Mini tesztcikk – Canik TP9: törököt fogtam, nem ereszt?
Canik TP9 METE SFT FDE
Az utóbbi évtizedben a török fegyvergyártás gyakorlatilag letarolta a gáz-riasztó fegyverek és a az olcsóbb sörétes puskák világát, az egykor lenézett és kinevetett “futtottak még”-ből komoly piaci szereplővé váltak. Természetesen ebben az igencsak kedvező ár/érték aránynak is szerepe van, így érdemes megnéznünk, hogy a pisztolyok terén mit tettek le az asztalra.
Elöljáróban: sok-sok török fegyvergyár van, olyan is, ami pisztolyt gyárt, ezek közül csak egyik a Canik (törökösen “Csanik”-nak ejtik, amerikaiul meg “Kenik”-nek), ezek fegyverei, azok minősége is hullámzó. Mi most egy konkrét gyártó egy konkrét típusát, annak is két – egy alap- és egy limitált kivitelét próbáltuk ki – és próbáltunk elfogulatlanul közeledni hozzájuk.
A TP9 az USA-ban már pár éve kapható, felettébb sikeres típus, aminek főként hihetetlenül kedvező ára az oka: 359 dollártól kezdődik az MSRP, vagyis fele-kétharmada csupán a nevesebb márkák hasonló strikeres-műanyagtokos típusainak.
Műszakilag semmi mellbevágó, ellenkezőleg!
Mert a TP9 műszakilag nem hordoz semmiféle újdonságot: teljesen megfeszített strikeres elsütőszerkezetű, Browning-SIG rövid csőhátrasiklásos reteszeléssel, műanyag tokkal, melybe acélbetéteket ágyaztak. A tok kétsoros, a full-size (4,46″ csőhossz, hagyományos huzagolás) pisztolynál 18-lőszeres acéltestű tárat fogad be, melynek gyártója az olasz Mec-Gar (mint tucatnyi másik neves gyártó esetében is). A kompakt (rövidebb markolat) kivitelnél a tárkapacitás 15 db.
A részleges szétszerelésnél a töltetlenség ellenőrzése és a szétszedőpanelek lehúzása után elég csak egy kicsit előretolni a szánt, hogy leemelhető legyen. Ugyancsak összerakáskor sem szemből kell feltolni a szánt a tokra, csak felülről rápattintani, aztán kicsit hátrahúzni.
Műszakilag és formatervben legjobban talán a Walther PPQ M2 modellekre hasonlít a TP9 sorozat. Ez a hasonlóság addig terjed, hogy a tárak csereszabatosak, sőt, a szerelt szánok is felcserélhetők a török és a német között. (Van erről fent videó is: https://www.youtube.com/watch?v=vUzCj9RFX_g)
Pozitívumok:
– kifejezetten igényesen megmunkált és elkészített alkatrészek
– modern, vonzó formaterv
– A harmatgyenge Geco Non-Tox 8 g FMJ lőszerrel ez sem működött (kivetési hibák), azonban Magtech 8 g FMJ-vel 200 lövés kiment akadály nélkül
– az átlagos strikeres szolgálati modelleknél kellemesebb sütés az alapmodellen, sokkal kellemesebb a limitált kivitelen
– teljesen kétkezes szánakasztó, balosra átszerelhető tárkioldó
– már az alapmodellen is van red dot előkészítés a szánon, (a limitálthoz rögzítő-plate-ek is járnak)
– cserélhető markolathátsórész (egy cseredarab van a dobozban)
– egy kézzel is kifejezetten jól uralható
– 20 méteres szórása kifejezetten használható
– striker státusz indikátor a szán végén (tapintható)
– tapintható csőretöltöttségjelző
– klasszikus passzív ütőszegbiztosítás
– van egy kis tártölcsér is
– alapárban egy használható fegyvertok is jár
– kiváló ár/érték arány
Negatívumok:
– a piros billentyűbiztosító a METE modellen bántja a szemem (szubjektív)
– 20 méteren 5-ből egy lövés mindig kicsit arrébb megy (valószínűleg a kézzel csőretöltött)
– a másolás eredetijének (PPQ) azért valamivel kényelmesebb a markolata
– a szögletes növelt tárkioldó nyomja a kezet balos lövéskor, de szerencsére cserélhető
– a felpattintható (jogilag nem válltámasz) Bubits-tól lopott ötlet/design, de az irányzékhoz túl közel kerülő szemen ez sem segít, talán a red dot alkalmasabb lenne
– a “TP9 METE SFT FDE” eléggé közepesen megjegyezhető modellnév. Talán néhány betű még hiányzik belőle:-)))
– itthon azért nem fele annyiba kerül, mint a nagyobb nevű eredeti
Itthon mennyi?
Itthon az alapkivitel körülinek tekinthető homokszín full size tesztfegyver (Canik TP9 METE SFT FDE) 3 db tárral, Level II-es biztonsági külső övtokkal 265 ezer Forintba kerül, míg a limitált “kvázi-csúcsmodell” Canik TP9 Elite Combat Elven Dagger 3 db tárral (1×15 db és 2×19 darabos), menetes végű 4,73″ Salient Arms csővel és Salient irányzékokkal, sportosabb sütéssel, Kydex tokkal 400 ezer Ft felett van.
Összességében ezek versenyképes árak, azonban nagyon nehéz dolog egy ilyen kicsi piacon olyan újdonságot bevezetni, aminek tökéletesen ismeretlen a neve. Ugyanis egy bevezetett márkanév mögött bizalom, esetleg már kész rajongótábor és például fejlett kiegészítő-ipar is van. Ha velük szemben akar megállni a lábán a török márka, akkor el kell hitetni azt, hogy a fegyverek 5 év múlva is egyben lesznek, és 5 vagy 10 év múlva is lesz hozzájuk alkatrész, kiegészítő stb.
Köszönjük a tesztfegyvereket a https://www.bestshot.hu/ -nak!
Vass Gábor
