Évekkel a gáz-riasztónak minősülő gumilövedék képes fegyverek első forgalomba kerülése óta még mindig gyakran teszik fel azt a kérdés, hogy viselhetőek-e ezen fegyverek gumilövedékkel töltve közterületen, viselési engedély birtokában. Vannak, akik kategorikusan kijelentik, hogy nem, holott egyrészt ismerniük kellene a vonatkozó fegyverjogi szabályozást, másrészt az általuk citált tiltás hiányát – lelkesen mégis úgy bizonygatják az igazukat, hogy a valós jogi háttér csak egy részét, ráadásul gyakran oda nem tartozó részét emlegetik. “Érvelésük” jellemzően a körül forog, hogy a gumilövedék ottléte a fegyverben valahogy varázslatosan átváltoztatja azt valami mássá!
Az a bizonyos 7,5 J…még 1991-ből?
Nagyon sokan azzal érvelnek a gumilövedék kilövésére képes gáz-riasztó fegyverek kapcsán, hogy mivel a csőtorkolati energiájuk meghaladja a 7,5 J-t ezért ezek a fegyverek lőfegyvernek minősülnek. Ők azok, akik úgy próbálnak értelmezni egy törvényt, hogy csak egy fél mondatát tanulták meg és ismételgetik magukban, mint egyfajta imaláncot. (Még rosszabb, hogyha a 2004-ben hatályon kívül helyezett 115/1991 kormányrendelet ötlik fel bennük, melyben valóban 7,5 J csőtorkolati energia volt általánosan a lőfegyvernek minősülés határértéke. De megjegyzendő, hogy a gáz- és riasztófegyverek már az alapján sem voltak lőfegyverek, holott jelentős részükből a jelzőrakéta bőven ezen érték felett volt kilőhető.)
Mai jogszabályi definíciók
Ahhoz, hogy megértsük a gáz-riasztó minősítésű gumilövedékes fegyverek jogszabályi hátterét a 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről tartalmából a következő meghatározásokat kell ismernünk: gáz- és riasztó fegyver, riasztótöltény, tűzfegyver, lőfegyver. Az előbbi felsorolás NEM a törvényben lévő felsorolási sorrend, viszont csak így fogjuk megérteni, hogy miért nem lőfegyver vagy tűzfegyver a gumilövedék kilövésére képes gáz-riasztó minősítésű fegyverünk.
Először is tisztázzuk mi a gáz- és riasztó fegyver fogalma:
- gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;
A fegyverünket gumilövedékkel (vagy akár tűzijáték rakétával) töltve riasztó tölténnyel fogjuk használni, azt fogunk benne működtetni, mert ez alkalmas arra, hogy kilője az elé tömködött gumilövedéket vagy tűzijátékot. Jól látható még, hogy a törvény a meghatározásban nem zárja ki, hogy a fegyver bármit is kilőjön magából. Alapvető tévedés az, hogy a gáz-riasztók csöve teljes mértékben átjárhatatlan, ha ez így lenne, akkor a gáz (ami valójában jórészt szilárd szemcsékből áll azért látunk füstöt a gázpatron elsütésekor) sem tudna kijutni belőle.
Különféle cső/töltényűr kialakítások léteznek, melyek fő célja az, hogy űrméretes (fém)lövedéket ne lehessen kilőni a fegyver csövén keresztül, illetve klasszikus fémlövedékes lőszerrel a fegyver ne legyen működtethető. A legszigorúbb ezek közül pl.: a német piacra szánt fegyverekre vonatkozó PTB-s előírás. A hazánkban forgalmazott, hivatalosan bevizsgált, próbajellel ellátott gáz- és riasztó fegyverek (attól függetlenül, hogy gumilövedék kilövésére képes csővel rendelkeznek-e) a CIP-egyezmény szerinti, csak riasztófegyvernek megfelelő töltényűrrel rendelkeznek, maroklőfegyver kaliberjelű lőszer működtetésére alkalmatlanok.
