Pedersoli ?Colt? – Lightning Pumpás villámcsapás

Korábbi számunkban már részletesen vizsgáltuk az észak-amerikai ismétlőpuskák korának hajnalát és aranykorát. A pisztolykaliberű többlövetű puskák fontos szerepet játszottak a fiatal amerikai állam megteremtésében, hiszen alacsony áron egy egyszerű, megbízható fegyver képében megfelelő tűzerőt adtak a telepesek kezébe, mellyel megvédhették családjukat, és elejthették
a mindennapi betevő falatot.
Nem voltak ezek a fegyverek erőművészek, vagy
a maximális pontosság mintaképei, ugyanakkor nagyszerű mindenesek voltak a marhahajcsárok, a törvény és
a törvénytelenég emberei kezében. A legismertebb alsó kengyelkulcsos Winchester-modellek mellett volt azonban más alternatíva is.

Versenytársak

Számos nagy fegyvergyártó cég készített alsókulcsos ismétlőket, de közülük a legismertebb név minden kétséget kizáróan a Winchester volt. Nem voltak egyedül a piacon, hiszen olyan jól működő fegyverek is kihasítottak némi szeletet az üzletből, mint a Burgess, a Whitney, az Evans vagy a Kennedy. E fegyverek ismertsége, elfogadottsága messze nem érte el a nagyüzemi méretekben gyártó, jó marketing stratégiával megáldott Winchestert. .32-20, .38-40 és .44-40 lőszert tüzelő 1873-as modelljeik és a nagyobb teljesítményt képviselő 1876-os modell uralta a piacot, melyet a cég más nagy gyártókkal kötött ?gentlemen’s agreement?-ekkel is óvott. Különösen fontos szóbeli megállapodás kötötte a Colt céghez, pedig a Colt gyártási tapasztalatai, kapacitása bőven lehetővé tette volna már jóval az 1880-as évek előtt, hogy beszálljon az ismétlőpuska-üzletbe is. Nem is állt volna távol a cégtől, hiszen revolverkarabélyt már gyártott a Paterson csappantyús revolverek bázisán is, sőt a polgárháború alatt .56-os űrméretben gyártott hadipuska-méretű forgódobos csappantyús ismétlőpuskát is, melyet eredetileg mesterlövész-alakulatoknak szántak, de soha nem nyerték meg igazán a hadvezetés tetszését.

A Colt ismétlőpuskái

A többlövetű puskák kérdését ezért a Colt egészen az 1880-as évekig erősen hanyagolta, pedig terveik természetesen voltak arra, hogy hogyan tudnának vásárlókat elhódítani a nagy vetélytárstól. Az 1883-ban piacra dobott Colt-Burgess alsókulcsos puska azonban csak egy amolyan politikai fegyver volt a piaci harcban. A Colt cég arra használta a mindössze 6400 darabos mennyiségben gyártott, Winchesterekre hajazó alsókulcsos ismétlőt, hogy belezsarolja a Winchestert egy újabb megállapodásba. A Winchester ugyanis piacra kívánt dobni egy nagy kaliberű DA-elsütőszerkezetű revolvert, mely komolyan veszélyeztette volna Colt rövidfegyver-eladásait. A Winchester céget fokozottan irritálta az is, hogy a gazdagon díszített, szinte csak deluxe kivitelben gyártott puskák piacot nyerhetnek ismétlőiktől. Illetve fennállt a veszélye annak is, hogy elsődleges reklámarcuk, Buffalo Bill Cody ? a híres Buffalo Bill vadnyugati show tulajdonosa ?, aki a Colt céggel is szoros kapcsolatot ápolt, egyszerűen leváltja a megszokott 1873-asát egy Colt-Burgess puskára.
A Colt-féle politika működött, így a felek megállapodtak abban, hogy a Winchester tartózkodik az új revolver piacra dobásától, a Colt pedig abbahagyja az alsó emelőkaros puskák gyártását és forgalmazását. Csakhogy a Colt nem játszott nyílt kártyákkal. A megegyezés idején már W. H. Elliot, C. J. Ebbets és W. B. Franklin tervei alapján készültek az előágyszános Lightning ismétlőpuskák tesztpéldányai, melyek természetesen meg sem lettek említve a megállapodásban, hisz maga a koncepció forradalmian új volt.

