5 INDOK: Miért NEM lőnek kézre/lábra?

Rendőrségi fegyverhasználatok – szinte mindig gyors, dinamikus szituációk

 

Legtöbbször amerikai rendőri fegyverhasználatokról szóló mainstream média cikkekben illetve kommentjeikben fordul elő a kérdés, hogy “de nem lett volna elég szegény, éppen gyilkolni készülő fegyveres/késes/baltás rablót CSAK KÉZEN/LÁBON LŐNI???”. Nos, ezt a gagyi akciófilmek és széplelkű valóságtagadók által forszírozott témát világítanánk meg röviden.

 

  1. A rendőrök szolgálati pisztolya még a legjobb lőszerrel sem halálsugár, még mellkasra leadott dupla sem bír feltétlenül azonnali megállítóerővel. A végtag találata esetén pedig ennek a hatásnak a töredékével kell számolni. Egyszerűen a végtagokban nincsenek létfontosságú szervek, amelyek találata kikapcsolná a támadót.

Ha távolra ható fegyver (lőfegyver, számszeríj, vagy akár kézigránát) van a célszemélnyél, akkor az végtaglövés esetén jó eséllyel be tudja fejezni a megkezdett cselekményét, megölhet másokat, vagy akár az intézkedő rendőrt. De 5-6 méteren belül egy késes, baltás, szamurájkardos elkövető is simán bevisz néhány szúrást/ütést, mielőtt megállna. És akkor még a különféle tudatmódosítók hatása alatt levő elkövetőről nem is beszéltünk.

 

  1. A kar és a láb mint célfelület csupán a töredékét teszi ki a felsőtestnek, ráadásul sokkalta gyorsabban mozognak. Ilyen kicsi és gyorsan mozgó cél biztos eltalálása, főkent stressz alatt, dinamikus szituációban, esetleg egy kézzel lőve: szinte lehetetlen, még a leggyakorlottabb lövészeknek is. Arról nem is beszélve, hogy a tipikus támadó testhelyzetek során a fegyvert tartó kéz leggyakrabban amúgy is a felsőtest előtt mozog.

A végtaglövés megkísérlésével önmagában vétlenek veszélyeztetése és helyrehozhatatlan időveszteség következhet be.

 

  1. A legkiválóbb expanzív szolgálati pisztolylőszerek is úgy vannak megtervezve, hogy 12-14″ (30-36 cm) mélységben hatoljanak be az emberi testbe és csak azután álljanak meg. Egy átlagos kar vagy láb ennél lényegesen vékonyabb, ha el is találja a lövedék ezeket a testrészeket, akkor a lövedék még mindig több száz métert elrepülhet azokból kilépve és megölhet bárkit, aki az útjába kerül. Egy zsúfolt nagyvárosban már csak ezért is közveszélyes ilyesmivel próbálkozni.

(Teljes köpenyes (FMJ) lövedékek pedig könnyedén átmennek 2-3 átlagos emberen, ezek a karon úgy hatolnak át, hogy érdemben le sem lassulnak.)

 

  1. Csak a filmekben van olyan, hogy a főhős egy kar- vagy láblövés után csak rándít egyet az arcizmán és harcol tovább napokig. Valójában egy végtaglövés esetén is eltalálhat olyan ereket a lövedék, hogy néhány (tíz) perc múlva elvérzik a meglőtt személy, vagy lehet egy csonttalálat vége amputáció, vagy egy életre megnyomorodás is. Lőfegyvert használni mindenképpen “halálos erő” bevetését jelenti, akárhová is lövünk – jogilag is, anatómiailag is.

 

  1. Értékrendet tekintve: milyen társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a vétlenekre, vagy pláne a rendőrre támadó életét mindenáron megkíméljük? Különösen azon az áron, hogy azzal pont a vétlenek és a rendfenntartók életét, testi épségét sodorjuk potenciálisan veszélybe – EZ az igazi anti-humanizmus!

Pedig sajnos ez kézre-lábra lövés annyira mélyen él itthon is, hogy a Rendőrség Szolgálati Szabályzatában (30/2011. (IX. 22.) BM rendelet) konkrétan szerepel: 47. § (1) A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani”.

 

Nagyjából úgy lehet talán összefoglalni, hogy a végtagra lövés ön- és közveszélyes őrültség, ha pedig elég lenne végtagra lőni, akkor jó eséllyel egyáltalán nem is kellett volna lőni!

 

Vass Gábor

UI: A 2020 decemberi újpesti (halálos kimenetelű) rendőrségi fegyverhasználat nagyon részletes jogi és taktikai elemzését a 2021. májusi (277.) Kaliber magazin Jog és Fegyver rovatában olvashatják!

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás