Riport a fegyverismereti vizsgáról – Bohózat, 2. felvonás.
Úgy tűnik, a vizsgabizottság nem haragtartó vagy bosszúálló típus: december 14-én sikeres fegyverismereti vizsgát tettem. Ettől a vizsgától azért féltem, mert tudtam, hogy hülyeséget (is) kell tanulni, amiben sosem voltam jó. A meggyőződésemmel szemben álló hülyeség megtanulása ellen mindig tiltakozik az elmém; ezenkívül mivel hülyeség, megérteni nem lehet: be kell magolni, és számonkérésnél pedig a józan ész nem ad kapaszkodót.
Az első rész itt olvasható:
http://www.kaliberinfo.hu/cikkek/fegyvernemismereti-vizsga-szemelyes-tapasztalatok-es-hasznos-tanulsagok/
Hülye kérdésre hülye válasz
Illusztrálom az írásbeli vizsgarészen kapott kérdéssel:
“Melyek az öntöltő pisztoly fő része?
a. cső, szán, tok
b. cső, szán, tok, tár, markolat
c. cső szán tok, tár”
Az elvárt/nyerő válasz az a.
Figyelem: nem azt kérdezték, hogy egy szokványos öntöltő pisztoly milyen tűzfegyver fődarabokat (lőfegyverdarabokat) tartalmaz. Pedig ebben az esetben – mivel jogi, és nem műszaki meghatározásról van szó – ez egyértelműen korrekt válasz lenne.
Műszaki szempontból a fegyver szerkezetével megvalósított töltényutánpótlás (tár, hevederes adogatószerkezet, vagy egyéb egzotikus megoldások) nélkül egy öntöltő fegyver elveszti öntöltő jellegét.
Egy öntöltő fegyver tár nélkül is működőképes: kézzel a töltényűrbe helyezhető a töltény, zárható a zár, elsüthető (ha nincs vagy kiiktatott a tárbiztosító), és a fegyver kiveti az üres hüvelyt. De egy ilyen fegyver műszaki szempontból egylövetű, automatikus hüvelykivetéssel.
Továbbá helyretolórugó nélkül sem valósítható meg öntöltő vagy önműködő fegyver: a helyretolórugó tárolja azt a lövés során keletkező energiamennyiségét, ami a friss lőszer csőre töltéséhez kell. → Három válaszlehetőségből mindegyik helytelen műszaki szempontból!
Erre és az ehhez hasonló kérdésekre soha senki sem fogja vizsgán kiIQ-zni a választ, ahogy júliusban nekem sem sikerült.
Az ilyen kérdésekre elvárt hülye válaszok ismerete miatt kell mindenkinek megszereznie a javítókulcsot. (Vagy befizethet tanfolyamra.)
Következzen egy sikeres fegyverismereti vizsga menete
1. Természetesen – még mindig – a vizsga nem a vizsgával kezdődött, hanem a felkészüléssel.
1.1. A következő segédletekkel készültem fel:
Pálmai Csaba: Fegyverismereti vizsgakérdések és kidolgozásuk
Fábián Lajos: Fegyverismereti vizsga – Felkészülési segédlet (Ez egy 2015-ös segédlet: jogszabályváltozás miatt ez csak másodlagos segédlet volt.)
Nem titkolom: felkészülés során nem egyszer megrökönyödtem a segédleten: “Hogy lehet ilyen alacsony színvonalon kidolgozni ezt a tételt?!” – Az érettségivel és a vezető engedély forgalmi vizsgájával ellentétben a fegyverismereti vizsgának nincs nyilvános javítási-értékelési útmutatója vagy minősítőlapja. Ezeket minden jel szerint azért dolgozták így ki, mert a vizsgabizottság bizonyos kulcsszavakat, szófordulatokat, velük is megtanultatott válaszokat figyel és vár.
Köszönöm a szerzők munkáját!
Az általam kidolgozott tételek, saját segédletek:
Fegyver kategóriák, alkategóriák, értelmezésük és példák a 2004. évi XXIV. törvény alapján
A fegyverismereti vizsga írásbeli tesztkérdései és elvárt válaszai
1.2. Értve elolvastam a következő jogszabályokat:
2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről
→ Ismerete nélkülözhetetlen. A 2. §-ban szereplő meghatározásokra kiemelt figyelem fordítandó.
