Walther P99QA – – Javított kiadás

Az 1990-es évek közepén bemutatott Walther P99 pisztoly ugyan sikeres lett a polgári piacon és James Bond sem ment bevetésre nélküle, azonban egyetlen jelentős rendvédelmi szerv vagy fegyveres erő sem vásárolt belőle. A fegyvert át kellett tervezni, hogy ez megtörténjen. Cikkünk témája ez a második generációs P99.

A német ? és világszerte nagyon sok ország követi őket ? rendőrségi/rendvédelmi fegyverzet fejlődését a pisztolyok terén generációkra lehet bontani.
A huszadik század első éveiben a jó öreg ? és totálisan elavult ? Reichsrevolver, illetve különféle, nem egységesített öntöltő zsebpisztolyok jelentették a rendőrök fegyverzetét. A dolog természetéből adódóan a zsebpisztolyok jellemzően maximum 7,65 mm Browning kaliberűek, és single action elsütőszerkezetűek voltak.
Ezek uralma aztán a Walther PP és PPK (1929 és 1931) megjelenéséig tartott, mely nagyszerű pisztolyok végre elhozták a csőre töltve, kibiztosítva, tűzkészen való viselhetőséget. Megtervezésükkor eleve az ideális rendőrségi pisztoly volt a cél, ezt a kor felfogásának megfelelően meg is valósították, hiszen a PP és a PPK könnyen hordható, megbízható, biztonságos és könnyen karbantartható család volt.
A száraz technikai adatoknál azonban sokkal fontosabb, hogy kikötötték, hogy az új pisztolyoknak csőre töltve, tűzkészen viselhetőnek kell lenni. Ezt
a SIG Sauer P225 (P6) és a Walther P5 külső kakasos DA/SA elsütőszerkezettel és bal oldalon a tokon elhelyezett fesztelenítőkarral oldotta meg, míg a HK P7 (PSP) esetében a markolatfeszítéses elsütőszerkezet lett a nyerő.
Az 1990-es évek végéig gyakorlatilag ezek a pisztolyok és verzióik uralták a német rendőrségi piacot ? eltekintve persze a speciális (SEK, MEK) egységek különleges fegyvereitől (Glock 17, SIG P226, SW M19, HK P7M13).
(Érdemes megjegyezni, hogy az 1990-es évek közepén rendszeresített magyar FÉG P9RC M96 pisztolyok már a 20 évvel korábbi német követelményeknek sem voltak képesek eleget tenni.)
Az 1992?93-ban életbe léptek a ?Technischen Richtlinien für Eine Polizeipistole? (rendőrségi pisztolytechnikai irányelvek).
Itt az előző követelményeket tovább bővítették (teljesség igénye nélkül):
? még részletesebb nyúzópróba-követelmények,
? 480?520 J közé eső csőtorkolati energia a specifikált szolgálati lőszerrel,
? a csőbe beékelt lövedékre való rálövéskor sem szakadhat szét a cső,
? kontrasztosított irányzékok,
? revolverező (DA) sütés minimum 50 newton erőt igényel,
? SA sütés minimum 20 newton,
? mínusz 30 és plusz 54 Celsius között működőképesnek kell maradnia.
Az irányelvnek az új P99 1990-es évek közepi megjelenésekor sikeresen eleget tett.
Ez a második generáció aztán az 1970-es évek végéig kitartott. A második világháború utáni anarchikus állapotokat és technikai visszalépést a fegyverek terén a történelmi környezet számlájára kell írni, szó nincs a tudatos fejlesztésekről. A második generáció utolsó tagja a Heckler und Koch HK4 pisztolya volt, melyet kis mennyiségben a Bundesgrenzschutz (határőrség) rendszeresített.
A híres harmadik generáció ? ismert módon ? az 1970-es évek terrorhullámára adott válasz volt. Felismerték, hogy a 7,65 mm Browning lőszer nem rendelkezik kellő stophatással (különösen FMJ-lövedék esetén) lőfegyveres támadó ellen, így feljebb kellett lépni a 9 mm Luger hadilőszer irányába.
A németek azonban nem németek volnának, ha nem alkottak volna mindjárt nagyon hosszú és részletes követelményrendszert a leendő rendőrségi pisztolygeneráció számára.
A ?Pflichtenheft Faustfeurewaffen? (1975. VI. 19. ? Maroklőfegyver-követelménygyűjtemény) című sokoldalas anyag aztán a mai napig folyamatosan frissítve van, a technikai fejlődésnek megfelelően.
Olyan dolgokat szabályoznak kínos precizitással (többek közt):
? minimum 10 ezer lövéses vagy 25 év élettartam,
? bennfoglaló méretek (180x130x34 mm),
? üres fegyvertömeg (maximum 900 g),
? minimális tárkapacitás (8 db),
? legkisebb csőhossz (L/8),
? különféle ejtési/szennyezési tesztek,
nyúzópróbák kivitelezése,
? a 25 méteres 5-lövéses szórásnak (szolgálati lőszerrel) 16 centiméternél kisebbnek kell lenni,
? a csőre töltéshez szükséges maximális erő 100 newton.