Három méretben

Természetesen írásos feljegyzések ilyen háttér-megállapodásról nem nagyon maradtak fent, ezért akár az is lehet, hogy az egész csak egy városi legenda, meg sem történt. Mindezektől függetlenül azonban a fegyver gyanúsan gyorsan jutott ki a piacra. Az új típus 1884 telén jelent meg a fegyver- és egyéb kereskedőknél három tokméretben. A legkisebb tokméretű változat .22-es peremgyújtású lőszert tüzelt, a közepes tokméret készült .32-20, .38-40 és .44-40 kaliberekben, míg a legnagyobb tokméret az 1876 Winchester legkedveltebb űrméreteiben: .40-60, .45-60, .45-85 és .50-90. A túl korán piacra dobott fegyverek azonban még messze nem voltak tökéletesek: folyamatos adogatási gondokat produkáltak szinte minden űrméretben, aminek köszönhetően a céget elözönlötték a vásárlói panaszlevelek. A Colt gyors tempóban tökéletesítette a szerkezetet, a még kereskedőknél lévő fegyvereket visszahívta nagyjavításra, a vásárlók hibás fegyvereit pedig ingyenesen megjavította. A nagy költségekkel járó szervizprogram jelentősen növelte a típus sikerét és a márka felfogott értékét, de a gyors Colt Lightning mégsem érhette már el azt a sikert, melyet elődei elkönyvelhettek.
A Lightning gyorsan elterjedt szerte a kontinensen a cég kitűnő disztribúciójának, partnerhálózatának köszönhetően. 1898-ig több mint 186 000 darabot gyártottak belőle. Ezzel a cég előlépett a második helyre az ismétlőpuskák amerikai piacán, olyan nagy nevet taszítva le a dobogó második fokáról, mint a Marlin.
A fegyvert pontosan ugyanoda árazták be, mint a nagy konkurens termékeit,
11 dollár 80 centért bármely kaliberben elérhető volt az alapváltozat. A cég bízott abban, hogy az előágyszános ismétlőszerkezet gyorsasága elég lesz a piac elnyeréséhez. Tévedtek. Persze ez elsősorban nem a fegyvernek volt köszönhető, hanem inkább az idők változásának. A 19. század végére a cowboyok kora leáldozóban volt, a törvény megvetette a lábát még a legtávolibb isten háta mögötti településeken is, egyre kevesebb értelme volt ragaszkodni az öreg, mindenre jó, de semmire sem tökéletes pisztolykaliberekhez. A füst nélküli lőpor megjelenése átrendezte az igényeket, az ismétlőpuskákkal szemben támasztott követelmények örökre megváltoztak.

Felhasználók és a pályafutás vége

A fegyver azonban rövid pályafutása alatt is megtalálta az utat a vadászokhoz, marhahajcsárokhoz és a törvény embereihez is. A nagy nevek közül Buffalo Bill és Annie Oakley ? a vadnyugati show fő attrakciója, és egyben az Egyesült Államok első női sztárja ? is használt Colt-ismétlőt, sőt a San Francisco városi rendőrség is e fegyvert rendszeresítette a 19. század végén.
A piac változása miatt 1898-ban beszüntették a tiszavirág-életű fegyvertípus gyártását, de 1902-ig még tartották katalógusukban ajánlatként. A ’10-es években még megtalálhatóak voltak a fegyverkereskedők készletén, de az évek során szép lassan kikoptak az üzletekből, hogy a típus eltűnjön a fegyvertörténelem forgatagában egy 100 éves téli álom erejéig?

