John Moses Browning a történelem talán legjelentősebb fegyvertervezője volt, szinte minden ma használt kézi lőfegyverben találunk valami olyan megoldást, amit ő alkalmazott először. Ebben a cikkben röviden bemutatom a nagy tervező pályafutását, illetve az utolsó pisztolyt, melynek tervezésében részt vett.
Egy istenáldotta tehetség karrierje
John Moses Browning 1855-ben született az Egyesült Államokban, a Utah állambeli Ogdenben. Édesapja, Jonathan Browning a kisváros fegyverkovácsa volt, az ő műhelyében tanulta meg a fiatal John Moses a fegyverekkel való munka minden fortélyát. Azonban már gyerekkorában több érdeklődést tanúsít az új fegyverek megtervezése, és elkészítése, mint az elromlottak javítása iránt. 14 éves korában készíti el élete első fegyverét, egy egylövetű puskát öccse, Matt számára. 1879-ben, édesapjuk halálakor a Browning-fiúk átvették a családi céget. Ebben az évben kapott először szabadalmat John Moses Browning egy általa tervezett fegyverre, egy hátultöltős, egylövetű puskára. Az új fegyvert a ?Browning Gun Factory? azonnal gyártani kezdte, méghozzá nagy sikerrel, azonban a kis műhely nem tudott eleget termelni a fegyverből, az expanzióhoz szükséges tőke viszont hiányzott. 1883-ban Andrew McAusland, a Winchester Repeating Arms egyik üzletkötője ?felfedezte? a Browning-féle fegyvert, és elküldte a Winchester vezetőségének. A cég elnökhelyettese, T. G. Bennet azonnal Ogdenbe utazott, hogy megvásárolja a kis céget. John Moses Browningnak nagy gondot okozott, hogy idejét az üzem vezetése veszi el, és nem jut ideje ötleteinek, találmányainak megvalósítására, ezért örömmel fogadta a Winchester ajánlatát. A Browning cég 8000 dollárért (iszonyatosan nagy összeg volt akkor) a Winchester tulajdonába került, John Moses pedig 1902-ig, mint a cég fejlesztő mérnöke szabadon dolgozhatott találmányain, számtalan kiváló fegyvert tervezve a Winchesternek. Például a Kaliber 1999/15. számában bemutatott Model 1895 Lever Action Repeating Rifle-t, vagy a hírneves Winchester Model 1894 puskát.
Ugyanebben az időben egy akkor forradalminak számító, öntöltő, gázelvételes működésű sörétes puska tervezésén is dolgozott. Ezt a modellt azonban a Winchester vezetése már túl radikálisnak találta, ezért Browning faképnél hagyta őket, és puskájának prototípusával a bőröndjében, áthajózott Európába. A belgiumi Herstalban akkoriban még fiatal cégnek számított a Fabrique Nationale d’Armes de Guerre (FN). Ez gyártmánypalettája bővítése érdekében gyártásba vette Browning félautomata puskáját, melyet mai napig gyárt Auto 5 néven. Browning több önműködő katonai fegyvert is alkotott, például a Browning Automatic Rifle (BAR) golyószórót az amerikai hadsereg részére, illetve a még napjainkban is a világ számos országában rendszerben levő .50 BMG kaliberű Browning M2 nehézgéppuska is az ő műve.
Browning már korábban is dolgozott a Colt cégnek, pisztolyait általában az FN és Colt egyszerre gyártotta, csak különböző néven. Az öntöltő pisztoly konstrukciói a Colt M1911 modellben csúcsosodtak ki, melyet rendszeresítettek az USA fegyveres erői. Ahol Browningnak ez a fegyvere 1985-ig maradt rendszerben. Browning az M1911-en már ? később róla elnevezett ? rövid csőhátrasiklásos, billenőcsöves reteszelést alkalmazta, melynek valamilyen változatát használja a nagy teljesítményű öntöltő pisztolyok többsége azóta is. Maroklőfegyvereinek tervezése közben, azokhoz saját, nagyon sikeresnek bizonyult lőszereket is megalkotott, a legismertebbek ezek közül a 9 mm Browning Short, a 7,65 mm Browning és a 6,35 Browning.
John Moses Browning 1926-ban hunyt el Liege-ben, Belgiumban utolsó pisztolyának a Hi-Powernek tervezését az FN főkonstruktőre, Dieudonne Saive fejezte be. (D. Saive egyébként az FN FAL önműködő puska tervezőjeként lett világhírű.)
Grande Puissance
A Browning Hi-Power pisztoly eredeti neve Grande Puissance volt, mely nagy teljesítményt jelent, ezért általában angolra fordítva Hi-Powerként nevezik a pisztolyt. De ugyancsak ismert még Browning M35, M1935, HP, High Power, P35 néven is. A pisztoly belgiumi gyártása 1935-ben kezdődött meg, és azonnal óriási piaci sikert jelentett a gyártónak. A második világháború alatt a szövetségesek és a tengelyhatalmak egyaránt rendszeresítették és használták. A szövetségesek (illetve a Brit Nemzetközösség) legnagyobb ellátója a kanadai John Inglis & Co. volt, míg a németek részére a megszállt Franciaországban működő Manurhin is gyártotta a Hi-Powereket.
A második világháború alatt, és után számos ország gyártotta a Browning Hi-Power másolatait. Ezek egy része, például az argentin FM (Fabricaciones Militares) az FN segítségével készült, míg például az indonézek licence nélkül gyártották a fegyvert ?Pindad? néven, saját hadseregük részére. A különböző helyről származó Hi-Powerek kompatíbilitása korántsem teljes. A Browning Hi-Powert, vagy valamilyen másolatát az idők során több, mint 60 ország hadserege vagy rendőrsége rendszeresítette, ami önmagában is világrekord és a konstrukció életrevalóságát bizonyítja.
Szerkezet: zseniális egyszerűsítések
John Moses Browning a Hi-Power tervezésekor a saját maga által tervezett Colt M1911-ből indult ki, azonban egy annál egyszerűbb szerkezetű, és nagyobb tárkapacitású fegyvert kívánt létrehozni. A legfontosabb módosítás, hogy a zárolást megváltozatta. A Browning Hi-Powert a 9 mm Parabellum lőszerre tervezték. Mindkét fegyveren rövid csőhátrasiklásos, billenőcsöves reteszelést találunk. A cső a szánba a töltényűr előtt, a cső felső részén levő két reteszelőbordával kapcsolódik. A Colt M1911-en a cső lebillenését a csőszakállhoz kapcsolt kétfuratú kengyel biztosítja. Ez a mozgó alkatrész igen nagy igénybevételnek van kitéve, élettartama korlátozott. A Browning Hi-Poweren viszont a cső lebillenését (tehát a kireteszelést) a csőszakáll ferde kimunkálása teszi lehetővé, mely a tok reteszelő-tengelyébe kapcsolódva mozog kényszerpályán lefele.
Ezzel a zseniális megoldással Browning alaposan leegyszerűsítette a szerkezetet, és megspórolt egy nagy terhelésnek kitett, mozgó alkatrészt. Ezt a reteszelést azóta Browning-FN néven szokták emlegetni, megkülönböztetendő a Browning-Colt félétől. A fegyvercső ilyen megoldása miatt az adogatópálya a tokról átkerült a csőszakállra. Csak a fegyver megalkotása után évtizedekkel tett szert jelentőségre, hogy ez mennyire jót tesz a megbízhatóságnak a pisztoly hollowpoint lövedékes lőszerekkel való üzemeltetése szempontjából. A Hi-Power egyébként is meglehetősen kevéssé érzékeny az alkalmazott lőszerre, teljesen acél építése miatt élettartama magas. A tervezés időszakában (1920-as, 30-as évek) azonban még nem voltak +P kategóriás lőszerek, így azok használata nem ajánlott. A Browning Hi-Powert a 90-es években elkészítették az új favoritnak számító, erős .40 S & W lőszerhez is, ez a modell azonban csak 10 db-os tárkapacitással rendelkezik.
Az egyszerűsítés érintette a fegyver részleges szétszerelésének könnyebbé válását is. A hagyományos M1911 szétszerelése a csővezető hüvely (barrel bushing) alkalmazása miatt ?macerás?. A Browning Hi-Power szétszedése meglehetősen egyszerű. A töltetlenség ellenőrzése után a szánt hátrahúzva a biztosító kar felnyomásával rögzítjük. A szánakasztó tengelyt jobbról balra kihúzzuk a szánból, majd a biztosító lenyomásával levehető a szán. A szánból kiemelhető a helyretoló rugó, félhosszúságú vezetőrúdjával, valamint a cső is.
A Browning Hi-Power csak normál lövések leadására alkalmas elsütő-szerkezettel (single action) készül. A fegyver tokbiztosítója hasonló az M1911-éhez, a felhúzott kakast blokkolja, és nem engedi a szán hátrahúzását. A fegyverről hiányzik az M1911 markolatbiztosítója, helyette egy tárbiztosító kapott helyett. Ez az alkatrész nem engedi a fegyver elsütését, ha a tár nincs teljesen betöltve, rögzített helyzetében. A tárbiztosító az általános vélemények szerint a legfölöslegesebb alkatrész a pisztolyban. A tárbiztosító ugyanis meggátolja a taktikai tárcserét (részben kifogyott tár kivétele, közben a csőre töltött fegyver tűzkész, teli tár be, részben üres tár elrakása tartaléknak). Emiatt a tulajdonosok többsége kiiktatja a tárbiztosítást, amivel egyúttal lágyabbá is teszi a sütést. A második világháború alatt a Wehrmacht részére a Manurhin által gyártott Hi-Powereken eleve nem volt tárbiztosító. A pisztoly eredetileg az M1911-hez hasonló szánon belüli hüvelyvonóval volt ellátva, később a gyártás és tisztítás megkönnyítése érdekében áttértek a külső hüvelyvonóra.
