Aki járt már fegyverboltban/lőtéren az bizonyára hallotta az intelmet az eladótól/lövészetvezetőtől: kérem ne csettegtesse a fegyvert! (Persze ilyenkor sokszor rögtön csatt-csatt-csatt a válasz, mert a delikvens nem is érti mit akarnak tőle). De sokakban felmerül, hogy de ugyan miért ne tegyük ezt?
Mi történik?
Alapvetően a lőfegyverekkel, vagy gáz-riasztó fegyverekkel leadott lövéskor az ütőszeg a nálánál sokkal puhább anyagú csappantyúba (peremgyújtás esetén hüvelyfenékbe) üt be. Ekkor a csappantyú/hüvelyperem lágy anyaga deformálódik, időben elosztva elnyeli az ütőszeg mozgási energiáját. (És természetesen ha minden jól megy, eközben a csappantyú ütésérzékeny gyúelegye felrobban, annak szúrólángja gyújtja a lőportöltetet).
Ha nincs ott az ütőszeg előtt a csappantyú, akkor belátható, hogy a lefékeződés nem ilyen szépen, lassan következik be, hanem hirtelen, ütésszerűen, fém-a-fémen ütközve (nyilván ez függ az elsütőszerkettől, ütőszegkialakítástól, ütőszegrugótól stb.). Az ütőszeghatároló elemektől függően az ütőszeg sokkal jobban előremozoghat a lövésnél tapasztaltnál ha nincs töltény a töltényűrben.
Milyen bajok lehetnek?
A leggyakoribb következménye a sok üres csettegtetésnek az ütőszeg eltörése, esetleg meggörbülése. Az ütőszegrugó is meg tudja sínyleni a csattogtatósdit, ritkában törik, gyakrabban kigyengül, deformálódik, amitől például az ütőszeg megszorulhat. Esetleg pont tűzfalból kiálló helyzetében, és ez akár csőretöltéskor “magától” elsülést is okozhat.
Kakasos elsütőszerkezetnél – főként olcsóbb, betétezetlen spiáterkakasos gázpisztolyoknál – a kakas is kráteresedhet az üres csettegtetéstől. De láttam már sok-sok üres csettegtetéstől kettétört ütőszegrögzítő lemezt/keresztstifet is (ahol ilyen megoldás van). Revolvereknél, ha ütésátadó kar van, az is eltörhet, főleg, ha túl keményre edzették, és megkapja a sok kemény, fémes felütközést.
Ezek pozitívuma, hogy aránylag egyszerűen, fődarabcsere vagy fődarabon végezendő fegyvermesteri munka nélkül, egyszerű alkatrészcserével orvosolhatóak.
Ellenben sokkal rondább esetek is előfordulnak. Ilyen például a tűzfal kiszakadása, és ne higgyük azt, hogy ilyesmi csak olcsó spiáterszános gázpisztolyoknál fordul elő! Ott ez pont szépen ellensúlyozzák az igényesebb gyártók acélbetéttel. De egy egyenetlenül hőkezelt, vagy kicsit is zárványos öntvényből kimunkált acélszánnál is előfordulhat ilyen. A legnevesebb márkáknál is.
A peremgyújtású lőszert tüzelő fegyvereknél, ha jól van megtervezve, elkészítve és illesztve fegyver, akkor az ütőszeg nem tud beütni a töltényűr szélébe. De a valóságban meg legtöbbször ez könnyedén megtörténik, és mivel az ütőszeg jellemzően a keményebb, mint a cső (revolverdob) anyaga, így ott csúnya felverődést okozhat. Ez extrém esetben odáig is fajulhat, hogy az öntöltő .22 LR pisztoly nem tudja csőretölteni a lőszert rendesen ettől.
(Megjegyzés: légfegyverek esetében, főként a CO2-os légpisztolyoknál pedig az üres csettegtetés legtöbbször a kakas/ütőmű mellett a szelepet, annak tömítését teszi tönkre, szintén kerülendő.)
Ellenszer az aggódás és a hibák ellen
Fontos kihangsúlyozni, hogy nem feltétlenül történnek meg szükségszerűen a fent leírt meghibásodások az üresen csettegtetéstől, és főként nem 1-2-től!
Attól sem kell magunkat halálra izgulni, hogy majd a szétszedéshez esetleg szükséges elcsettintés, vagy a lőterén a töltetlenség ellenőrzése után semleges lőirányba elcsettintés fogja eltörni az ütőszegünket. Ennyire sokszor senki nem szedi szét a fegyverét és nem lő ki egy nap több száz tárat sem minden nap.
Nem, a fenti jelenségek többsége sok-sok ezer ökörködéssel egybekötött üres elcsettintéstől jön létre.
De mi van a SZÁRAZEDZÉSSEL? Ami a sportlövő vagy az önvédelmi fegyvertartó esetében is nagyon fontos gyakorlási metódus, hogy izmaink “memóriájába” beégessük a fegyver kezelését. A profi pontlövő sportpisztolyokon kifejezetten szokott lenni szárazedzés funkció, amikor az elsütőszerkezet károsítása nélkül gyakorolhatunk. De széles választékban beszerezhetőek pufferpatronok a kereskedelmeben, sokféle kaliberhez. Ezek a jellemzően élénk színű műanyag (esetleg fém) töltényutánzatok a csappantyú helyén rugós betétet tartalmaznak, vagy peremgyújtású esetén rugalmas anyagukkal utánozzák a hüvelyperemet, így kímélik fegyverünket (és fokozzák a biztonságot is). Gáz-riasztóhoz is könnyű ilyet készíteni a kilőtt riasztópatronból eltávolított csappantyú helyére szívós gumikorongot ragasztva.
Szóval a boltos/lövészetvezető nem viccből mondja, hogy NE csattogtasd üresen a fegyvert!
Vass Gábor