A Pedersoli Lightning

Évek óta minden alkalommal, mikor valamilyen kiállítás vagy találkozó keretében összefutottam Pierangelo Pedersolival, szinte az első kérdéseim egyike volt mindig, hogy mikor dobják végre piacra a Lightningot. A fejlesztés már lassan 5-6 éve tartott folyamatosan, így érthető volt talán türelmetlenségem. A válasz mindig kitérő volt, ugyanis ameddig a tesztpéldányok nem voltak mindenben tökéletesek, nem akartak kísérletezni a kereskedelemben.
A versenytársak ? Taurus, Uberti, US Firearms ? közben mind megjelentek a piacon az előágyszános ismétlőkkel, és azonnal koppantak is egy nagyot. Mindegyik cég ugyanis majdnem teljesen lemásolta az eredeti szerkezetet, aminek köszönhetően a friss replikákra is átörökítették az eredeti puska gondjait, meghibásodási lehetőségeit. Gyakorlott IWA-látogatók tudhatják, hogy évek óta ott voltak a fegyverek a kiállítási standokon, de valahogy egyik gyártó sem akarta igazából előtérbe nyomni saját termékét, mivel tisztában voltak a modellek korlátaival.
A Pedersoli cég más filozófiát választott. A márkanév elsősorban versenyfegyverekről ismert, ezért a cég nem engedhette meg magénak azt a luxust, hogy félkész terméket dobjon piacra. Az évek során furcsa volt, a végterméket kézbe véve azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez volt a jó döntés. A 2007-ben megjelent .44-40 és .45 Colt, valamint a 2008-as újdonságként megjelenő .357 Magnum-változat megérte a hosszú várakozást, ugyanis szerkezetük ? a piacon talán egyedüliként ? tökéletesen működik mindhárom kaliberben. A cég átdolgozta a teljes belső szerkezetet, megerősítette az eredeti fegyver törésre hajlamos alkatrészeit, és ezzel egy megbízható, gyors, versenyképes árú fegyvert adott a westernlövészek és a vadászok kezébe.

Verziók

A puska háromféle változatban készül, 3 kaliberben, háromféle csőhosszal, kerek vagy nyolcszögletű csőprofillal. A Standard kategória tokjának felülete kékített, a Premium kategória márványos felületkezelésű, a Deluxe kategória pedig polírozott, lézergravírozott. A csőhossz háromféle lehet: a ?Baby Carbine? esetében 20″, a ?Rifle?-modell esetében 24″ vagy 26″. A kaliberválaszték a már említett .357 Mag, .45 LC és .44-40, de remélem, hogy hamarosan elkészül a fegyver nagyobb tokméretű változata vadásziasabb lőszerekhez is.

Változtatások

Mint azt említettem, számos problémával kellett megküzdenie a cégnek, hogy megbízható adogatású fegyvert dobhassanak piacra. Az első fontos módosítás az adogatásban részt vevő alkatrészek szinte teljes átdolgozása volt, hogy a működés akadálymentes legyen minden kaliberben. Az eredeti Colt Lightning puskák sajátos tulajdonsága volt, hogy ha az elsütőbillentyűt elhúzva tartotta a lövész, csak a szán mozgatásával is működtetni lehetett a fegyvert, vagyis le sem kellett venni az ujjat a billentyűről a folyamatos tüzeléshez. Ez az ún. ?fanning?, vagy legyezés. Az eredeti szerkezet azonban lehetővé tette azt is, hogy a kakas előrecsapjon már akkor, mikor a zárfej még nem tolta a lőszert teljesen a töltényűrbe, és a csőfar nem volt reteszelve. Ez nem okozott túl nagy gondot a korabeli gyenge feketelőporos tölteteknél, de a mai modern nitrolőporos lőszerek esetében már teljes mértékben kerülendő. A Pedersoli puska esetében ezért a billentyű csak akkor húzható el, ha a lőszer már teljesen a töltényűrben, a zár pedig reteszelt állapotban van. Az eredeti modell gyakori meghibásodási forrása volt a sátorvas első részén található gomb is, melynek a fegyver biztonságos ürítésében van szerepe. A gomb megnyomása után a fegyver tárából gyorsan üríthető a lőszer az elsütőbillentyű érintése nélkül is. A gomb az eredeti fegyvereken vékony fémlemezből készült, ami gyakran eltört, a Pedersoli ezt az alkatrészt háromszor vastagabbra tervezte az eredetihez képest.