Polizei Pistole 2000 után

Az utóbbi huszonöt évben azonban a klasszikus harmadik generációs pisztolyokkal 60-nál több súlyos baleset történt a rendőrök körében. Természetesen a több százezer pisztolyt és negyed évszázadot tekintve ez nevetségesen kevés, de a média figyelmét ott is igyekeznek elkerülni. A műszakilag kiváló P7M8-at például a bulvársajtó özvegycsinálónak bélyegezte meg Bajorországban. Pedig csak kiképzési kérdés, hogy pisztolytáskába helyezés során nem markolunk rá a markolatfeszítőre, és pláne nem tesszük az ujjunkat a sátorvason belülre.
A technikai irányelvet tehát továbbfejlesztették, és előírták, hogy nemcsak az első, hanem az összes lövésnek azonos ? a single actionnél magasabb ? sütési erőre kell bekövetkezni (ez tulajdonképpen a valamifajta csak revolverező elsütőszerkezetet jelent). Ezáltal sokkal nagyobb eséllyel zárható ki a megfeszített elsütőszerkezettel való tokba helyezésből adódó véletlen elsülés, illetve a stresszhelyzetben való lövés leadása is. A minden lövésnél azonos elsütési erő ugyancsak megkönnyíti a kiképzők dolgát azona téren, hogy az első revolverező ésa következő single action (normál) lövések közti átmenetre való oktatás, lőgyakorlatok megspórolhatóak. A modern rendőrségi pisztolyok egyre inkább úgy működnek tehát, mint a DAO-revol-verek. Nem kell biztosítóval bajlódni, és minden lövés egyforma sütést kíván.
Az új követelmények sorában fontos, hogy a pisztolyok kétkezesek legyenek, tehát a jobb- és balkezes lövők egyaránt tudják őket használni, illetve az erősebb kéz sérülése esetén se váljon harcképtelenné a rendőr. Ezeknek a követelményeknek a régi, harmadik generáció sorából csak a P7 felelt meg.
A rendőr hölgyek növekvő száma miatt a kisebb kézméretekhez való alkalmazhatóság sem elhanyagolható szempont. Ezt pedig cserélhető méretű markolatpanelekkel oldják meg. Az új, negyedik generáció eddigi képviselői a HK P2000 és az új Walther P99QA és DAO kivitelben.