Lássuk a riasztótöltény fogalmát:
- riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;
Gumilövedékes fegyverünk tehát riasztó töltény működtetésére alkalmas, riasztásra szolgáló riasztó fegyver ezek szerint. Hiszen riasztó tölténnyel fogjuk használni, és még egyszer leírom, – nagyon helyesen – nem zárta ki a jogalkotó, hogy bármi szilárdat is kilőjön. (Sőt, kifejezetten vészjelzésre ott van a rakéta/jelzőfény kilövése beletervezve a legtöbb típusba!)
Következzen tehát a tűzfegyver fogalma:
- tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
- a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
- b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
- c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;
A gáz-riasztó fegyver nem tartozik, egyetlen tűzfegyver kategóriába sem (attól függetlenül, hogy milyen a cső kialakítása), hiszen önállóan definiált, külön kategória eltérő szabályozással. Azért haladjunk tovább, de előtte olvassuk azért végig a mondatot, aminek a végén ott van a varázsszó „kivéve, ha”. A kivételek között pedig szerepel a riasztásra gyártott fegyver (riasztó fegyver) amit fentebb már megállapítottuk nekünk ilyenünk van, amit riasztó tölténnyel fogunk használni. Sokan hivatkoznak arra, hogy a gumilövedékkel való töltés a fegyver jellegét változtatja meg, de a fegyver jellegét csak a fegyver fizikai átalakításával lehet megváltoztatni, ilyen dolog pedig nem történik.
Legyen megint szó a 7,5 J-ról!
És végül a „csodafegyver” az imaláncban a lőfegyver fogalma…
- lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
Igen általában azok, akik úgy gondolják, hogy a gumilövedék kilövésére képes gáz-riasztó fegyverünk lőfegyver (de hiszen akkor a puszta birtoklásáért börtönbe kerülhetnének!), átsiklanak azon, hogy a lőfegyver fogalmi meghatározásában ott van a tűzfegyver. Aminél az előbbiekben láthattuk, hogy nem lehet az a fegyver tűzfegyver, amit riasztó fegyvernek gyártottak és riasztó tölténnyel üzemeltetnek függetlenül attól, hogy az kilő-e valamit vagy sem, hiszen a gáz-riasztó fegyver fogalmában láthattuk, hogy nem zárták ki azt, hogy az kilőjön magából bármit is.
(Ellenben a 7,5 Joule határ megint előkerült, de már csak és kizárólag a légfegyverek vonatkozásában. De egy paintball marker sem légfegyver már, és ott sem 7,5 J a határ, hanem 15 J.)
Végezetül pedig azok számára, akik a helyzetet még kacifántosabban szeretnék áttekinteni (gyártási engedélyezés szempontjából), azoknak ajánlom a Kúria 2447/2011. számú közigazgatási elvi határozatát (ami annyira népszerű, hogy a google-ben első helyen van „gumilövedékes kúria” szavakra keresve. A link egyébként: http://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/24472011-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat)
Röviden és plasztikusan: attól, ha a gyári állapotú, jogszabályi előírásoknak megfelelő gázpisztolyunk csövébe például sárgarépát tömünk, attól még nem kell zöldségkereskedésre hatósági engedéllyel rendelkeznünk.
Juhász Ákos
(Mindazonáltal arra semmi garancia nincs, hogy egy esetleges intézkedésnél érdemi jogi ismeretekkel rendelkező közegbe botoljunk bele, de a jogaink ismerete azért némi magabiztosságot adhat. – A szerk.)
Kiegészítés – a gyengébbek kedvéért!
Mivel a cikk alapján rendkívül színvonaltalan viták is születtek, 2 dolog még tisztázást érdemel:
- 253/2004 kormányrendelet 39. § “(2) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyveren, a légfegyveren, a festéklövő fegyveren, a gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely annak csőtorkolati teljesítményét megnövelné, illetve azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át.”
Amint látszik a jogszabály egyértelműen (logikusan) a fegyveren magán végzett változtatást, átalakítást tilalmaz csak. Itt ilyen nem történik, a gáz- és riasztófegyver egyetlen atomja sem változik meg.
2. A KKVE kormányrendelet (175/2003) csak és kizárólag a benne körülírt tárgyakra, eszközökre vonatkozik. Csakúgy, mint a fegyvertörvény és -kormányrendelet. A gáz- és riasztófegyver a fegyverjog alá tartozó, abban szabályozott eszköz, nem vonatkozik rá a KKVE jogszabály.
A szerk.