Lövedék-kiröptetési kémiaóra: CO2, CO, Co – Mi a különbség?
“Codoi” azaz “cokettő” olvasta fel egykor az urban legend szerint Elena Ceaucescu, Románia Kondukátorának felesége a szén-dioxid összegképletét. Ami annak fényében volt vicces, hogy a kémiai tudományok doktora és a Román Tudományos Akadémia tagja volt papíron. Persze később nem ezért lőtték agyon.
Ettől a jól sikerült kivégzéstől függetlenül engem saját kollégáim is sírba tudnak vinni, hogy rosszul írják le/mondják ki a hobbi-légfegyverek leggyakoribb hajtóanyagának nevét, képletét. Ezért most röviden összefoglalnám mi micsoda ezen a vonalon – hogy ne hülyén haljunk meg, mint Elena!
(Lerepült a sapi!!!)
Co – (nagy Cé, kis o)
A kobalt vegyjele. Ami egy szürkés színű nehézfém, 2927 celsius fok a forráspontja, így teoretikusan is kicsi az esélye, hogy hajtógázként használjuk szobahőmérsékleten. (Vagy ha más hőmérsékleten, akkor ugyan miből kéne csinálni a patront vagy a szelepeket…?)
CO – (nagy Cé, nagy O)
A szén-monoxid összegképlete. Ez már szobahőmérsékleten is gáz, de sajnos halálos méreg, ugyanis a benne levő datív kovalens kötés miatt (na, ebbe nem megyek bele mélyebben) a vér hemoglobinjához több mint 200-szor könnyebben kötődik, mint az oxigén (O2). Ennek eredményeképpen a vér nem lesz alkalmas oxigénszállításra, a CO-mérgezett meghal.
Színtelen, szagtalan, éghető gáz, sajnos a levegő átlagos (29 g/mol) móltömegével majdnem azonos (28 g/mol) a móltömege, így nem ülepedik ki a levegőből sem. Amúgy mivel ideálisabb gáz, és forráspontja/olvadáspontja is alacsonyabb a CO2-nél, teoretikusan alkalmasabb lenne sűrített gázos fegyverekbe, csak zárt lőtéren gyorsan “halálos fegyver” válna a légpuskából…
CO2 – (nagy Cé, nagy O, alsó indexben kis kettes)
A szén-dioxid összegképlete. EZT HASZNÁLJUK oly gyakran hobbi-légpisztolyokban, légpuskákban! Egyáltalán nem mérgező, sőt szinte naponta fogyasztjuk szénsavas üdítők formájában (részben vízben oldva). Ugyanakkor mégis sokan halnak bele, mert a szén-dioxid móltömege már 44 g/mol, így a levegőből kiülepedik, azt nagyobb sűrűsége révén kiszorítja, ez a borospincékben erjedéskor szokott tragédiát okozni. Tehát nem mérgezés, hanem a kiszorított levegő hiányában megfulladás a tünet!
Ez is színtelen-, szagtalan, de nem éghető gáz. Sajnos erősen reális gázként viselkedik, forrás/szublimációs pontja is csak -78 celsius fok, ha gyorsan lövünk folyamatosan CO2-os légfegyverünkkel, akkor ott a szárazjég-füst a csőtorkolatnál, időnként lefagy a szelep, a lövedéksebesség is hullámzik.
Amúgy persze legfőképpen minimális szakmai igényesség ezeket helyesen használni, hiszen szén-monoxidos palackot kobaltból akkor sem fognak nekünk kiszolgálni a fegyverboltban, ha nagyon szeretnénk. De számomra a fentiek folyamatos összekeverése leginkább a hazai természettudományos oktatás tragikusan rossz színvonalát mutatja. Ugyanis akár hiszik, akár nem, a fentebb leírtak minden egyes pontja általános iskola 7.-8. osztályos tananyag. És akkor a “7,5 KILÓDZSULLOS” légpuska még elő sem került…
Vass Gábor
