Úgy tűnik, van valami mítikus John Moses Browning Colt M1911 pisztolyában ? legalábbis az amerikai lövészek szemében. Ez a cikk egy olyan pisztolyról szól, mely megpróbálta megtörni az M1911 egyeduralmát a .45 ACP fegyverek amerikai piacán.
A fegyveripar T?Fordja
Az M1911 design, mint neve is mutatja, már 90 éves, de még mindig domináns szereplő az USA fegyverszaklapjaiban. Képzeljünk el összehasonlításképpen egy 90 éves autótípust, mely a mai napig elterjedt a gépkocsiiparban… Ma már, hogy az eredeti szabadalom régen lejárt, számos cég a saját, továbbfejlesztett variációját gyártja az ?öreg .45-ösnek?. Ezek nem csak az átlaglövészek és a sajtó körében népszerűek ? rendszeresen kerülnek az olyan fegyvermagazinok, mint a Combat Handguns és az American Handgunner címlapjára ? hanem a profik is kedvelik őket. Az FBI túszszabadító osztaga (HRT ? Hostage Rescue Team) nemrégiben úgy döntött, hogy munkatársait egy USA?dél-amerikai gyártású M1911-klónnal szereli fel (lásd: Kaliber 1999/március).
Miért rabja még mindig az USA ennek a fegyvernek, mikor már rendelkezésre állnak olyan modellek, melyek modernebb anyagokat (műanyagok, titán), és újabb, gyorsabb lőszereket (.357 SIG, 10 mm AUTO) lőnek? A válasz több szempont kombinációjában rejlik, a tényben, hogy az M1911 megbízható, nehéz, jó megállítóerejűnek bizonyuló töltényt lő, könnyen módosítható, tunningolható versenyfegyverré, akár egy amatőr által is. Végül pedig a legfontosabb, hogy az USA fegyveres erőinek rendszeresített oldalfegyvereként katonák csaknem 4 generációját szolgálta, amíg le nem cserélték a Beretta M9-cel. A hosszú ideig tartó rendszeresítés miatt aztán a fegyver nagy közfigyelemnek volt kitéve.
A kihívás
A Colt legnagyobb versenytársa ? egészen a legutóbbi időkig ? nem volt mindig kész arra, hogy elfogadja a hartfordi cég monopóliumát a .45 ACP-piacon. Ennek eredményeképpen megtervezték a saját M1911-kihívójukat. Ez a cikk ennek a fegyvernek története, az S and W 645-é, és még inkább a korlátozott kiadású IPSC-változaté, melyet 745-ös számmal jelölték, és melyet arra szántak, hogy megrengesse az öreg csataló egyeduralmát.
A háttér
A 645 és a 745 története kisebb testvéreikkel, a Model 39-cel és 59-cel kezdődött, melyek az első és második generációját jelentik a modern amerikai double action, 9 mm Luger kaliberű öntöltő pisztolyoknak. Mindössze 10 évvel a második világháború után a Smith and Wesson tanulmányozta a konfliktus tapasztalatait, és megalkotott egy új, 9 mm Parabellum kaliberű öntöltő pisztolyt, ez lett a Model 39. A fegyver igazán formás darab volt, és ez volt az első USA-gyártású double action öntöltő pisztoly. A Walther P?38-hoz hasonló elsütőszerkezettel rendelkezett, bár az elsütőrúd a tokon belül haladt. A Model 39 szánon elhelyezett biztosító-fesztelenítő karral és egysoros tárral rendelkezett. Az elkövetkező években, ahogy az USA rendvédelmi szervei kezdtek áttérni a revolverekről az öntöltőkre, a Smith and Wesson módosította az alapkivitelt, és létrehozott egy 15 lövetű, és rozsdamentes acélépítésű kivitelt. Az 1970-es évek végére az új Model 59 kezdett népszerűvé válni sok, nagy tárkapacitású öntöltőre áttérő szervezet körében.
