Egy kis statisztika

Szerzőnk az általunk is megosztott amerikai iskolai lövöldözéses cikkre reagált olvasói levélben, melyben levő érdekes statisztikai adatok okán érdemesnek tartjuk mi is közzétételre.
Az efféle adatokból megállapítható, hogy a polgári fegyverek száma és az adott országban elkövetett bűncselekmények között igazából nem állapítható meg összefüggés, hiszen tiltó jellegű jogszabályok mellett is van példa jó és borzalmas közbiztonságra, valamint hatalmas mennyiségű civil lőfegyver mellett is van bőven mindkettőre adat.
 
Fontos azt is nyilvánosságra hozni, hogy az előszeretettel negatív példaként citált Egyesült Államokban az 1993-as csúcsév óta a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma kb. felére csökkent, miközben a lakosság és a fegyverek száma is jelentősen növekedett (ma kb. 320-350 millió darabra teszik), valamint soha ennyi ember nem viselhetett legálisan lőfegyvert.
 
 
 
“Tisztelt Asszonyom/Uram!
 
 
Az alábbi cikkre szeretnék reagálni:
 
Az elmúlt 1 év alatt 194 gyereket lőttek le az USA-ban
 
 
 
Diákok, iskolák, arányok
 
 
Az iskolai lövöldözések mindig főcímre kerülnek, mert növelik a nézettséget. De vajon mennyire átfogó problémáról van szó?
 
Az 1990. évtől egészen a 2013. év decemberéig, az USA-ban évente átlagosan 12 diák halt meg, illetve 14 diák sebesült meg lőfegyver által, évi mintegy 40 incidensben.
 
Ez az időszak alatt évente kb. 136.000 oktatási intézmény működött, ahova évente kb. 65.500.000 diák járt.
 
 
 
Az USA-ban évente a diákok hány százaléka hal meg vagy sebesül meg lőfegyver által? Kb. 0.00002%-ékuk. Arányszámmal kifejezve ez kb. minden 5 millióból egy.
 
Az USA-ban évente hány oktatási intézményekben történik fegyverincidens? Kb. 0,03%-ukban. Arányszámmal kifejezve: kb. 3400-ből egyben.
 
 
A gyilkosságokról és a lőfegyverekről általában
 
 
A magánemberek lőfegyvereinek betiltását szorgalmazók szeretnek arra rámutatni, hogy míg a tilalmat alkalmazó Németországban a százezer főre eső gyilkosságok száma 0,8, addig az a magánemberek fegyvertartását lehetővé tevő USA-ban 4,7.
 
Csak éppen azt „felejtik el” mellé tenni, hogy a százezer főre eső gyilkosságok száma a magánemberekkel szemben fegyvertilalmat alkalmazó Dél-afrikai Köztársaságban 31,8 (az USA kb. 7-szerese), Mexikóban 23,7 (az USA kb. 5-szöröse), Oroszországban 10,2 (az USA kb. 2-szerese), Ukrajnában 5,2 (kb. az USA-val megegyező).
 
És „elfelejtik” mellétenni Németország szomszédját, Svájcot, ahol ez a szám 0,7, pedig a svájci fegyvertörvények jóval enyhébbek a német törvényeknél, ráadásul a svájci átlagférfiak – mint a hadsereg tartalékos népfelkelői – gépkarabélyaikat és a hozzájuk való lőszert lakásukban, azaz a kezük ügyében tartják.
 
 
 
Kormányzatok általi tömegmészárlások
 
 
Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy a magánemberek fegyverein való lovagolás helyett, sokkal inkább a hatványozottabban nagyobb veszélyt jelentő kormányzati politikusok, illetve a szolgálatukban álló siserehadak fegyvereire kellene koncentrálni. Csak a XX. század során, a különféle kormányzatok emberei (katonák, rendőrök, félkatonai alakulatok) kb. 262.000.000 (igen, kétszázhatvankét millió) civilt gyilkoltak meg faji, vallási vagy politikai alapon. A nemzetiszocialista Németországról, a kommunista Szovjetunióról, a Kína Népköztársaságról, Kambodzsáról van szó, hogy a teljesség igénye nélkül, csak a nagyobbakat emeljem ki a 262 milliós összesítésből.
 
 
 
 
Nem véletlen, hogy a politikusok a nép lefegyverzését erőltetik, mert tapasztalatuk van azzal kapcsolatban, hogy egy lefegyverzett és kiszolgáltatottabb népet sokkal könnyebb kordában tartani és megtizedelni, mint azt, amelyik fegyvert visel, és képes az ellenállásra.
 
 
Üdvözlettel
Armarium”