Az eddigiekben talán méltatlanul mellőztük ennek a kategóriának bemutatását, azonban mivel gyakorlatilag ez ma az egyetlen olyan fegyverfajta, amire az egyszerű földi halandó országunkban önvédelemre engedélyt kaphat, így megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele.
Sokan azt mondjak, hogy könnyű ma Magyarországon gáz riasztófegyverre engedélyt kapni, ami valóban igaz, ha az éles lőfegyverekkel hasonlítjuk össze, de nézzük meg, hogy is néz ki mindez gyakorlatban. Először is a polgár elmegy orvoshoz ahol sorban áll, majd kifizet 5000 Ft-ot az 5 (idősek esetén 2) évig érvényes orvosi vizsgálatért. Azután beiratkozik egy fegyverismereti tanfolyamra, amely 1?2 hétig tart és 10?15 ezer forintba kerül. Ha itt felkészült, akkor elmegy, sorban áll a rendőrségen, hogy időpontot kapjon fegyverismereti vizsgához a következő hónapban valamikor, azután elmegy, és sorban áll a postán, hogy csekken befizesse a vizsgadíjat (5000 Ft). A megadott időpontban elmegy vizsgázni, melyre egy délutánja rámegy, mivel a vizsgákon állandó tömeg van.
Innen már nagyjából sínen van, hiszen el kell menni a rendőrségre ismét sorban állni, először a kitöltendő papírokért, meg 2000 Ft illetékbélyegért, azután azért áll sorba, hogy ezeket leadja a megfelelő ablaknál, mellékelve az előzőleg beszerzett hatósági bizonyítványokat. Ezek után emberünk hazamegy és türelmesen vár 30 (de gyakran 60) napot mire a rendőrség kiértesíti, hogy érdemesnek találta-e arra, hogy egy gázpisztollyal megvédje magát. Abban az örömteli esetben, ha a válasz igen, akkor be kell fáradni a rendőrségre az értesítéssel, és sorban állni megszerzési engedélyért, mely 3 hónapig érvényes. Ennek birtokában a személyi igazolványa mellékelésével elmegy egy fegyverboltba és megveszi azt a gáz-riasztó fegyvert, amelyet akar. Használható példányokat 25 000 Ft alatt nem nagyon lehet kapni, 10 db gázpatron 1200?1800 Ft-ba kerül. Innen már csak egyszer kell bemenni a rendőrségre (a vásárlás után legkésőbb 8 nappal) a fegyverrel, ahol ismét sorba kell állni, a vásárolt fegyvert bemutatni, és megvárni amíg kiállítják a fegyvertartási engedélyt.
Ha valaki utánaszámol, akkor a fenti procedúra kb. 3 hónapot vesz igénybe, és körülbelül 60 ezer forintba kerül. Ehhez képest Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban SEMMIFÉLE engedélyre nincs szükség, a polgár bemegy a boltba, igazolja, hogy elmúlt 18 éves, fizet és távozik.
Azt mindenkeppen előre kívánom bocsátani, hogy a gáz-riasztó fegyver NEM FEGYVER, csak önvédelmi ESZKÖZ, azonban azok közül az egyik legjobb, leghatékonyabb. Sok helyzetben kiválóan megoldhatóak vele olyan szituációk, melyhez testi erőnk elégtelen, de egy éles fegyver használata esetleg már túlzás lenne. Éppen ezért szerintem az lenne az ideális, ha második fegyverként gázpisztolyt hordanának az éles mellé azok a szerencsések is, akiknek éles fegyverük van, és a szituáció dönti el, melyiket kell használni. Maximum 3, fegyvertelen támadó esetében hatékony védelmet nyújt egy, minimálisan 8 mm-es (vagy .315) gáz-riasztó fegyver, e felett, vagy fegyveres támadó esetén csak éles lőfegyverrel van (sokaknak csak lenne) esély önmaguk megvédésére. Mivel gyakran kiderül, hogy elég sok tévhit él ezeknek az eszközöknek a hatásával, működésével kapcsolatban, így ezt szeretném röviden összefoglalni.
A gáz-riasztó fegyverek mint nevük is mutatja, gáz- vagy riasztólőszert tudnak kilőni, a riasztólőszer tulajdonképpen olyan, mint egy rendes éles lőszer, csak éppen a lövedék hiányzik, helyette a lőpor lefojtására a hüvelyszájat húzzak össze, vagy perforált műanyag kupakot tesznek a lőpor fölé, mely lövéskor átszakad. A fentiekből láthatóan a riasztólőszernek a durranáson és torkolattűzön kívül semmi hatása nincs, tulajdonképpen egy vaktöltény. A gázpatronok abban térnek el a riasztótól, hogy a lőpor felett szilárd, kristályos könnygázképző anyag van (gyakran kis polietilén zacskóban) , mely a lövéskor keletkező hő hatására gázzá alakul, és kilövésre kerül a csövön keresztül (szilárd anyagot kilövő patron NEM kerülhet forgalomba).
