Rémhírterjesztők aranykora – esettanulmány
„Egy kép többet mond ezer szónál” – tartja a mondás, de a 21. század a közösségi médiája erre alaposan rácáfolt. Hiszen egy kép részletesebb magyarázat híján sokkal inkább alkalmas félreinformálásra, rossz hírnév és pánik keltésére mint bármi másra. Hiszen még ha volt is írásos magyarázat mellé, akkor is azt vagy nem fogja fel, aki megosztja, vagy a szöveget nem, csak a képet posztolja tovább.
Nézzünk akkor egy esettanulmányt – egy Facebookon és fegyveres fórumokon széles körben terjedő fotó egy törött fegyverről. Furcsa jelenség, hogy az emberek elhiszik, hogy a fegyverek csak úgy maguktól felrobbannak, de karambolozott autóknál nem gondolják, hogy azok mind fékhibásak voltak, nem is terjesztik ekként fotóikat.
Érdemes megfigyelni hogyan árnyalódtak, bővültek az információk…
Revenge-14M esete – „normál használat”, mi?
Eredeti poszt:
„Napokban kaptam egy volt kollégámtól a képet, elmondása alapján egyik ismerőse járt pórul, a fegyver normál használata során keletkezett. Mást nem tudok hozzátenni… bármi lehet, ilyen másodkézből kapott információ kétes eredetű.”
Kétkedő reakciók:
„Ez viszont biztosan NEM belevaló riasztóval és gumival történt! Ez NEM a gyártó hibája!
Ez a vasporos gumi és hentesipari patron hibája, semmi más.
További kérdés: hova lett a markolat-keret es a célgömb? Lehet, hogy jól el is dobták pluszban?
…A toktörésre még csak tudnék megoldást. De a markolatkeret hová tűnt?”
És vissza az ősforráshoz (egy fegyverkereskedőhöz):
„Nem tudom ki a volt kollégád ismerőse, de a képet én készítettem saját kezűleg egy hozzánk behozott fegyverről. Posztoltam ide is már kétszer, le is volt írva a sztorija.
A fegyverben belevaló(nak látszó) gumilövedék volt zsír nélkül, szárazon, és valamilyen viasszal lezárt töltény. Vagy disznókábító, vagy feketelőporos.
A markolatkeret a markolatban van, letört a helyéről. A célgömb helyén ütődésnyom, valószínűleg vagy leejtették vagy eldobták a sztori után, de a tok nyúlásából tisztán látszik, hogy nem ez okozta a törést. Összeillesztve a fegyvert a két tört pontja között több milliméternyi különbség van.
Használták, eltört előbb az egyik helyen (valószínűleg a dobkifordító karnál), megint lőttek vele, amitől elkezdett nyúlni a tok. Ezután vagy a következő lövéstől törhetett el a hátsó irányzék alatt (és a lerepülő cső-tokrész földet érésekor keletkezett az ütődés a célgömbön), vagy nem akart már lőni, és tényleg eldobta a tulajdonos.”
FELKÉSZÜL!
(És igen, ezeket a marhaságokat emberek polgári névvel, arccal teszik közzé. Aztán ha felrobban a kezükben, akkor telesírják a netet, hogy a fegyver a hibás.)
VG