A fegyver működtetése, szerkezet

Jelentősen különbözik a fegyver töltése az alsókulcsos fegyverekhez képest.
A Lightning esetében a zárat teljesen hátra kell húzni, hogy a lőszerek betölthetőek legyenek a rugóval megtámasztott töltőkapun keresztül a cső alatt elhelyezkedő teljes hosszúságú csőtárba. A 24″-es változat 10 db, a 26″-es 11 db, a 20″-es csőtára pedig 9 lőszer befogadására alkalmas. A lőszereket igen nehéz az erős rugó ellenében a csőtárba tolni, és kell némi gyakorlat ahhoz, hogy a hüvelyből kiálló lövedékfej könnyen megtalálja a csatornát. Rendkívül kényelmetlen a fegyver töltése hideg időben, mivel az utolsó lőszert kisujjal kell mélyen besegíteni a csőtárba. Bele lehet jönni a dologba, de a 73-as Winchestert azért jóval egyszerűbb megtölteni. Az utolsó lőszer töltése után a kapu magától becsukódik. Ha ilyenkor előretoljuk a zárat, akkor nem nyom lőszert a töltényűrbe a fegyver, mivel a lift felemelt pozícióban van töltésnél, és csak a reteszelés után süllyed le, hogy egy új lőszert nyomjon fölé a tárrugó. Ha ilyenkor visszaengedjük, majd biztosított állásba húzzuk a kakast, akkor a fegyver teljesen biztonságosan hordható, mondjuk vadászterületen. Természetesen a kakas biztosított állása csőre töltött állapotban is működik, így ez a szállítási mód is teljesen biztonságos egy hajtóvadászaton.
A szán következő hátrahúzásakor a lift felemeli a következő lőszert a töltényűrhöz, majd előretoláskor a zártömb betolja a lőszert a töltényűrbe és reteszel. Fontos tudnunk, hogy a lift a csőtengellyel bezárt éles szögben adja fel a lőszereket, így e fegyverek esetében is nagyon fontos a megfelelő lövedékprofil, csakúgy, mint a 1892-es és 1894-es Winchesterek esetében. Az elsütőbillentyű csak azután húzható el, miután a csőfar már teljesen reteszelt állapotban van, és a hüvelyvonó ráfogott a lőszerhüvely peremére. A lövés leadása után a zár nyitása közben a hüvelyvonó kihúzza az üres hüvelyt a töltényűrből, majd az kipattan a keretből felfelé.
A zár következő előrenyomásával pedig máris csőre töltődik a következő lőszer.
A folyamat addig ismételhető, amíg lőszer van a csőtárban.
A fegyver töltési rendszere rendelkezik egy előnnyel a ’73-as Winchesterhez képest, ami igazából csak a westernlövészeknek fontos. A cowboy action shooting versenyek során léteznek olyan pályák (stage-ek), melyeknél a tár kiürítése után a lövésznek még egy lőszert kell töltenie egy-egy bónuszcél leküzdése érdekében. Ez az egy darab plusz lőszer töltése a ’73-asba csak a töltőkapun keresztül lehetséges, vagy nagyon körmönfont módon, a zár megnyitása után lenyomjuk a liftet, a lőszert pedig a töltényűrbe lökjük. Mindez természetesen hosszú másodperceket vesz igénybe, ami nem nagyon jó egy olyan sportban, mely időre megy. A Lightning esetében elég a plusz lőszert a nyitott zár ejektornyílásába ejteni felülről, majd előre nyomni az előágyszánt, és voilá, a lőszer már csövön is van.
A Lightning azonban egyértelműen hátrányban van a szerelhetőség terén. Míg a ’73-as oldallemezei lecsavarozhatóak, így hozzáférünk könnyen a pofonegyszerű belső szerkezethez, addig a Colt ismétlő szétszerelése jóval bonyolultabb, jóval több mozgó alkatrésszel rendelkezik a fegyver.