253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről
→ Ismerete nélkülözhetetlen. A fegyverforgalmazási vizsgakérdések is ebben találhatók.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
→ A jogos védelem és a végszükség ebben található meg, és vannak ilyen tételek fegyverismereti vizsgán! Ezeket a paragrafusokat kikerestem.
49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről→ A fegyverismereti, lőszerszerelési, elöltöltő fegyveres vizsgakérdések ebben találhatók.
21/2012. (XII. 18.) ORFK utasítás a fegyverismereti, a fegyverforgalmazási és a házilagos lőszerszerelési és – újratöltési vizsga egységes végrehajtására, továbbá az Állami Vadászvizsga bizottság rendőrségi tagjának kijelölésével összefüggő feladatok végrehajtásáról
→ Ez ismerteti a vizsga menetét és követelményeit.
A változásokat figyelemmel kísértem a Nemzeti Jogszabálytárban – jogszabályok hatályossága a cím alatt olvasható -, szükség esetén átdolgoztam a válaszokat. Egyáltalán: bármiben bizonytalan voltam, kikerestem a jogszabályból.
(Érthető okokból nem érzem úgy, hogy meg kellene köszönöm a szerzők munkáját.)
1.3. A júliusban elbukott vizsga után világossá vált, hogy akár a föld alól is elő kell kerítenem a javítókulcsot. Köszönöm szépen Anoni Musztafának, hogy segítségemre sietett: még a 2014-es tesztsor is hasznosnak bizonyult. Természetesen a jogszabályváltozásoknak megfelelően átjavítottam (lásd fent).
1.4. A 2021. január 1-étől hatályba lépett tűzfegyver alkategóriák meghatározásait többszöri elolvasás után, szóról-szóra haladva sikerült megértenem. Ezért írtam egy segédletet (lásd fent), amiben minden alkategóriára kerestem egy fegyverbarát emberek által ismert példát – legyen mihez fejben kötni -, szükség esetén indoklást is írtam hozzá, valamint a megértésükhöz szükséges jogi fogalmakat is összegyűjtöttem. – A többi vizsgázóval beszélve merem kijelenteni: szerencsére vizsgán az alkategóriákat nem kérték számon. → De ez nem garancia arra, hogy a jövőben ilyen nem fordul elő.
Javasolt tanulási módszer:
1. Értelmezve el kell olvasni a jogszabályokat.
2. Értelmezve el kell olvasni a segédletet.
3. A segédletben nem véletlenül idézek a jogszabályokból, és nem véletlenül szerepel a fejlécben az utolsó módosítás időpontja: tételesen végig kell nézni, változott-e valami. Meg kell keresni, hogy ugyanaz van-e a jogszabályban.
Le kell tölteni a jogszabályokat pdf-ben a Nemzeti Jogszabálytárból, és a kulcsszavakat, jellemző(en nyakatekert) szófordulatokat kell keresni (Ctrl+F).
Hozzá kell írni, ami kimaradt, javítani kell, ami változott.
2. Jelentkezés, adminisztráció
Kitöltöttem a police.hu-n található jelentkezési lapot (ügyfélkapu kell!):
police.hu → Ügyintézés → Elektronikus ügyintézés → Ügyintézési portál → Új ügy indítása → Igazgatásrendészet → Polgári lőfegyver ügyintézés: Bejelentések és egyéb eljárások → RI-0655 Jelentkezési lap fegyverismereti, fegyverforgalmazási, házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges vizsgára.
Talán másnap, de mindenképpen pár napon belül felhívtak telefonon. Akinek a rejtett számról érkező hívások le vannak tiltva, az fennakadt az első szűrőn…
Tájékoztattak a vizsga időpontjáról és helyéről, majd e-mailen küldtek nekem még egy jelentkezési lapot, amit kitöltve vissza kellett küldenem. Az e-mailben a vizsga időpontja és helye mellett szerepelt a vizsga díjának összege és a BRFK számlaszáma, ahova a vizsgadíját utalnom kellett, valamint egy telefonszám, amit kérdés, probléma esetén felhívhattam. Az átutalási bizonylatot a vizsgára magammal kellett vinnem.