Kezelés, viselés
A Browning Hi-Power kezelése egyszerű. Azonban elsütőszerkezete ma már nem mondható korszerűnek. A tokbiztosító és single action elsütő-szerkezet miatt nem lehet a fegyvert tűzkészen, csőre töltve hordani. Az USA-ban a legkedveltebb viselési módja az ilyen megoldású fegyvereknek a csőre töltött pisztoly felhúzott kakassal bebiztosítva viselése (cocked and locked). Ez esetben gyakorlott lövő meglehetősen gyorsan (és pontosan) tudja leadni az első lövést, de a kakasrugó állandóan megfeszített állapotban van, mely nem tesz jót az élettartamának. A korai Browning Hi-Powereken eléggé aprócska volt ráadásul a tokbiztosító, így stresszhelyzetben nehezen volt kezelhető. Ma már persze vannak nagyobb méretű (sőt, kétkezes) biztosítóval szerelt példányok is. Ugyancsak aggályos, hogy bár a pisztoly ütőszege repülő, de semmiféle passzív biztosítással nincs ellátva. A fegyver kakasa a felhúzáskor esetleg kicsúszhat a lövő ujja alól; hogy ez esetben ne következzen be véletlen elsülés, a kakasnak van egy fél-felhúzott, biztonsági állása is, amely megfogja a leszaladó kakast. A kakas lehet hagyományos, nyújtott alakú, illetve legömbölyített. A legömbölyített kevésbé akad el ruházatban előrántáskor, de nehezebb felhúzni.
A Browning Hi-Power rejtett viselés szempontjából kiváló pisztoly, szánja keskeny, sima vonalú, nincsenek feleslegesen kiálló kezelőszervei, teljesen acél építéséhez viszonyítva könnyű. Megjelenését tekintve elegáns, letisztult vonalú fegyver, tiszta funkcionalitás jellemzi. A tárkioldó gomb a jól megszokott helyen a sátorvas és a markolat találkozásánál helyezkedik el. A szánakasztó rendkívül jellegzetes alakú, a tengelyének végénél kicsit előrébb egy nagy gombot találunk, mely segíti a szánakasztó visszanyomását a fegyver öszszeszerelésekor (lám, már akkor is gondoltak az ergonómiára). A szánakasztó karjának nyomófelülete lehetne egy kicsit hátrább, hogy könnyebben el lehessen érni.
A fegyver tárja kétsoros, 13 db 9 mm Parabellum lőszer befogadására alkalmas. Ez volt az első sikeres, nagy kapacitású, kétsoros tárral készült hadipisztoly, korunk wonder-nine pisztolyainak előfutáraként tisztelhetjük. A vastag, kétsoros tár ellenére a pisztoly markolatának fogása kellemes, hiszen a single action elsütőszerkezet nem igényelt sok helyet a markolatban. Az eredeti gyári markolat diófa vagy kemény műanyag, de természetesen, mint minden népszerűbb pisztolymodellhez, a különböző gyártók számtalan markolatvariációt forgalmaznak. A Browning cég gyárilag sok Hi-Powert Pachmayr wrap-around gumimarkolattal készít, ugyancsak népszerűek a Hogue finger-grooved markolatok, ezek jelentősen megkönnyítik a fegyver lövés közbeni kontrollálhatóságát.
A Browning Hi-Power irányzékai a gyártási helytől függően igen sokfélék lehetnek. A Browning ma három kivitelt gyárt. A fixirányzékos és az állítható nézőkés kivitelű Practical modellek a szokásos fegyvergyári választékot jelentik. Rendkívül érdekes azonban a Hi-Power Capitan kivitel, ezen a fegyveren puskairányzékhoz hasonló ?tangens? irányzék (íves csapóirányzék) található, mely több száz méterre teszi elméletileg lehetővé a pisztollyal való lövést. A Capitan modellhez eredetileg tusaként felcsatolható fa pisztolytáska tartozott, hasonlóan a APS-9 Sztecskin, vagy Mauser C96 pisztolyokhoz.