A gázpatronok tölteteként legtöbbször CS-t (orto-klór-benzol-malonsav-dinitril), esetleg CN-t (klór-acetofenon) alkalmaznak. Ezek egyszerű könnygázok, senki se dőljön be olyan szövegeknek, hogy ?ideggázzal? töltik őket. Emellett, léteznek még arzéntartalmú, kapszaicines, bróm-acetofenonos könnygázpatronok, de ezek kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, sem nálunk, sem a környező országokban. Ha ezekkel valakinek az arcara rálövünk, akkor az illetőnek iszonyúan fájdalmasan elkezd csípni a szeme, szája, arcbőre, nem lát, dől a könny a szeméből, váladék az orrából, folyik a nyála, és 5?15 percig biztosan harcképtelen lesz (elnézést a gusztusos bemutatásért).
Értelemszerűen következik a fentiekből, hogy a gázpisztollyal fejbe kell lőni a támadót, ami azonban nem olyan nehéz feladat, hiszen egy 20?40 cm átmérőjű gázsugárral kell 3?5 méterről célba találni. FIGYELEM: 0,5?1 m távolságból emberre rálőve gáz- vagy riasztópatronnal igen súlyos, maradandó sérüléseket okozhatunk, köszönhetően a kicsapó torkolattűznek és a torkolati gázok igen nagy nyomásának. Ettől függetlenül nem érdemes a gáz-riasztó fegyverek életveszélyességéről beszélni, hiszen arról a távolságról, ahonnan egy ilyen eszköz veszélyes LEHET, onnan egy kés vagy balta GARANTÁLTAN halálos.
A ma kapható űrméretek: 6 mm flobert platz/gas, .22Long Knall, 8 mm Knall, .315 Knall, .35Auto, 9×17 R, 9 mm P.A.K., .45 Short. Az első kettő 1?3 méterig hatásos, elég gyengécske peremgyújtású, a többiek központi gyújtásúak, a fegyver kialakításától függően 3?5 méterre lövik ki a gázt. A három legnépszerűbb űrméret egyértelműen: a 8 mm K, kicsiny zsebpisztolyok számára, 9×17 R (.380 K) főleg forgópisztolyokban használt peremes lőszer, 9 mm P.A.K. a nagyobb öntöltőkben használatos.
Most nézzük, milyenek azok a fegyverek, melyek ezeket a patronokat kilövik. Leglényegesebb vonásuk, hogy a csövükben akasztó van, ami megakadályozza lövedék kilövését. Ezek a keresztcsapok, lemezek, szűkítések a fegyverek legerősebb alkatrészei. A csőben levő szűkítéseknek az öntöltő gázpisztolyoknál ráadásul igen fontos szerepük van, ezek biztosítják, hogy a fegyver öntöltő legyen, hiszen itt hiányzik a csőből az előremozgó lövedék, ami biztosítja, hogy a gázok ne fújjanak le, és működtessék az öntöltő szerkezetet. Ezenkívül a szűkítések felgyorsítják a gázok áramlását is.
Az öntöltő gázpisztolyok szerkezete a szabad tömegzáras éles fegyvereket, a forgóké pedig a revolverekét követi. Sajnálatos módon azonban az anyaguk általában sokkal rosszabb, mint az éles fegyvereké, általában az elsütőszerkezet néhány kritikus alkatrésze kivételével spiáterből vannak, mely egy cink-alumínium-réz öntvény, törékenyebb, és kevésbé kopásálló, mint a vas (ezért sem érdemes túl sokat kísérletezni az éles lőszerre való átalakítással). Emellett a spiáteralkatrészek igencsak megrövidítik a gáz-riasztó fegyverek élettartamát, többségük nem bír ki néhány száz lövésnél többet. Csak kevés olyan gyártó van, aki acélt alkalmaz a fegyverek jelentős alkatrészeinél, és igen jó minőségű, tartós, megbízható fegyvert hoz létre. Ezek a cégek pedig a következők: ERMA-Werke, FÉG, Weichrauch-Arminius, illetve a Röhm RG69, 99 típusai, és az ezek másolatának tekinthető cseh KORA revolverek. Aki nem a fentiek közül vásárol gáz-riasztó fegyvert, az jó eséllyel bóvlit kap pénzéért.
A gáz-riasztó fegyverek alakjukkal általában valamilyen létező, éles fegyvert másolnak, és itt esnek sokan abba a hibába, hogy igen nagy méretű, látványos, giccses gázpisztolyt vesznek, amiről egyből kiderül, hogy nem igazi, ha valakire ráfogják, és emellett meg viselni sem könnyű, azonkívül könnyen odaverődik bármihez, eltörik, és használhatatlan lesz. Általános tapasztalati szabály, hogy minél látványosabb egy gázpisztoly, annál rosszabb minőségű. Az alább bemutatásra kerülő gázpisztoly sok tekintetben kivételt jelent a fentiek alól, hiszen TELJESEN acélból van (még a tok is!). Éppen ezért, talán ez az egyik legjobb gáz-riasztó pisztoly a világon.
