Privatizáció-ellenes sztrájk a Zastava fegyvergyárban

Komment a hírhez: sajnos a Zastava termékpalettáját és azt elnézve, hogy évek nem hoznak ki érdemi újdonságot például Nürnbergbe, nyilvánvaló, hogy a veszteséges működés egyik oka az elaggott, 1990-es évek előtti időket idéző termékpaletta. Nem nagyon tudok megnevezni egyetlen, a 21. század második évtizedében modernnek tekinthető sorozatban gyártott Zastava fegyvert sem.

A 2000 fő dolgozó és a 150 ezer (ez valószínűleg nem a legyártott, hanem a kapacitás) éves fegyvertermelés pedig azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy elavult gépeken és csekély hatékonysággal termelnek. Lásd a cseh Ceska Zbrojovka kb. 1200 emberrel évi 250 ezer darab környéki fegyver gyárt, világszínvonalon, és folyamatosan új termékekkel megjelenve. De az évi 1 millió darab környéki kibocsátással bíró Smith and Wesson is csupán 2200 ember foglalkoztatott 2017-ben.

A Zastava érzésem szerint a FÉG szomorú sorsára fog jutni, ha nem vonnak be külső tőkét, nem modernizálnak (gyártási módot és termékpalettát), és fájdalmas, de a leépítések sem elkerülhetőek.

Az MTI híre:

“Egy napra teljesen beszüntette a munkát a szerbiai Zastava fegyvergyár kb. 2000 dolgozója. Azt követelik, hogy a gyárat ne privatizálják, illetve növeljék a béreket, javítsanak a munkafeltételeken, és hozzák nyilvánosságra a tavalyi és az idei vállalati eredményeket.

A Danas belgrádi napilap úgy értesült, hogy a munkabeszüntetésen felül a dolgozók szerdán tüntetést szerveznek a vállalat központi épülete előtt, ahol a teljes vezetőség lemondását követelik majd.

Milojko Brzakovic, a Zastava fegyvergyár vezérigazgatója szerint a szakszervezeti vezetők hazugságokkal, manipulációval, megfélemlítéssel és nyomásgyakorlással vezették félre és kényszerítették sztrájkra a dolgozókat. Szerint a szakszervezeti vezetőket politikai és magánérdek motiválja, emellett a „rossz privatizációval” történő ijesztgetés sem megalapozott, hiszen a szerbiai védelmi minisztérium és a kormány ígéretet tett arra, hogy csak akkor adja el a gyárat, ha megbízható, fegyvergyártással foglalkozó cég érdeklődik iránta.

Dragan Ilic szakszervezeti vezető viszont a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) arról beszélt, hogy a vállalat eladása teljesen elfogadhatatlan, és azt követelik, hogy vegyék le a stratégiailag fontos céget a privatizációra jelölt gyárak listájáról. De a vállalat vezetése teljesen elzárkózott a párbeszédtől – mondta.

Azt is kérik, hogy javítsanak a munkafeltételeken, mert a legtöbbször veszélyes anyagokkal dolgoznak, a szellőztetés viszont nem jó, és a munkavédelmi ruházat meg a lábbelik sem megfelelőek.

A szerb parlament néhány hete fogadta el a veszteséges hadiipar részleges privatizációjáról szóló törvényt, ami lehetővé teszi, hogy külföldi cégek az ország fegyvergyáraiban 49 százalékos részesedést vásároljanak. A törvényjavaslat előterjesztésekor elhangzott, hogy külföldi tőkére van szükség a hadiipar fejlesztésére és korszerűsítésére, a külföldi befektetők pedig új technológiákat, új felszerelést hozhatnak az országba. Nenad Miloradovic, a védelmi miniszter tanácsadója szerint a törvény elfogadására azért volt szükség, mert a szerb államnak nincs pénze a szükséges korszerűsítés elvégzésére.

A kragujevaci Zastava fegyvergyárat 1853-ban alapították. A cég évente kb. 150 ezer fegyvert értékesít a pisztolytól a gránátvetőig, a legnagyobb megrendelések a Közel-Keletről, Nyugat-Afrikából és az Egyesült Államokból érkeznek. “