Franchi SPAS-15: Akciófilmsztár – emberhegyeknek!
Az olasz Luigi Franchi SPAS-sorozatú sörétes puskái számos akciófilmben feltűntek az 1980-90-es években. A SPAS-12 például a Terminátor 1-ben kerül elő, míg a mi főhősünk, a SPAS-15 a Terminator 2, a Predator 2, vagy a Ronin szereplőinek kezében is megvillant. Nem véletlenül: ez egy vérbeli olasz holmi, ahol a látvány mindent visz.
Olasz katonák ajtónyitója
Azonban nem csak az akciófilmek sztárja volt, hiszen eredetileg olasz speciális alakulatok részére tervezték. Ezért kellett a gépkarabélyos elrendezés, a kivehető és gyorsan cserélhető szekrénytár (2, 3, 6, 8 lőszeres létezett hivatalosan). A szekrénytár nemcsak a gyors újratöltés, hanem a gyors lőszerváltás (pl. nem halálos, ajtónyitó, slug stb.) miatt is indokolt volt.
A nagyon különböző teljesítményű 12/70-es lőszerek okán pedig egy egészen komplex műszaki megoldást alkalmaztak.
Pump és Auto
A fegyver legfontosabb tulajdonsága, hogy egyazon puskába integrálták a klasszikus előágyszán-ismétlő és a félautomata ismétlést. Ehhez az előágyszánon levő nyomógomb és az előágyszán mozgatása szolgál váltószervként, láthatóvá téve az alcímben levő szavakat adott állásnak megfelelően.
A valóságban viszont nem történik más, mint Putyin esetében: elzárjuk a gázcsapot. Hiszen a fegyver egy gázelvételes, short stroke gázdugattyúutas, forgózárfejes (AR-18 jellegű) öntöltő, amiben az öntöltés kiiktatható és akkor a zárszerkezetet kézzel mozgatjuk hátrafele.
Igen, a dupla helyretoló rugó ellenében.
Mert mindez leírva jól hangzik, de a valóságban olyan messze van elöl az előágy, hogy szinte nyújtott kézzel kell nekiindulni a hátrarántásának – komplett karizomgyakorlat!
Egyszerűen a 175 centimmel és ahhoz tartozó karhosszúsággal sehogy sem tudtam kényelmesen kezelni a fegyvert, de a nálam fél fejjel magasabb, 120 kilós lövésztárs is sokallta a nyújtózkodást és az orrnehézséget.
Mert sajnos ez is egy említhető hátrány, hogy a rengeteg előre került fémalkatrész miatt nagyon orrnehéz a SPAS-15.
Lemezgyári munkás
A Franchi SPAS-15 érdekes kotyvaléka a más fegyverekről már ismert alkotóelemeknek. A rugós stifttel rögzített műanyag trigger group/pisztolymarkolat egység egyértelműen HK G3 vagy MP5 örökség, a tárkioldó Kalasnyikovos, a tárfészek AR-15 jellegű, a hordfogantyú és a benne levő felhúzókar az AR-10-ről jött.
Ami viszont Franchi, az a lemeztok, rengeteg – és nagyon szembeötlő – hegesztési nyommal. A SPAS-15 nagyon látványos, de csak tisztes távolságból – közelről megnézve inkább az Ural hegységbe tennénk a származási helyet, mint Urbino-ba. A behajtható válltámasz betonkemény műanyag agytalpát viszont feledteti a rögzítés vaslemez zsanérja, amitől még Szása is csodálkozva inná meg a vodkáját, pedig van egy olasz bor, ami jobban illene ide: a Primitivo.
Az viszont már az olasz kifinomultságot dicséri, hogy mennyire bonyolultra sikerült elkészíteni a fegyvert. A részleges szétszerelés alig 15 perc – és közben rájössz, hogy a Gun Jesus szétszerelő videójában szereplő fegyverhez képest a tiedbe Luigi-ék tettek még pár alkatrészt és persze ami bent az nem van pont úgy néz ki. Az összeszerelés utána 3 embernek alig 40 perc volt, mire rájöttünk mit hibáztunk el. Nem, a felhasználói kézikönyvben nincsen benne a szétszerelés, ugyan miért lenne? Intuitív.
De mégis működik!
Magunk is bírtunk némi kétséggel afelől, hogy az alkatrészek eme kósza kupaca vajon működni fog-e, de meglepően jól teljesített ezen a téren! Nemhogy a 28 grammos, de a „lájtos” 24 grammos sportlőszerrel is vidáman működött öntöltőként, sőt, még vegyesen tárazva is.
Illetve olyan történt, hogy a kakast fel tudta húzni a tár kifogyásakor a gyengébb lőszer, de a zárakasztót már nem tudta működtetni – ilyenkor el kell csettinteni az elsútőszerkezetet, hogy a zárat mozgathassuk.
Zárakasztás ugyan van, de zárakasztó az nincsen. Így az üresre lőtt tár cseréje után fel kell nyúlni a fegyver tetejére a zárfogantyúhoz.
A kezelőszervek közül a Beretta 12-ről idekerült markolatbiztosító a legkevésbé sem volt zavaró. A biztosító tulajdonképpen volt (bal oldalon, a tárfészek mögött), de minek, semmilyen emberi kézzel nem kezelhető, sem gyorsan, sem lassan. Bőven elég lett volna a markolatbiztosító.
Ami még zavaró volt, az a borzasztóan nehezen tölthető acéllemez tár, melybe a peremes 12/70 lőszereket egészen hátra és csak bizonyos szögben lehet betölteni, miközben vágja a kezünket a tárajak. Ez értelemszerűen azért van, hogy ne akadjanak össze a peremek, de betöltéskor a fém hüvelypalást és a műanyag palást találkozásánál mégis összeakadnak töltéskor, ilyenkor az elejüket kell kicsit megnyomni, hogy helyére csússzon.
Az irányzék fura módon a hordfogantyú elejére került, kezdetben sokat kellett keresgélni, de utána a tányérnyi fémcélok 10 méter körüli távról könnyedén megvoltak.
Az öntöltő működés a nehéz fegyverből kifejezetten szórakoztató volt, mert alig van hátrarúgás a nagy fegyvertömeg miatt. A pump-action ismétlés viszont tényleg inkább edzés volt karizmokra, semmint élvezetes lövészet.
Nem vészes az ára!
A Franchi SPAS-15 gyártása 2005-ben megszünt, de NOS állapotú darabok elérhetőek itthon is, szerintem felettébb korrekt, 500 ezer Ft körüli áron már kapható. Ennyiért (ha lenne olyan) gyűjteménybe is remek lenne, de amire tökéletes az a lőtéri fegyverként élménylövészethez.
Összesen 50 lövést adtunk le, ennyi nagyjából elég is volt – a lényeg úgyis az, hogy mennyire jól nézek ki vele akciófilmsztárként! I’ll be back!
Köszönjük a tesztfegyvert a Best Shot Kft.-nek (https://www.bestshot.hu/fegyver/soretes-lofegyver)
Vass Gábor
