Minap jelent meg az indexen, méghozzá nyitó/vezető cikként az alábbi, erősen szenzációhajhász körítésű anyag, mely a Maxim M1910 géppuskát tálalja csodafegyverként – 2022-ben…
https://index.hu/kulfold/2022/05/13/138-eves-antik-csodafegyver-az-ukranok-aduasza/
Gyakorlatilag minden mondatába bele lehetne kötni de itt most csak a legdurvább tárgyi tévedéseket elemezzük!
(Természetesen az alábbi korrekciót a szerzőnek is elküldtük. Nem közölték eddig:-) UPDATE: VASÁRNAP délután felkerül az anyag: https://index.hu/kulfold/2022/05/15/talan-megsem-csodafegyver-a-reneszanszat-elo-maxim-geppuska/)
Annak tényéből, hogy az orosz támadás által sújtott Ukrajnában felbukkan
néhány Maxim M1910 géppuska, óriási hiba azt a következtetést levonni,
hogy az bármilyen szempontból is csodafegyver lenne és verné a modernebb
kategóriatársait (nevesítve a PKM-et), a valóság az, hogy ezek legjobb
esetben is korlátozottan használható szükségfegyverek. (És gyakrabban
tűnnek fel hasonló muzeumi csodák a luhanszki és donbasszi orosz
szabadcsapatoknál, mint az ukrán félnél.)
(Nekem mindkét fegyverrel volt módom lőni, szerencsére nem katonaként
háborúban.)
De nézzük a cikk állításait konkrétan! (A teljesség igénye nélkül)
” ugyanis sok tekintetben felülmúlja az orosz hadseregben
rendszeresített, és sokkal modernebb(nek tűnő)…és természetesen
manapság is használatos PKM golyószórót.”
Nem csak modernebbnek tűnik, hanem minden tekintetben modernebb is a
PKM, nem véletlen, hogy nagyjából a koreai háború óta semmilyen komolyan
vehető hadsereg sem tart rendszerben vízhűtéses géppuskát. (A PKM
egyébként nem golyószóró, hanem rendszertanilag géppuska, hiszen
puskalőszert tüzel, ráadásul hevederes adogatással.)
“A fegyver a hátrasiklás energiáját felhasználva mozgat egy zárt zárat
vagy egy karos mechanizmust, amely kiveti az üres töltényhüvelyeket, és
betölti a következő töltényt. Ez az elv sokkal eredményesebb és kevésbé
munkaigényes volt, mint a korábbi gyorstüzelő fegyvereké, például a
Gatling-géppuskáé, amely hatcsöves, kézzel forgatott tűzköpő volt. “
Ez teljes zagyvaság, bizonyára angolból gugli-fordítva.
A Gatling és a többi hasonló szórólöveg nem géppuska, hanem
ismétlőfegyver, pont azért, mert a lövésfolyamatokat nem a lövéskor
keletkező hátraható erők végzik automatikusan, hanem külső kézi erőt
alkalmaz. Olyan a különbség, mint egy kerékpár és egy motorbicikli között.
“A Maxim titka a vízhűtésben rejlik.
Ennek köszönhetően a cső nem tüzesedik át, nem sül be a patron, mint a
jóval modernebb PKM golyószóróban, azaz gyakorlatilag korlátlan ideig
használható, nem úgy, mint az ellenlábasa. A mindössze tízkilós PKM
csöve már egyperces folyamatos tüzelés után deformálódik, továbbá a
felhevülés miatt előfordul, hogy akkor is tüzel, amikor nem húzza meg a
ravaszt a kezelője. “
A PKM csöve (gyorsan) cserélhető, pont ezért – évtizedek óta minden
modern géppuska ilyen megoldású. A forró csőben csőretöltött lőszer
azért NEM sülhet el, mert a PKM nyitott zárpozícióból tüzel, tehát
egyáltalán nincsen csőretöltött lőszer, csak és kizárólag a lövés
kiváltásának pillanatában.
A Maxim nem “korlátlan ideig” használható, hanem amíg el nem forr a
hűtővize. Olyankor jön a hó (télen), a kulacsból víz, esetleg konkrétan
a belevizelés a hütőköpenybe. A csöve ugyanis nem cserélhető a harctéri
körülmények között.
“Az M1910-es (a szám az évet jelenti, amikor ezt a változatot
kifejlesztették az eredeti Maximból) egy kilométerig halálpontosan lő,
de egészen három kilométeres lőtávig hatékonyan használható. “
A valóság ezzel szemben az, hogy a GYAKORLATBAN egy 7,62×54 R
hadilőszert tüzelő géppuskával (a PKM és a Maxim ugyanazt lövi) 1
kilométerről jó eséllyel legfeljebb egy teherautót lehet eltaláni
(hosszú sorozatból néhányszor), egyes katonát célzottan semmiképpen. 3
kilométerről pedig egy kisebb falut lehet megszórni véletlenszerűen.
” Az ukránok amúgy időközben tökéletesítették az avítt gépfegyvert,
ellátták lézerirányzóval, ami nagyságrendekkel pontosabbá teszi a
célzást. (Tudják, amikor a kis piros pötty megjelenik a célba vett
ellenség testén…)”
Ez teljes képtelenség. Az ukránok red dot irányzékot (amibe BELEnézve
látunk megvilágított célzójelet (mint egy távcsőben a szálkeresztet))
szereltek fel néhány Maximra. Belátható, hogy a kis lézer pöttyöt
harchelyzetben több száz méterről senki nem képes látni szabad szemmel
célzás közben, pláne ha nincs éjszaka.
A legfontosabb különbség persze az, hogy Kalasnyikov úr géppuskája (PKM)
egy könnyű, mobil, faék egyszerű, rendkívül megbízható eszköz, addig a
Maxim legfeljebb statikus pozíció védelmére alkalmas, irgalmatlanul
nehéz valami, aminek kezelése, karbantartása komoly szakértelmet
igényel. Olyan összevetni őket, mint egy gőzkocsit egy Teslával.
Vass Gábor