Két hét múlva SARS-CoV-2 fertőzés miatt karanténba kerültem: e-mailben minden további papírmunka és probléma nélkül tudtam új vizsgaidőpontot egyeztetni. Mivel jobb biztosnak lenni, mint búslakodni, e-mailben elküldtem a banktól letöltött átutalási bizonylatot is, hogy megfelelő-e. Az ügyintéző erre is készségesen válaszolt.
Intermezzo
Kicsit korábban érkeztem a vizsga helyszínére: várakozás közben bóklásztam az épületben, találtam egy nyitott ajtajú termet, amin benéztem.
Tíz perccel a vizsga hivatalos kezdete előtt még tartott a tanfolyam!
Egye fene, ha már itt vagyok, belehallgatok.
“Majdnem elfelejtettem: vizsgán kérni fogják a fegyver kezelését…” – mondta az oktató.
“Most komolyan: vizsga előtt tíz perccel mutatják be a fegyver kezelését?! Ez valami vicc?! Nyugtasson meg valaki, hogy ez csak ismétlés!” – gondoltam.
Láttam a nyitott ajtóból: az oktató úgy magyaráz, hogy a szemléltetésül használt fehér markolatpaneles-nikkelezett “tábornoki” PA-63 csöve a hallgatók fele mutat!
Nem fordult oldalt a biztonságosabb irányba, és a piros színű oktatótöltény szemem láttára csőre töltése miatt feltételezem, hogy a kezében lévő PA-63 nem volt hatástalanítva vagy gáz-riasztóvá átalakítva.
3. Írásbeli vizsga
Névsorolvasás kezdődött, és minden jelenlévőnek nyilatkoznia kellett, hogy milyen vizsgát kíván tenni.
Kb. ötvenen voltunk. Feltételezem júliusban azért voltunk kevesebben, mert sokan nyaraltak. Két turnusra osztottak minket: a névsor első 25 jelenlévője bent maradt és elkezdte az írásbelit, a maradék várakozott.
A második turnusban voltam és feltűnő “B” betű volt a kapott kérdéssoron: nem ugyanazt a kérdéssort adták ki a két turnusnak.
A kérdéssoron voltak a kérdések három válaszlehetőséggel (erre tilos írni), és a tesztlapra kellett írni a válasz betűjelét. Javítani lehet, egyértelműen jelezve és aláírva.
Aki végzett, beadta a tesztlapot és leadta a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, és a vizsgadíj befizetésének igazolását.
4. Szóbeli vizsga
Név szerint szólítottak egy kisebb csoport (5-8 fő) vizsgázót.
Laminált kártyákon négy kupacban volt a négy téma: fegyverjog, sörétes, golyós, maroklőfegyver. Értelemszerűen egy-egy kártyát mindenkinek húznia kellett a fegyverjogi kupacból, plusz amiből vizsgázni kívánt. Egy kártyán egy kérdés volt. Nyugtáztam, hogy a kapott kérdések valóban a jogszabályban meghatározottak.
A vizsgabizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverjogi kérdés minimumkérdés: a vizsgázó hiába tudja hibátlanul az összes többi kérdésre a választ, ha ezt nem tudja, megbukik.
Megkérdezték, ki akar elsőként vizsgázni. Izgultam már eleget: jelentkeztem, a felkészülési idő a társaimnak jutott. Arra már nem emlékszem biztosan, hogy papír és írószer lehetett-e nálunk.
A fegyverforgalmazói és a fegyverismereti szóbeli vizsga során velem mindig jóindulatúak voltak: a két vizsgán egyszer-egyszer belekérdeztek valamibe, így esélyt adtak, hogy vegyem a lapot és korrigáljam a válaszom.
Aki megbukott, visszakapta a személyi igazolványát és lakcímkártyáját.