Ami változott

Az új designban a leglényegesebb különbség a láthatóan megnövelt, ?kipocakosodott? sátorvas, ennek értelme, hogy a rendőr kesztyűbe bújtatott kézben is tudjon operálni. Ugyancsak eltűnt a sátorvas alsó részén levő kiemelkedés, mely elvileg segít érzékelni az ujj pozícióját, ha már bekerült a sátorvason belülre ? ezt azonban nem hasznosnak, hanem zavarónak ítélte a felhasználók többsége.
A szánon levő felhúzórecézések felülete legalább négyszeresére nőtt, nagyon figyelmetlenül megfogva is könnyű csőre rántani immár. Annak ellenére, hogy a német rendőrök kizárólag csőre töltött oldalfegyverrel indulnak el szolgálatba, a nagyméretű recézések például akadályelhárításkor kifejezetten jól jöhetnek.
A szánakasztó a rendőrséginek szánt változatok esetén hatalmas méretű, mindkét oldalt meglevő hagyományos kar formájú lett, felváltva az egykezes, kisméretű lenyomandó lemezfelületet. Ugyanakkor a pisztoly szélességét nem növelték feleslegesen.
A pisztoly tárkioldója eleve kétkezes volt, a DAO- és QA-verziókon vagy hiányzik a fesztelenítőgomb a szánról, vagy nagyon kicsi, és mint kezelőszer eleve értelmezhetetlen. A QA-modellen ahol ez megvan, legfeljebb a totális biztonságra való törekvés bürokratikus maradványának tekinthető. Hiszen a fegyver csőre töltve, de lefesztelenítve nem tűzkész, revolverezése nincsen. Értelme talán annyi, hogy a páncélszekrénybe bepakolás előtt az őrsön még ezt a kezelőszervet is megnyomják.
Érdekes, hogy a 9 mm Luger kaliberű változatnál a korábbi 16 darabos tárkapacitás 15 darabra csökkent, aminek okát én nem látom, de a tártesten is csak addig vannak számozva a kémlelőfuratok.
A töltény csőben tartózkodására a hüvelyvonó által szabaddá tett piros festék figyelmeztet a szánon.
Összességében elmondható, hogy a P99 ergonómiailag átgondoltabb, még felhasználóbarátabb lett. A forma viszont talán kevésbé elegáns, az általam megkérdezettek 50%-ának a régi tetszett jobban, 50%-ának pedig az új (nem reprezentatív minta).

Hasonló változatok

Az új P99-esek esetében lehetne játszani a régi Füles magazinokból ismert játékot, hogy ?karikázza be? a különbségeket az azonosnak látszó képek között.
Minden változat készül 9 mm Luger (15 darab fér a tárba), illetve .40 Smith and Wesson (11 db) kaliberben.
? P99 AS: antistressz-elsütő-szerkezet. Ez magyarán a hagyományos double action/single action ütőszeges elsütőszerkezet, melyhez nagyméretű fesztelenítőgomb tartozik a szánon, csakúgy, mint a klasszikus P99-esen. A szánakasztó kar egykezes, kisméretű.
? P99 DAO: double action only elsütőszerkezet. Csak revolverező, tehát a sütés során teljesen meg kell feszíteni az elsütőszerkezetet, majd leoldani azt. A elsütőbillentyűn kis billentyűbiztosítót találunk, mely egyértelműen Glock-másolat. A szánon egyáltalán nincsen semmiféle fesztelenítő, hiszen nincs mit feszteleníteni. A szánakasztó kar kétkezes, nagyméretű.
? P99 QA: quick-action elsütő-szerkezet. Nem más, mint a Glock Safe Action elsütőszerkezete, melyet szabadalmi okokból elneveztek másképpen, és a DAO-modell billentyűbiztosítóját már nem merték rárakni, perektől tartva. A szán hátrahúzása után az ütőszegszerkezet fél-felhúzott, előfeszített helyzetbe kerül, onnan húzza fel teljesen az elsütőbillentyű, majd old le. A szánon egy kisméretű fesztelenítőgomb található. A szánakasztó kar lehet kisméretű egykezes, de lehet opcionálisan kétkezes, nagyméretű is.
A pisztolyok rendelhetőek ?Titanium Coated? avagy eloxált titán-nitrid felületkezeléssel is. A Compact-változat ugyanezekkel az elsütőszerkezet-konfigurációkkal készül, azonban egyelőre csak 9 mm Luger kaliberben.

A kiképzés nem spórolható meg

A P99QA tartalmazza mindazokat a funkciókat és megoldásokat, melyek egy modern, 21. század eleji rendőrségi pisztolytól elvárhatóak. Természetesen a hosszabb távú értékét majd a valós életben, a rendőrök oldalán végzett ?munkája? bizonyíthatja.
A megújult pisztoly bár kezelését tekintve barátságosabb és egyszerűbb lett, jelentős munkát fog okozni a német lőkiképzőknek az áttérés a DA/SA fesztelenítős pisztolyokról a keményebb, de állandó sütésű DAO vagy QA (esetleg DAK vagy LEM) maroklőfegyverekre.

A gyártó az interneten
www.carl-walther.de

Vass Gábor