FÉG GRP?9
Az eszköz a FÉG APK9/AP9 éles pisztolyának gáz-riasztó csővel készülő változata, tehát a cső kivételével MINDEN alkatrészük azonos és csereszabatos. Az eredeti fegyver 9×18 mm Makarov és 9 mm Browning Short űrméretben készül, tehát azok gáznyomásához és szánsebességéhez van tervezve, tartóssága, minősége messze felülmúlja a szokásos gázpisztolyokét. Gyakorlatilag a Walther PPK/S, illetve (PP) magyar utánérzésének tekinthető, így igen kompakt méretű (különösen a rövid csövű), jó fogású, remekül hordható fegyver, akár farzsebben is kényelmesen elfér (és nem fog lekopni róla a festés), ugyanakkor az egyik legerősebb gázpatront lövi.
Itt jelent problémát, hogy a bal markolathéjon támasz van a hüvelykujjnak, mint a PA?63-on, ami 1 cm-rel szélesebbé teszi a fegyvert, és csak jobbkezeseknek jó. USA-exportra az éles kivitelt kétfélével adja a FÉG, nem tudni, miért nem kapható a vékonyabb markolatú kivitel itthon is. Ránézésre is teljesen azonos az éles fegyverrel, kivéve a csőtorkolatot, mely 9 mm helyett csak 6 mm űrméretűre van szűkítve. A csőfurat egyébként elég érdekes belülről, van egy 9 mm-es töltényűr, majd egy kupolaszerű átmenettel átmegy 4 mm átmérőjűbe, kb. 3 cm hosszban, ezután kitágul 6 mm-re és következik egy ferde lemez kb. 2 cm hosszban, mely a torkolattól kb. fél centire véget ér, és nem látszik 10 centinél messzebbről. A legtöbb gázpisztolynál sokkal bonyolultabban, szinteltolással, betétezéssel oldják meg a szűkítést. Sajnos nincs a cső végén menet, a jelzőrakéta kilövésére szolgáló persely felcsavarására, mint a nyugati típusoknál (persze a jelzőrakéta nálunk illegális, hiszen tiltott pirotechnikai eszköznek minősül).
A fegyver működése, szétszedése tökéletesen megegyezik az éles Walther PP leszármazottakéval, így például a közismert PA?63-mal. A fegyver részleges szétszedése végtelenül egyszerű: a töltetlenségről való vizuális meggyőződés után a sátorvas elejét ki kell húzni a tokból, és kissé félreakasztani, majd a szánt hátrahúzni, és a végét felemelni, majd a szánt elöl lehúzni a csőről. Ezzel szemben a megszokott gázpisztolyok egy része szét sem szerelhető (éppen ezért alig tisztítható), vagy szétszedésük rendkívül nehéz. A jól szétszedhetőség azért is fontos, mert a szokásos spiáterrel ellentétben, az acél, amiből ez a fegyver van, nem korrózióálló, tehát tisztán kell tartani.
Az élessel azonos működésnek köszönhetően ? a legtöbb gázpisztolytól eltérően ? a biztosító kar elfordítása feszteleníti is az elsütőszerkezetet, csavarrugó működteti a kakast, a gázpisztolyokon megszokott, rendszeresen kilágyuló, drótból készítettek helyett. A GRP?9 ráadásul rendkívül biztonságos, hiszen az ütőszeg csak lövéskor kerülhet sütési helyzetbe, így csőre töltve, fesztelenítve, kibiztosítva veszélytelenül hordható, hiszen minden önvédelemre használt fegyvert, melynek szerkezete ezt lehetővé teszi, így kellene hordani.
A GRP?9 természetesen DA/SA (revolverező) elsütőszerkezettel készül, csakúgy, mint éles testvérei, éppen ezért az első lövést a csőre töltött, fesztelenített, kibiztosított pisztolyból késlekedés nélkül le lehet adni az első lövést az elsütőbillentyű meghúzásával, ugyanakkor az igen nagy revolverezőerő tökéletes védelmet nyújt a stressz hatására bekövetkező esetleges véletlen elsütés ellen. Nagyon gyorsan meg lehet bizonyosodni a csőre töltöttségről: a hüvelyvonó kilóg a szánból kb. 1 mm-t, és ez jól megtapintható. A fesztelenített, kibiztosított állapotban pedig a kakas 2 mm-t benyomható, ez a két érintés valahogy meg tudja nyugtatni az embert.
A GRP?9 készül 100 mm csőhosszal és a BR61 helyett az AP9 (PA?63) szánjával, ez a Walther PP-nek felel meg méretre. A típusjelzésben semmi különbség nincs. Sajnos az élesekkel ellentétben csak egy tárat ad a FÉG, de 1200 Ft-ért beszerezhető egy póttár. A hiedelmekkel ellentétben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az éles AP9/APK9 tárjaival (erősebb a rugója) is működik és tökéletesen adogat. A GRP?9 ára is kedvező kisebb tudású versenytársaihoz képest, 28 000 Ft körül kapható, kis fekete műanyag kofferben, 1 tárral, tisztítóvesszővel (ami éleshez való!?). Összefoglalva: a FÉG GRP?9 megjelenése komoly feladat elé állította a versenytársakat.
Vass Gábor