztosító betét található. A trapéz alakú nézőkén a célgömbnek megfelelő háromszög alakú kivágást találunk, két ferde fehér sávval körbevéve. Az irányzék a hagyományos szögletes célzóeszközökhöz képest jóval nagyobb területet enged láttatni, tehát éles helyzetekben célszerű. Pontlövészetre azonban nem ez a legjobb választás, hiszen egy háromszög csúcsát egy vonalba hozni egy trapéz képzeletbeli határoló vonalával, nem egyszerű feladat a lövő szemének.
A szokatlan irányzékok ellenére 18 méterről 10 lövésből 8 centis szórást tudtam elérni a pisztollyal, MFS és Hirtenberger teljes köpenyes lövedékkel szerelt lőszereket használva, ami egy ilyen célú fegyvertől megfelelő pontosság. A sütés keménysége ennél pontosabb lövészethez minden bizonnyal a tesztelőénél sokkal jobb képességeket és igen nagy koncentrációt igényelt volna. A 7?12 méteres távolságból leadott gyors, szituációslőgyakorlat-jelleggel leadott lövések során is igen kellemesen, jól uralhatóan viselkedett a Steyr M. A hátrarúgás valóban inkább tolóerőként jelentkezett, a felcsavarás elhanyagolható volt. Valószínűleg a háromszög alakú irányzékkal való lövészetben való gyakorlatlanságnak köszönhetően a ráduplázások során az az érdekes jelenség volt megfigyelhető, hogy a második lövés mindig 5?8 centivel lejjebb csapódott be, és szép párhuzamos lövéscsoportok alakultak ki.
A fegyver markolatának felső része érezhetően hozzányomódott a kezem hüvelyk- és mutatóujj közötti részéhez, balkezes (egy kézzel leadott) lövéseknél pedig zavaró volt a markolat hátsó részén levő búb. A Steyr M-mel kb. 70 lövést adtam le, ezalatt egyetlen akadály volt, egy lőszer elcsettenéséből adódóan, mely a második próbálkozásra sült csak el. Ilyenkor azért elgondolkoztató, hogy érdemes-e temetni a hagyományos, kakasos DA/SA rendszert…
Kellemes ár
A Steyr M pisztoly megjelenésében bizony szokatlan a tradicionális fegyverformákhoz szokott fegyverbarátoknak, azonban tervezése során nem az esztétikum, hanem a célszerűség dominált. Akinek tetszik a Glock (márpedig az eladási statisztikák szerint sokan vannak ilyenek), annak a Steyr M is meg fogja hódítani a szívét. Az USA-ban és Németországban már igen jelentős eladásokkal büszkélkedhet a cég. A Steyr M alacsonyabb szánja és lekerekítettebb vonalai sokkal jobb rejthetőséget jelentenek a szögletes Glockénál. A pisztolyhoz a Glockéhoz hasonló műanyag pisztolytáskák és tártartók is készülnek.
Az új osztrák maroklőfegyver legpozitívabb jellemzője kedvező ára, az M9 hazánkban 145 ezer forintért vásárolható meg, ami a konkurensekhez viszonyítva több, mint versenyképesnek tekinthető.
A gyártó internetes oldala:
http://www.steyr-mannlicher.com
Technikai adatok – Steyr M9
kaliber: 9 mm Luger
üres tömeg: 747 gramm
hossz: 180 mm
magasság: 125 mm
szélesség: 30 mm
tárkapacitás: 14 db
Interjú a Steyr M ?atyjával? ? Wilhelm Bubits-cal a 2000. évi nürnbergi IWA kiállításon készítettünk interjút.
Kaliber: Melyek a Steyr M főbb előnyei a többi műanyagtokos pisztolyhoz képest?
Wilhelm Bubits: Kiemelném a markolatkialakítást, mely ebben a kategóriában a legalacsonyabban fekvő csőtengelyt eredményezi, ezáltal a hátrarúgás csekély lesz. A tojás profilú markolat miatt pedig kisebb kezűek, így hölgyek is képesek a fegyver stabil megfogására. A háromszög alakú irányzékok is egyedülállóak és szabadalmaztatottak. Ugyancsak nagy előny, hogy a szánvezető lécek ennél a pisztolynál kiszerelhetők a tokból, tehát cserélhetők, javíthatók.
Kaliber: A Reset Action elsütőszerkezet miben tér el a versenytársakétól?
Wilhelm Bubits: A megszokott Double Action Only rendszerű fegyvereknél az elsütés folyamatos, a Steyr pisztolynál pedig egy érezhető, mindig azonos törési pont van. Ugyancsak eltérés, hogy ha az elsütés után nem engedem teljesen előre az elsütőbillentyűt, hanem az elsütési pont közelében tartom, akkor nagyon gyorsan lehet leadni a következő lövéseket.
Kaliber: Van second strike lehetőség?
Wilhelm Bubits: Nem, nincsen. Ilyen helyzetben 50%-ban elsülhet a lőszer a második ráütésre, azonban 50%-ban nem. Éles helyzetre tekintettel tehát célszerűbb azt gyakorolni, hogy az elcsettent lőszert a szán hátrahúzásával ürítsük, és újat töltsünk csőbe. Ilyenkor jöhet jól a nagy tárkapacitás, a hivatalosan 14 darabos tárba nagyobb erővel ugyan, de 15 lőszert is lehet tárazni. A rendszeresítő fegyveres testület felé a kiképzés benne foglaltatik a fegyver árában.
Kaliber: A pisztolyon nagyon sokféle biztosító szerkezetet találunk, miért pont ezek kerültek elhelyezésre?
Wilhelm Bubits: Lehetővé akartuk tenni a revolverekéhez hasonló tűzkész viselést, amikor csak a billentyűt kell elhúzni a lövéshez, de módot akartunk adni az esetleges bebiztosításra is, mely esetben biztonságosan lehet tölteni és üríteni.
Kaliber: A záras biztosítószerkezet mennyire az amerikai piacra készült?
Wilhelm Bubits: Igen, főként ezt célozta, hiszen ott nincsenek szigorú tárolási szabályok. Azonban Európában is van létjogosultsága, például egy lőtéren lövészetet megszakítva a pisztolyt ott lehet hagyni a lőállásban, ha a zárral mások számára használhatatlanná tesszük.
Kaliber: Milyen új modellváltozatok várhatók?
Wilhelm Bubits: Az itt bemutatottakon kívül várható a nagyobb tokméretű .45 ACP kaliberű kivitel megjelenése, mely ugyancsak az USA-számára készül elsősorban, ezt a jövő évi IWA-n szeretnénk bemutatni. A sportlövők számára szeretnénk egy töltöttségjelző és kulcsos zárás nélküli kivitelt elkészíteni, ennek IPSC-re optimalizált növelt tártölcsére is lesz.
Vass Gábor