A magyar Hi-Powerek
Természetesen Magyarországon és készültek és készülnek a Browning Hi-Power pisztolynak másolatai. A FÉG által gyártott, közismert és közkedvelt P9M, FP9 és P9L pisztolyok ezek. A P9M a Browning Hi-Power direkt másolatának tekinthető, sok alkatrésze csereszabatos az eredetivel. Az FP9 ugyanez a fegyver, ventilációs sínnel szerelt szánnal, és megváltoztatott alakú szánakasztóval ellátva. Igazából csak kozmetikainak tekinthetők ezek a változtatások, funkciójuk nincsen. Ezek a FÉG-pisztolyok, bár minőségük, kidolgozottságuk messze nem éri el az eredetiét, rendkívül olcsók (40 ezer Ft alatt) és strapabírók. Újabban ? örvendetes módon ? feltűntek a hazai boltokban ezeknek a fegyvereknek a növelt méretű biztosítóval szerelt változatai is.
A P9L egy különleges, sportpisztoly kivitele a P9M-nek. A fegyver 6″-os, csősúllyal ellátott csővel készül, a tárbiztosítás hiányzik, a nézőke mikrométeres, állítható kivitelű. A tárkioldó és a tokbiztosító növelt méretű. A markolat gyárilag Hogue finger-grooved gumi, a tárak rozsdamentes kivitelűek, a fenekük ütéstompító gumilappal fedett. Sajnálatos módon a fegyver IPSC-re nem igazán alkalmas, mert a standard kategória dobozába nem fér bele, open kategóriához pedig szükséges lenne egy kompenzátor a csősúly helyett. Természetesen a felsorolt extrák miatt jóval drágább ez a fegyver, mint a széria P9M-ek.
Mai napig tartó siker
A Browning Hi-Power meghatározó hatást gyakorolt a hadipisztolyok gyártására. A konstrukció oly mértékben sikeres volt, hogy mai napig gyártják mind az FN Browning cégnél, mind másolatainak tucatjait a világ legkülönbözőbb országaiban, Malajziától Izraelig. Az FN megpróbált egy ?modernizált? kivitelt megalkotni a Hi-Powerből revolverező elsütőszerkezettel, de a BDA (Browning Double Action) eléggé jellegtelen pisztoly lett, és nem váltotta be a hozzá fűzött piaci reményeket.
Az eredeti Hi-Power még ma is megfelel egy hadipisztollyal szemben támasztott legtöbb követelménynek, megbízható, érzéketlen a lőszerre, kevés alkatrészből áll, karbantartása, kezelése egyszerű. A korszerűtlen elsütőszerkezete és biztosítási hiányosságai miatt azonban napjaink modern önvédelmi maroklőfegyverrel való összehasonlításban alulmaradna. Sportcélokra azonban kiváló fegyver, sokan használják nálunk is a P9M-et szituációslövész-sportban, belépő szintű pisztolyként.
Technikai adatok – Browning Hi-Power
Kaliber: 9 mm Parabellum
Teljes hossz: 200 mm
Szélesség: 34 mm
Magasság: 129 mm
Csőhossz: 119 mm
Huzagok száma : 6 db, jobbra forgó
Tömege üresen: 910 gramm
Tárkapacitás: 13 db
Változatok
A Browning Hi-Power mai MK IIIS kivitele hasonlít legjobban az eredeti puritán hadipisztolyra. Az eredeti fegyveren nem volt kétkezes biztosító. A képen látható pisztoly kakasa a biztonsági fél-felhúzott helyzetben látható.
Eredetileg csak 9 mm Parabellum űrméretben gyártották a Browning Hi-Powert, azonban a 90-es években elkészítették az erős .40 S & W lőszerhez is. Ennek a pisztolynak a tárkapaci-tása csak 10 db lőszer.
Browning Hi-Power Practical kivitele krómozott acéltokkal, és kékített szánnal készül. A markolathéjak Pachmayr gyártmányúak.
A Hi-Power Capitan kivitele puskákon megszokottakhoz hasonló nézőkével van ellátva.
A Hi-Power Silver Chrome a pisztoly luxuskivitelű változata, matt krómozással, aranyozott elsütőbillentyűvel.
A Hi-Power Vigilante a standard változat alacsony profilú állítható nézőkével ellátva.
A magyar FÉG FP9 pisztoly szerkezetileg szinte teljesen azonos a Browning Hi-Power pisztollyal. A fegyver szánján esztétikai okokból ventilációs sínt helyeztek, melynek műszaki funkciója nincs.
A Browning BDA pisztolyt a Hi-Power utódjának szánták, azonban ? műszakilag korszerűbb kialakítása ellenére – sosem érte el a nagy előd népszerűségét.
Mint minden népszerű fegyvermodellt, a Browning Hi-Powert is számos fegyvergravírozó művész választotta művének alapjául. Az itt látható két gyönyörű fegyver a herstali FN-Browning Custom Shop szakembereinek munkáját dicséri.
A Browning honlapja az alábbi weblapon található:
Vass Gábor