5. Gyakorlati vizsga – KETTŐ LÖVÉSSEL, értékelés nélkül
A lőtéren fegyverekkel bemutatott részletes biztonsági és az adott típusokra (MCM és GSG-féle .22 LR “SIG-Sauer Mosquito”) vonatkozó fegyverkezelési oktatást kaptunk kb. 15-20 percben, valamint szintén részletesen ismertették az elvárt lőfeladatot, a vezényszavakkal és a kerülendő hibákkal együtt.
Kiemelték: ha baleset történik, akkor a vizsgát megszakítják (ez a kisebbik baj), és mind az ötvenen itt maradunk addig (nagyon sokáig: közepes baj), amíg a rendőrség mindenkit ki nem hallgat (hogyan történt a nagy baj).
Ez egy nagyon korrekt oktatás lett volna, ha mi “elsőbálozó” lőtérlátogatók vagyunk, akik türelmetlenül várják, hogy élménylövészet keretében ilyen irányú szüzességüket elveszítsék. De volt olyan vizsgázó, akinek a gyakorlati vizsga lőfeladata során volt először a kezében fegyver!
Mindenki csak pisztollyal lőtt, a következő lőfeladatot végrehajtva:
1. Vezényszóra a lövészetvezető által kikészített 2 darab lőszert be kellett tölteni a tárba.
2. Vezényszóra a tárat be kellett tölteni a pisztolyba, és csőre kellett tölteni az első lőszert.
3. Vezényszóra két lövést le kellett adni a célra.
4. Vezényszóra szabályosan üríteni kellett a pisztolyt:
– ki kellett venni a tárat,
– hátrahúzni a szánt,
– hátul tartani a szánt, amíg a lövészetvezető is meggyőződik arról, hogy se tár, se lőszer nincs a pisztolyban.
– tilos volt elcsettinteni vagy feszteleníteni a pisztolyt: a pisztoly megfeszített elsütőszerkezettel várta a következő lövészt, akinek nem kellett a töltetlenséget ellenőriznie a pisztoly első kézbevételekor.
Az elöltöltő fegyveres vizsgával ellentétben nem kellett kommentálni, mit és miért csinálunk.
A lövés pontosságát csak annyiban értékelték, hogy találat csak a célon vagy a golyófogón lehetett, a mennyezet, a padló, a két fal tabu volt. (Erre nem láttam példát.)
Aki megbukott, annak a lőtéren kellett maradnia a vizsga végéig, és csak a lövészetvezető vizsgabizottsági taggal mehetett fel a vizsgabizottsághoz.
Akinek sikerült a gyakorlati vizsgája, az visszament a vizsgabizottsághoz, ami a vizsgabizonyítványt azonnal kiállította és átadta a személyi igazolvánnyal és a lakcímkártyával együtt. Természetesen gratuláltak.
Ellenőriztem az adataimat a vizsgabizonyítványon, és mivel eltérést nem találtam, kölcsönös karácsonyi és újévi jókívánságok után elindulhattam haza. A vizsga 14 órakor kezdődött, ekkor már 18 óra múlt.
Hogyan kéne ennek működnie?
1. A tisztességes színvonalú vizsga pedig ott kezdődik, hogy van elképzelés arról, hogy milyen tudásra van szükség, mert annak a tudását kell elvárni.
2. Folytatódik azzal, hogy ebből a koncepcióból kidolgozásra kerül a tananyag, ami olyan színvonalú, hogy legalább az elméleti része önállóan, oktató és tanfolyam nélkül elsajátítható. (Ha a szükséges tudás egy része csak szájhagyományban él, akkor először ezzel vissza fognak élni, majd erodálódni fog ez a tudás.)
3. A tananyag alapján kidolgozhatók a vizsga követelményei: írásbeli, szóbeli, és gyakorlati feladatok. A vizsga követelményei akkor vannak készen, ha az értékelés tárgyilagos szempontok alapján történik, és ezek nyilvánosak: javítókulcsok, értékelőlapok, kérdésekre adandó helyes válaszok, a gyakorlati vizsgán el nem követendő hibák listája.
4. Ezután tenni kell arról, hogy a vizsgáztatás ne csak papíron legyen tisztességes.
5. A tapasztalatok pedig visszahatnak. A tapasztalatokba beletartozik a már sikeres vizsgát tettek gyakorlat során szerzett tapasztalatai is.
Porkoláb Péter