Első benyomások

A fegyver első kézbevételekor érdemes figyelnünk az első benyomásokat. A fegyver tömegközéppontja valahol az irányzék alatt van, pont azon a tájékon, ahol az előágyszán markolata helyezkedik el. Ennek megfelelően az ismétlőszerkezet mozgatásakor nagyon keveset mozdul a puska. Az ismétlésre szintén jellemző, hogy igen kevés erő kell a kakas felhúzására, ezért a szerkezet nem döcögős, hanem kellemesen ?folyik?. A tusa is megér egy misét, ugyanis a tusatalp kialakítása erősen ívelt, aminek következtében biztosan, pontosan ugrik a vállgödör ugyanazon részére minden felvételkor. A nyolcszögletű csövű változatokon az irányzék ökörszarv, azaz ?buckhorn? formájú, magasságban És oldalirányban állítható. A kerek profilú csővel szerelt fegyverek irányzéka már modernebb felcsapható hadi irányzék, mely 800 m-ig rendelkezik állítási lehetőséggel.
A fegyver sütése nem állítható, de gyári állapotban is nagyon kellemes, karakteresen törik, és véleményem szerint egészséges egyensúlyban van, hogy a fegyver mind westernlövészetben, mind vadászaton, mint pontlövészetben eredményesen használható legyen.

A lőtéren

A legelső Pedersoli Lightningok csak néhány hete érkeztek meg hazánkba, ezért úgy gondoltam, hogy miért is ne dobnánk egyet a mély vízbe egyből, hogy megtudjuk, mi igaz a gyártó híreiből. Egy westernfegyver megbízhatóságának tesztelésére nincs is jobb fórum, mint egy westernlövészverseny. A teszthez éppen kapóra jött a cowboy action szakág első idei versenye, a februári farkasvadászat.
A biztonság kedvéért azért vittem a ’73-ast is, hátha túl szokatlan lenne az előágyszános puska két év alsókulcsrángatás után. Először valóban furcsa, hogy a sütő kéz nem mozdul, de meglepően gyorsan bele lehet jönni a dologba. A 4 feladatos verseny során mindössze egyszer tudtam akadályt produkálni a fegyverrel, ami vastagon a saját hibám volt, mivel nem nyitottam eléggé a zárat egy lövés után, így nem került lőszer a töltényűrbe. Kis gyakorlás után már majdnem olyan gyorsan tudtam vele ismételni, mint az évek óta használt Winchesterrel. A verseny közben éreztem, hogy a fegyver pontos, de ez 10-20 m-es távolságokon természetesen nem derül ki, úgyhogy utána lőlapon is megnéztük, mit tud a Pedersoli-cső. Az eredmény várakozásaimon felüli lett, mivel a leadott 5 lövés mindegyike 10-es szóráson belül volt, sőt 4 lövés egybe is szakadt. A lőlapon látható kihúzott lövés is inkább lövészhiba volt, mint a fegyver vagy a lőszer hibája.

?Gyorstüzelő?

Biztos vagyok benne, hogy a Lightning az elkövetkező években átrendezi majd a westernlövészversenyek világát, hiszen könnyű kezelhetősége, praktikuma ideálissá teszi az ilyenfajta gyors tüzelésre.
A Pedersoli Lightning fegyverek ára
300 ezer forint alatt kezdődik.
A pisztolykaliberek lehetőségei a vadászat terén erősen korlátozottak, de azért megtalálható az előágyszános ismétlők helye is egy vadász fegyvertárában. A kötődés elsődleges forrása azonban messze nem a praktikum már e fegyverek esetében, sokkal inkább a történelem, azon belül is a fegyvertörténelem iránti tisztelet.

 

Németh Balázs

www.kapszli.hu