Néhányak szemében a fegyver mindkét generációjának nyilvánvaló hiányossága a kalibere volt. Emiatt évtizedekig éltek azok a híresztelések, hogy a Smith and Wesson meg akarja oldani ezt a problémát, és titokban egy .45-ös kaliberű modell kifejlesztésén munkálkodik. A valóságban ez 1984-ig tartott, mikor az első prototípust bemutatták a szaksajtónak. A 645-nek nevezett modell története a következő. Az 1970-es évek közepén Tom Campbell, aki nemzetközi szintű IPSC-versenyző volt, a S and W kutatórészlegénél dolgozott. Bár kitűnő lövő volt, a feletteseinek problémát okozott, hogy bár a Smith and Wessonnak dolgozik, de egy Colt M1911-gyel versenyez ? egy olyan fegyverrel, ami köré a szituációs lövészet létre lett hozva. Ezért aztán felkérték, hogy segítsen kifejleszteni egy Smith and Wesson pisztolyt, mely megfelel a nemzetközi versenyeken is. Az első fegyver egy speciális acéltokos single action, ?cocked and locked? változata lett a Model 59-nek. Ez a fegyver előfutára lett a későbbi harmadik generációs Smith and Wesson öntöltőknek, az 559 és 669 modelleknek. Azonban a pisztoly még mindig csak 9 mm Luger kaliberű volt, tehát csak minor kategóriában versenyezhetett. Valamit tenni kellett ennek megoldására. A választ Supergun II-nek hívták, és a Model 59 megnagyobbított .45 ACP változata lett, egy egysoros, 8 darabos tárral. Ez volt Campbell versenyfegyvere, majd később a Supergun II sorozatgyártott fegyverré vált, mint a rozsdamentes acél 645 és 1985-től a nagyközönség számára is megvásárolható.
A Model 645
A 645 nagyméretű fegyver, nem éppen ideális rejtett viselésű darab. Méretében hasonló az M1911-hez, azonban műszakilag nagyon különböző, főként a kezelést illetően. Míg a zárolása a klaszszikus (kengyel nélküli) Browning-rendszerű rövid csőhátrasiklásos, az elsütőszerkezet revolverező. Ez a jellemző önmagában biztosítja, hogy kiváló szolgálati fegyver lehessen olyan rendőri szervezeteknél, ahol nagy kaliberű oldalfegyver a követelmény, de nem kívánják viselni a cocked and locked hordás veszélyeit (mely az M1911-nél elkerülhetetlen). A pisztoly el volt látva fesztelenítővel, mely ez esetben kétkezes volt. Továbbá a csőfar adogatópályája teljes egészében a csövön helyezkedett el, ezzel még megbízhatóbbá téve ? különösen hollowpoint lőszerrel ? a Model 645-öt az 1911-nél.
A sportváltozat ? Model 745
A Kaliberben szereplő fegyver egy speciális limitált kiadása az alap 645-nek. A 745-öt eleve arra tervezték, hogy felvegye a harcot az 1911-gyel az IPSC-versenyekben. Az első szembetűnő különbség, hogy a 745 kéttónusú fegyver. A tok rozsdamentes acél, míg a szán kékített. Továbbá a fegyver igen hatékony, nagyon masszív combat típusú irányzékokat kapott, melyek hasonlóak a Novak által gyártottakhoz. A 645 fekete műanyag markolathéja helyett a 745 szemrevaló fapaneleket kapott. A legfontosabb azonban az, hogy a sportfegyverré válás érdekében a 745 csak single action elsütőszerkezettel rendelkezik. A sportpisztoly ezen kívül egy nagyon széles és recézett céllövő elsütőbillentyűvel, trigger stoppal, kisebb kakassal és megnagyobbított kétkezes biztosítókarokkal és növelt tárkioldóval gazdagodott.
Kezelés
A 745 bizalomgerjesztő fegyver, nagy méreténél, illesztésének és felületkezelésének minőségénél fogva. Ergonómiailag nem ideális, hiszen a markolat dőlésszöge nagyon meredek, közel van a 90 fokhoz, és a csőtengely vonala a csuklóhoz képest relatíve magasan van. Azonban ez nem befolyásolja igazán károsan a teljesítményét. A hátrarúgás jól uralható, az irányzékkép és a sütés kiváló, akárcsak a pontosság. A megbízhatóság is jó, talán még jobb, mint az eredeti 645 esetében.
Személyes érzések
Kedvelem a 745-öt. Igen elegáns és hatékony fegyver, bármilyen kritika csak csekély lehet. Valóban lehetne a markolat dőlésszöge lágyabb, de ez nem komoly szempont. Sajnos a helyretoló rugó vezetőrúdja alumíniumból készült, mint tömegcsökkentő megoldás. Magam sosem szerettem az elképzelést, hogy ezt az alkatrész műanyagból vagy alumíniumból készítsék, mert azt tartom, hogy az általuk okozott tömegcsökkentést és költségmegtakarítást bőven ellensúlyozza az acél nagyobb tartóssága. Ezeken kívül természetesen ez a fegyver csak egysoros tárat kapott. Azonban a véleményem szerint, hacsak nem tevékenykedik valaki aktívan valamilyen különleges műveletben ellenséges területen, akkor nagyon kevés olyan két lábon járó probléma van, melyet nem old meg a 8+1 db, 230 graines, .45 ACP lövedék.
Egy dolgot azonban, ha én lennék a tervező, mindenképpen megváltoztatnék, ez pedig a biztosító működése. Mikor a 645-öt átalakították single actionre, a Smith and Wesson csak kismértékben módosította a biztosítást. Az eredeti kettős, fesztelenítő és ütőszegblokkoló funkciók közül csak az utóbbiként működik a 745 biztosítókarja, tehát csak befordul a kakas elé, és rögzíti az ütőszeget. Ez azt jelenti, hogyha felhúzott kakas és bebiztosított állapot mellett meghúzzuk az elsütőbillentyűt, akkor a kakas lecsap (de nem történik lövés). Jobban értékelnék egy olyan biztosítót, mint amilyen az M1911-en is van, tehát a kakas leoldását is blokkoló biztosítót. Hiszen, ha a 745-ön meghúzzuk a billentyűt véletlenül a kibiztosítás előtt, akkor csak úgy tudjuk a lövést leadni, ha a kakast kézzel felhúzzuk.
Következtetések
A 645 meglehetősen jól menő fegyver lett, hiszen ez vált a későbbi nagy kaliberű Smith and Wesson pisztolyok alapjává (mai utódja a Model 4506 ? a szerk.). A 745 azonban eltűnt a színről, sikertelen kihívója lett az 1980-as, 90-es évek Colt M1911 versenyfegyvereinek. Tesztfegyverem kiváló minőségét és pontosságát tekintve nem indokolható ez a kudarc. Talán a Smith and Wesson nem hirdette megfelelően ezt a modellt. Vagy esetleg az amerikaiak túlzottan ragaszkodnak az 1911-hez. Ismerve az M1911-design folyamatos tengerentúli népszerűségét, melyet olyan gyártók mozdítanak előre, mint a Kimber, Caspian, STI, úgy vélem, ez utóbbi megoldás állhat legközelebb a valósághoz. Aminek eredményeképpen a Smith and Wesson M745 csatlakozott az olyan kiváló maroklőfegyverek kicsiny csoportjához, mint a BrenTen, a HK P9, vagy a Detonics Pocket Nine, melyek sosem lettek kereskedelmileg sikeresek, de melyeknek mindenképpen helyük van a lőfegyverek történetében.
(A szerző az American Handgunner európai tudósítója)
Technikai adatok
Smith & Wesson M645/745
kaliber:.45 ACP
csőhossz: 5″ (125 mm)
magasság: 140 mm
szélesség: 31,75 mm
üres tömeg: 1140 g
tárkapacitás: 8 db